A geológusok 1920 óta tudnak az északnyugat-csendes-óceáni Satszkij-hátsághoz tartozó tenger alatti Tamu-fenékhegy (Tamu Massif) létezéséről. Néhány nappal ezelőttig azonban a szakemberek azt hitték, hogy a titokzatos kiemelkedés 130–145 millió éve víz alatti vulkánkitörések sorozatával jöhetett létre. A legújabb elemzések szerint nem több, hanem mindössze egy vulkán működéséhez köthető a létezése. Ha ez igaz, akkor megtalálták a világ legnagyobb kiterjedésű tűzhányóját. „Úgy véljük, a tűzhányók eddig ismeretlen osztályára bukkantunk. Lejtői annyira lankásak, hogy rajtuk állva nehéz eldönteni, merre van lefelé és felfelé” – idézték a hírügynökségek William Sagert, a Houstoni Egyetem geológusát, akinek erre vonatkozó tanulmánya a Nature Geoscience című szaklapban jelent meg. Sager kollégáival két évtizede tanulmányozza a Satszkij-hátság tengermélyi fennsíkjainak titkait.

A geológusok 1920 óta tudnak az északnyugat-csendes-óceáni Satszkij-hátsághoz tartozó tenger alatti Tamu-fenékhegy (Tamu Massif) létezéséről. Néhány nappal ezelőttig azonban a szakemberek azt hitték, hogy a titokzatos kiemelkedés 130–145 millió éve víz alatti vulkánkitörések sorozatával jöhetett létre. A legújabb elemzések szerint nem több, hanem mindössze egy vulkán működéséhez köthető a létezése. Ha ez igaz, akkor megtalálták a világ legnagyobb kiterjedésű tűzhányóját.

Két-három éve még arról volt szó, hogy költségvetési okokból alaposan megkurtítják az amerikai űrkutatási büdzsét, ám annyira nem vettek vissza a keretből, hogy minden űrmisszióról le kelljen mondani.

„Az ember abban különbözik az állattól, hogy tudományt teremt és tudományt használ. A tudomány és technika önmagában nem képes arra, hogy az emberiség minden baját megoldja. De ezeket a problémákat biztosan nem lehet megoldani a tudomány és technika segítsége nélkül” –vallott világnézetéről 1991-ben az ELTE hallgatói előtt a tíz évvel ezelőtt, 2003. szeptember 9-én a kaliforniai Stanfordban elhunyt Teller Ede.

A Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatói posztjára kiírt első pályázati forduló eredménytelennek bizonyult, mert a „pályamunkák nem tükrözték kellőképpen a tárca intézményfejlesztési koncepcióját”.

Különleges matematikai modellt dolgozott ki munkatársaival a Közép-európai Egyetem hálózattudományi professzora, Kertész János: a módszer segítségével előre – akár egy hónappal a megjelenés előtt – nagy pontossággal megjósolható, hogy egy mozifilm kasszasiker lesz-e, vagy szép csendben megbukik.

A neves autókonstruktőr, Ferdinand Porsche 1875. szeptember 3-án az Osztrák–Magyar Monarchiában, Ma ersdorf városban, szudétanémet területen született. Fia, Ferry Porsche, apját követte, ő a Porsche autók névadója. Szülővárosában emlékművet akarnak neki állítani, csakhogy a helyiek szerint lepaktált a nácikkal, ezért nem érdemli meg.

Bizonyító erejű támpontot talált egy amerikai kutató arra a sokak által vallott, de eddig kevés ténnyel alátámasztott elméletre, hogy a földi élet a Marsról származik, azaz mindannyian marslakó-eredetűek vagyunk. Steven Benner professzor, a floridai Westheimer Tudományos és Technológiai Intézet munkatársa tegnap, az Európai Geokémikusok Szövetségének éves firenzei találkozóján arról beszélt, hogy az élet létrehozásához nélkülözhetetlen bór és molibdén kizárólag a Marson létezett egykoron megfelelő formában.

Két éve folyamatosan radioaktív víz szivárog a fukusimai atomerőműből – ismerte el augusztusban a japán kormány, és azonnali intézkedéseket sürgetett.

A Batrachochytrium dendrobatidis nevű bőrgomba hazai és kontinentális elterjedésének vizsgálata az egyik központi témája a tegnap zárult európai herpetológiai kongresszusnak.

