Sanadert 8 és fél év börtönre ítélték, bizonyítottnak látván többek között azt a vádat, hogy Hernádi Zsolt hét éve tízmillió euróval lefizette az akkor miniszterelnöki posztot betöltő Sanadert. A horvát állam az INA második legnagyobb, de még mindig jelentős tulajdonosaként úgymond ennek fejében adta át az energiatársaság irányítási jogait a legnagyobb részvénycsomaggal rendelkező, bár 50 százalékot szintén el nem érő Molnak. A Mol és Hernádi Zsolt mindvégig határozottan tagadta a vádakat.
|
Ivo Sanadert márciusban 9 évre ítélték a konzervatív HDZ korrupciós botránya miatt
Antonio Bronic / Reuters |
Hazai szakértők a látszólag formai döntés nyomán elképzelhetőnek tartják akár azt is, hogy a horvát ügyészség, az USKOK ejti a Sanader elleni vádat, ezzel pedig értelemszerűen a Hernádi ellenit is. Mint emlékezetes, a horvát ügyészség 2011-ben arra kérte a magyar felet, hogy kézbesítsen Hernádi Zsoltnak gyanúsítotti idézést. (Horvátország egyelőre közvetlenül nem küldhet ilyen levelet, ennek uniós engedélyezése húzódik.)
|
| Hernádi mindvégig tagadta a vádakat |
A magyar szervek azonban úgy döntöttek, hogy a horvátok által eléjük tárt bizonyítékok – lényegében egy, az INA feletti Mol-irányításban ellenérdekelt, börtönből szabadult vállalkozó, Robert Jezic terhelő vallomása – számukra nem alapozzák meg a gyanút, ellenben saját nyomozásba kezdenek. Ennek nyomán meghallgatták Hernádit éppúgy, mint például Mihail Gucerijev orosz oligarchát, aki a többiekhez hasonlóan a magyar olajvezér mellett tanúskodott. Így 2012-ben, mint írták, bűncselekmény hiányában (mindennemű kézbesítés nélkül) lezárták a nyomozást.
Az USKOK erre máig érvényes európai és Interpol-körözést adott ki Hernádi Zsolt ellen, akit ugyan Magyarország nem ad ki, viszont emiatt nem utazik külföldre.
Hernádi Zsolt horvát ügye épp a bíróság előtt, vádemelési szakban áll, amit különböző hazai jogtechnikai ügyletekkel se sikerült megtörni. Így például Magyarországon egy teljes büntetőper zajlott Hernádi ellen, az elnök-vezérigazgatót jogerősen is minden tekintetben felmentve a vádak alól.
Az eljárás sokat bírált pikantériája, hogy azt saját egykori jogi igazgatója indította Hernádi ellen. Akkor a magyar fél azt várta, hogy a felmentő ítélet nyomán az EU-jog szerint automatikusan törlődik a horvát eljárás is. Ám ez mindeddig nem történt meg. Szakértők szerint a horvát ügyészség arra hivatkozhat, hogy a magyar bíróság nem az ő gyanújuk alapján hozott felmentő ítéletet.
Ha tehát az előzmények tükrében a mostani alkotmánybírósági ítélet nyomán nem is valószínű, hogy az USKOK feltett kézzel kihátrál a képből, szakértők azt azért kevéssé tartják elképzelhetőnek, hogy ne lenne szükség legalábbis pótnyomozást elrendelni némiképp megalapozottabb bizonyítékok beszerzése, a vád kiegészítése érdekében. Szakértők szerint ugyanis az alkotmánybíróság látszólag elvi döntése – miszerint biztosítsák Sanader számára az érdemi védekezés jogát – az ügy alapját, sőt a végső döntést is alapvetően befolyásolja.
|
Ivo Sanadert a zágrábi bíróság ítélte el 2012-ben
Reuters |
Az azóta megjelent horvát sajtóvélemények a témát szintén a horvát jogbiztonság jövőjének egyik alapvető elvi mérföldköveként értékelik. Eszerint tehát a rovott múltú, a horvát igazságszolgáltatás vagy akár a vádlottak védői számára lényegében elérhetetlen Robert Jezic nyilatkozata önmagában kevés ilyen irányú ítélet meghozatalához. Egy új körben elképzelhető, hogy Sanader és Hernádi ügyét összevonják, de a védők biztosak abban: ha a horvát alkotmánybíróság által lefektetett elveket az USKOK-nak tényleg be kell tartania, vagyis például figyelembe kell vennie a magyar ügyészség és bíróság megállapításait, vagy akár Jezicnek is feltehetnek kérdéseket, úgy a felmentés szinte borítékolható.
