Nincs új a nap alatt. Az ötlet, hogy a magyar állam külföldön helyi valutában adósodjon el, nem tekinthető a szokványos üzleti módszereket kérkedően figyelmen kívül hagyó Orbán-kormányzat különleges megoldásának. Igaz, eddig jobbára nemzetközi intézményi befektetők, többnyire nagybankok és nagyvállalatok vállalkoztak ilyesmire, s nyilván jól megnézték, hol. Hogy bőséges, átlátható, jogilag szabályozott piacra lépnek-e be. Az euró bevezetése előtt például sokat emlegették a matador kötvényeket, amikor cégek spanyol pesetában bocsátottak ki értékpapírokat.

– Egyszerűen nevetséges, ha túlzásba akarok esni, azt mondom, a két piacról 100-100 millió euró értékű forrást be lehet vonni, de ennél többet biztos nem, miközben milliárdos nagyságrendű kötvénykibocsátásokra lenne szükség – mondta lapunknak egy, a pénzügyi szakmában ismert, nemzetközi kibocsátásokban tapasztalatot szerzett bankvezér arra a hírre, hogy a magyar kormány Törökországban és Azerbajdzsánban tervez kötvénykibocsátást, melynek az előkészületei állítólag már meg is kezdődtek.

Törökországban és Azerbajdzsánban tervez, a helyi devizákban, lírában, illetve manatban jegyzett kötvénykibocsátást az Államadósság Kezelő Központ. Elemzők szerint az elképzelés érthetetlen és kockázatos.

Egy év alatt 50 százalékkal immár 718 milliárd forintra nőtt a kifejezetten lakossági célú államkötvények állománya. A legnépszerűbb a kamatozó kincstárjegy.

Az euróövezet olasz elnöke határozottan kijelentette, hogy nem engedi széthullani a valutaközösséget. Szavaira négy forinttal erődösödött a forint az euróhoz képest.

A meghirdetett mennyiségben, csökkenő hozammal értékesített 3 hónapos diszkontkincstárjegyet kedden az Államadósság Kezelő Központ heti rendszerességgel tartott aukcióján.

Egy százalékkal erősödő forint, ismét hét százalék alatti állampapírhozam és 500 bázispont alá mérséklődő országkockázati felár volt a gyümölcse annak, hogy a kormány nyolc hónap után, kedden megkezdhette a konkrét hiteltárgyalásokat az EU–IMF-delegációval.

A Bundesbank szerda délelőtti aukcióján negatív átlaghozam mellett értékesítettek 4,17 milliárd euró értékben kétéves lejáratú kincstárjegyet. Olyan eddig még nem fordult elő Németországban, hogy egy befektető vállalja, hogy kevesebb pénzt kap vissza két év múlva, mint amennyit kölcsönzött.

Az IMF-tárgyalások megkezdése és egy a vártnál sikeresebb állampapír-aukció hatására erősödik a forint, már 287-nél is olcsóbb az euró.

Az állam a kormányablakokat és az okmányirodákat is bevonná az államkötvények forgalmazásába, mivel a betétekért a bankokkal vívott küzdelmében a 19 megyei fiók egyelőre kevésnek bizonyul - írta a Magyar Nemzet.

A jövő évi költségvetési tervezet szerint komoly erőket kívánnak megmozgatni annak érdekében, hogy növeljék a hazai lakosság körében az államkötvények vásárlási hajlandóságát. E mellett a devizakötvény kibocsátásra is kitér, ami 5,1 milliárd euró lesz.

Január eleje és május vége között 130,5 milliárd forinttal nőtt a lakosság kezében lévő állampapír-állomány, amely így az elmúlt hónap végére 603 milliárd forint fölé futott fel – közölte a Népszabadsággal az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Van tehát eredménye annak a kormányzati szándéknak, hogy minél nagyobb mennyiségben és körben vásároljanak állampapírokat hazai magánszemélyek.

Az egyéves lejáratú olasz állampapírok hozama 3,97 százalékon féléves csúcsot döntött szerdán, a befektetők közül egyre többen tartják elképzelhetőnek, hogy Itália nem tudja majd finanszírozni államadósságát.

Kétéves mélypontra, az 1,24 körüli szintre süllyedt a dollárral szemben az euró árfolyama, unciánként 1620 dollár környékére drágult az arany, és száz dollár alá csökkent a Brent olaj ára – azt követően, hogy pénteken első igazi idei feketenapjukat zárták a világ tőzsdéi, elveszítve idei nyereségük zömét.

A meghirdetett összeg alatt értékesített – hozamemelkedéssel – 3 hónapos diszkontkincstárjegyet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) keddi aukcióján.

Az ÁKK számításai szerint az állampapírok hozama csökken, ha megkötjük a megállapodást a valutaalappal.

Devizakötvény helyett itthon próbál minél több állampapírt eladni az ÁKK. Ehhez kampányt is indítanak, a reklámfilmet Koltai Lajos rendezi.

A devizakötvény-kibocsátással kapcsolatban a minisztérium ide vonatkozó álláspontját valljuk, azaz várjuk az IMF-megállapodás megkötését – mondta lapunknak az ÁKK vezérigazgató-helyettese azon a sajtótájékoztatón, ahol bemutatták azt a Koltai Lajos által rendezett reklámfilmet, amelynek az lenne a célja, hogy felhívja a figyelmet a lakosság körében az állampapír-befektetésre.

Jövő héten indul a program, melynek keretében a kormány növelné a lakossági kézben lévő állampapírok állományát. A Féléves Kincstárjegy kamata évi 7,5 százalék, melyből 10 milliárd forintnyit dobnak piacra.

A kormány jelentős szerepet szán a Magyar Postának és kiterjedt hálózatának a magyar háztartások állampapír-vásárlását ösztönző programjában, ám lehet, hogy csalódnia kell.