A kutatók általában egyetértettek abban, hogy a világhírű kínai agyaghadsereg az első császárt „kísérte” túlvilági útjára, hogy mindörökre védje az uralkodót, ám nemrégiben egy kínai kutató bejelentette, szerinte a katonai alakok valójában egy katonai iskola kiképzést segítő modelljei voltak.

Krisztus előtti gyermekszülés-ábrázolást találtak egy etruszk lelőhelyen. A kép szülő nőt mutat, csecsemője feje és válla már éppen kibújt.

A Kairó Genizában 350 000 olyan töredéket tartanak nyilván, amelynek nincs meg a párja, vagy mert elveszett, vagy mert egymástól szétszakítva, külön-külön őrzik. Ezeknek az átvizsgálása, az esetleges párok megtalálása mind ez ideig kivihetetlen feladatnak bizonyult. Pedig a geniza iratanyaga az egyik legfontosabb középkori szöveggyűjtemény.

A dél-németországi Hohle Fels-barlangban megtalálták Közép-Európa eddig előkerült legkorábbi barlangi festményeit. A vörös és mélyvörös pöttyök jelentését azonban még nem sikerült megfejteni.

Európába fajunk, a mai ember legkorábban – eddigi ismereteink szerint – 45 ezer éve érkezett. Erre bizonyíték egy dél-olaszországi barlangból előkerült két, 45 ezer éves fog. Ez pedig azt jelenti, hogy a mai ember legalább ötezer évvel korábban jelent meg földrészünkön, mint azt eddig feltételezték, valamint hogy legalább ötezer éven át egymás mellett élt unokatestvérével, a Neander-völgyi emberrel, aki mintegy 40 ezer éve halt ki.

A legújabb kutatások szerint a denisovai ember, az emberiség törzsfáján jegyzett újabb rejtélyes archaikus homo, a Neander-völgyiek testvére volt, s egykor Szibéria fagyos térségeiben jelent meg, majd onnan vándorolt Indonézia párás meleg vidékéig. A denisovaiak hatalmas kiterjedésű területet laktak be. Ez pedig azt bizonyítja, hogy nemcsak fajunk, a modern ember volt képes a legsokoldalúbban alkalmazkodni a környezeti kihívásokhoz.

Az előkerült IV. századi papirusztöredék egyértelműen fogalmaz, de a kutatók szerint nem tekinthető bizonyítéknak. Rómában, a kopt tanulmányok 10. nemzetközi konferenciáján is élénk vitátt váltott ki az a IV. századi papirusztöredék.

Egy dél-afrikai barlangban a kutatók felfedezték a világ minden bizonnyal legrégebbi műtermét. A barlangműhelyben okkerben gazdag, egykor folyékony elegy maradványait találták meg, amelyet valaki 100 000 éve készített el.

Egy körülbelül 3000 éve a tengerbe süllyedt görög várost, amely Homérosz Iliászának idején élhette virágkorát, a legmodernebb technikával újraalkottak. A kutatók által Pavlopetrinek elnevezett egykori kikötő a legrégebbi olyan vízbe süllyedt város, amelyet sikerült feltárni.

Spanyolország újra meg kívánja nyitni az Altamira-barlang minden termét a nagyközönség előtt, noha több kutató eddig is figyelmeztetett már arra, hogy az egyedülálló, több tízezer éves, prehistorikus barlangrajzokat a látogatók veszélyeztetik.

Az emberré válás több millió éves története során egyáltalán nem csak a modern ember készített eszközöket. Az eddig ismert legrégebbi eszközök, az úgynevezett olduvai kultúra élesre pattintott szélű, kerek alakú marokkövei 2,6 millió évesek, és mintegy 1,5 millió évvel ezelőttig készítették őket.

Portusban, az ókori Róma hatszögű kikötőjének partján egy nemzetközi kutatócsoport egy hatalmas épületet tárt fel. A római régészeti felügyelet irányítása alatt dolgozó régészek szerint hajókészítő és -javító műhelyt fedeztek fel.

Európában elvégzett, egyedülálló koponyabelső-rekonstrukcióval elkészítették a sokat vitatott faj, az Australopithecus sediba agyfelszínképét. Az eredmények alátámasztották a feltételezést, megtalálták az emberféléből az emberbe átvezető láncszemet.

Legalább harmincöt – 16 és 25 éves kora között meghalt – férfi csontvázát találtak meg még 2008-ban Oxfordban. A vizsgálatok mára kiderítették, hogy dán-viking tömegsírt tártak fel.

A jellegzetes fehér koronás uralkodóábrázolások közül az eddig ismert legkorábbira talált rá Egyiptomban egy nemzetközi kutatócsoport.

Perzsa kereskedők történeteit adta tovább az olasz utazó, aki nem jutott tovább a Fekete tengernél.

Egy ókori egyiptomi építész sírjában több mint száz éve egy rejtélyes tárgyat találtak. A kutatók eddig csak találgattak, mire szolgálhatott a furcsa darab. Most egy fizikusnő úgy véli, megfejtette a titkot. Az építész sírjából a világ legrégebbi szögmérője került elő.

Három évvel ezelőtt az Izraeli Régészeti Hatóság Műkincsvédelmi Egysége egy feliratos, gyönyörűen díszített osszáriumhoz, csontládához jutott.

A Dzsedi-program keretében a gízai nagypiramis egyik aknájába küldött robot szerencsésen túljutott a korábban felfedezett titokzatos ajtón, és elkezdte küldeni az első videofelvételeket. Kiderült, hogy a kisméretű akna falain vörös festékkel felrajzolt hieroglifák vannak.

Az Osztrák Szövetségi Műemléki Hivatal (BDA) bejelentette, hogy egy magát megnevezni nem akaró férfi tündérmesébe illő középkori kincseket talált hátsó kertjében. A mintegy 200 tárgyból álló leletegyüttes körülbelül 650 éves, az 1360-as évekből származik, és szakértők szerint az eddig előkerült egyik legjelentősebb középkori kincslelet.