A fizikában – és más tudományágakban – tapasztalható adatlavina (az informatikában elterjedt kifejezéssel: a Big Data) a tudomány negyedik forradalmát hozta el – erről a forradalmi hullámról beszélt az Eötvös Loránd Fizikai Társulat ma záruló debreceni vándorgyűlésén Szalay Sándor, a Johns Hopkins Egyetem professzora, a téma egyik legnagyobb nemzetközi szaktekintélye. Az adatrobbanás mibenlétére és következményeire vonatkozó kérdéseinkre Szalay professzortól kértük és kaptuk választ.

A gellérthegyi csillagvizsgáló műszereinek zöme 1849-ben vált használhatatlanná. 1852-ben királyi rendelettel meg is szűnt az obszervatórium (helyére épült a Citadella), 1857-ben a pesti egyetem csillagászati tanszékét is felszámolták. Ezt követően évtizedeken át nem működött nívós csillagvizsgáló az országban. Hogy mégis megindult a kutatómunka, az egyéni és testületi támogatóknak köszönhető. A kilencven éve, 1923. augusztus 26-án elhunyt Podmaniczky Géza (Geiza) báró 1886-ban Kiskartalon létesített obszervatóriumot. De ki volt ez a Podmaniczky báró?

A Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatói posztjára kiírt második pályázat lapunk információi szerint sikerrel zárult. Az egyetlen pályázót, Korsós Zoltánt alkalmasnak ítélte a szaktárca.

A Pápához közeli Egyházaskeszőn 110 éve,1903. augusztus 25-én született az a magyar származású fizikus, aki nem a fizika, hanem a sakkozás nagykönyvébe írta be a nevét. Ő ÉlőÁrpád Imre, aki a sakkozók tudását, erősségét mutató Élő-pontrendszert dolgozta ki. Hogy hol? Az Egyesült Államokban – ezért ismeriőt a nagyvilág Arpad Emrick Eloként.

A 2011-ben kezdődött szegedi lézeres projekt előkészítése ez év augusztusában zárul – egy tegnapi konferencián már a projekt eddigi előkészítő munkáit értékelték a Tisza-parti városban. Ahogy arról lapunkban is beszámoltunk, a magyar kormány idén tavasszal végre elküldte a beruházás támogatási kérelmét Brüsszelbe, majd július elején már arról érkezett hír, hogy a Szegedi Tudományegyetem vezette konzorcium 1 milliárd 50 millió forint támogatást nyert az Európai Unió társfinanszírozásával az ELI (Extreme Light Infra structure) projekttel is összefüggő képzési és K+F-feladatokra.

Magyar kutatók fejtették meg az egyiptomi ékszerek rejtélyét.

A kiegyezés utáni időszak és a XX. század első negyedének legnagyobb támogatója egy alig ismert személy, Semsey Andor volt. Az ő adományaibólfejlődött a fővárosi állatkert, az ő pénzén írtak ki tudományos intézetek pályadíjakat, fizettek kutató- és gyűjtőutakat, fejlesztettek könyvtárakat és laboratóriumokat. Semsey Andor kilencven éve, 1923. augusztus 14-én hunyt el.

A jelenleg általánosan elfogadott elmélet szerint az emésztőcsatornában a táplálékban található nagy molekulák alkotóelemeikre bomlanak – a fehérjék aminosavakra, a DNS pedig nukleotidokra. Magyar kutatók viszont azt találták, hogy a táplálékkal szervezetbe jutó DNS-nek akár nagyon hosszú összefüggő szakaszai is elkerülik a lebomlást és átkerülhetnek a véráramba.

A népnyelven kakastaréjnak nevezik. Latinul Celosia plumosa, és ennek magyarok által nemesített Arrabona fajtáját választották a 2013-as évre a világ legszebb dísznövényének. Az itáliai Velencében odaítélt büszke cím egy évre szól. A nemesítő, Kováts Zoltán azonban sajnos nem érhette meg ezt a dicsőséget, három évvel ezelőtt elhunyt.

A világhírű skót klónozó, Ian Wilmut, aki 17 évvel ezelőtt megalkotta Dolly bárányt, a világ első klónozott emlősállatát, most azzal az ötlettel állt elő, hogy megfagyott gyapjas mamutok sejtjeinek segítségével fel lehet támasztani a valaha élt állatokat.