Lengyel lehallgatási botrány: Hernádi elintézte
Orbán és Putyin kapcsolata mellett a Hernádi Zsolt Mol-vezér elleni trükkös eljárás is felbukkant a lengyel lehallgatási botrány anyagai között. A felvételen a lengyel Mol vezetője mesél a kincstárügyi miniszternek meghökkentő budapesti élményeiről. Részleteket korábbi cikkünkben olvashatnak.
Az alkotmánybíróság szerint a bíróságnak ebben az ügyben nem volt dolga megítélni a vád azon kiindulópontját, hogy az INA irányítás-átadási szerződése sértette-e a horvát nemzeti érdeket vagy sem. Erről csupán politikai nyilatkozatok születtek (pro és kontra), ezt a vád nem jelentheti ki tényként. Ehhez képest az első fokon eljáró zágrábi bíró ítéletének ez a feltevés volt az alapja. Az alkotmánybíróság szerint ugyanakkor a bíróságnak ez ügyben azt kell megítélnie, hogy megtörtént-e a vád, azaz a korrupció. Ezt az eljáró hatóságok elmulasztották megtenni.
Szintén nem látták bizonyítottnak, hogy ha Sanader el is fogadta a csúszópénzt, miként igyekezett esetleg meggyőzni minisztertársait, hisz a szerződésről a kormány testületi döntést hozott. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a horvát miniszterelnök az ottani jog betűje szerint
nem számít közszereplőnek,
illetve hogy az ítélet logikája nemcsak az európai, hanem korábbi horvát ítéleteknek is ellentmond. Megfogalmazásuk szerint szerencsésnek tartanák, ha az új eljárást más bíró tartaná. Az elsőfokú tanács vezetője viszont azt nyilatkozta: nem látja okát annak, miért ne vezethetné ő az új eljárást is.
 |
| Útmutatás Orbán Viktornak |
Hazai szakértők szerint a horvát alkotmánybíróság döntése nem kis presztízsveszteséget okoz az ügyben eddig eljáró hatóságoknak, mi több, utólag a magyar hatóságok ama döntését is igazolhatja, amelyben nem járult hozzá a Mol-vezér zágrábi kihallgatásához. Az előzmények tükrében ugyanis erősen valószínűsíthető, hogy onnan már nem engedték volna ki, és az elmúlt éveket egy zágrábi fogdában kellett volna töltenie. (Egy, az ügyet jól ismerő forrás megfogalmazása szerint jó magaviselet esetén körülbelül most szabadulna.)
 |
Hernádi kalauzolja Bajnai Gordon miniszterelnököt 2009-ben
Reuters |
Az eljárások lezárása mindazonáltal még több évet igénybe vehet. Szükség lehet ugyanis akár a kulcstanúk újbóli beidézésére is. Az eljárások mögötti esetleges politikai hátszelen viszont különösebben nem változtathat az, ha a hamarosan várható horvát választásokon a jelenlegi baloldali kabinetet ismét a jobboldali HDZ váltaná, hisz a Mol elleni eljárások az előző HDZ-kormány alatt indultak. Értékelések szerint a Mol elleni társadalmi dühöt – ami ott a mi rezsiharcunkhoz mérhető központi kérdés – nem pártok, hanem konkrét személyek táplálják, mint ahogy a megengedőbb álláspont is független a pártszínezettől.
A Mol szerint kockázatos a horvát befektetés
A Mol kockázatosnak ítéli, így addig nem fektet be nagyobb összeget az INA finomítóiba, amíg nem jut egyezségre a vállalat jövőjéről a horvát kabinettel – tudtuk meg. A mindenkori horvát kormány éppen azért támadja a Molt, mert szerinte visszafogja horvátországi beruházásait, és úgymond tönkreteszi az INA-t. Ezért támadja az irányítás-átadási szerződést, és emiatt követel a Moléhoz hasonló beleszólási jogot. Mindezt a Mol visszautasítja, mondván, a nemzetközi vállalatirányítási elvek szerint egy tulajdonost illet az irányítás joga és felelőssége, illetve hogy az INA működéséhez szükséges összegeket továbbra is a horvát vállalat rendelkezésére bocsátja. Értesülésünket a Mol szintén nem kívánta kommentálni.
A büntetőeljárás sorsa ugyanakkor befolyásolja a Mol és a horvát kabinet közötti, egymás ellen indított, anyagi természetű választottbírósági eljárásokat is, ami azonban szintén még évekig húzódhat. Egyelőre tehát Hernádi Zsoltnak még nem kell lefoglalnia a repülőjegyeit. Ismereteink szerint, ha nem is hónapokig, mint tavaly, de idén nyáron is belföldi túrákat tervez.
Értesüléseinket a Molnál az eddigi nyilatkozataikon túl nem kívánták kommentálni.
