A Taj Mahal nevű indiai étteremben szeretett volna vacsorázni barátaival és vakvezető kutyájával a látássérült Markó Zita, azonban a nőt előbb be sem akarták engedni, majd egy különterembe szerették volna elhelyezni. 

A napokban egy kormányhivatal szóvá tette, hogy jóval több vakvezető kutyára lenne szükség, ám a kutyakiképzésben az egyik szűk keresztmetszetet épp az állami támogatás hiánya jelenti: az ebenként mintegy 2,5 millió forintos költséget a kiképző szervezetek szinte kizárólag adományokból fedezik. A várólista úgyszólván végtelen.

Több vakvezető kutyára lenne szükség Magyarországon, mivel mintegy 80 ezer látássérült ember él az országban, és csupán a vak emberek mintegy egy százalékának segíti életét vakvezető kutya - mondta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Látótárs elnevezésű projektjének vezetője az MTI-nek.

A Rusty névre hallgató vakvezető kutya még júliusban pusztult el, de csak mostanra bizonyosodott be, hogy a négylábú segítőt valaki megmérgezte. A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola 500 ezer forintot ajánlott fel annak, aki a tettes nyomára vezeti a rendőrséget.

"Guggolt egy vak a Hermina úton, és kutyája odahagyott maradékát próbálta összeszedni."

Magyarországon jóval több sérült ember vár segítőkutyára, mint ahányan ténylegesen hozzájuthanak megfelelően kiképzett négylábú társhoz. Egy-egy kutya kiképzése másfél-két évig tart, költségei megközelíthetik a kétmillió forintot.

Még a vakvezető kutyával közlekedő látássérülteknek is szükségük van a járókelők segítségére, mivel a gazdáikat kísérő állatok színtévesztők, és nem ismerik fel a számokat sem - erre hívta fel a figyelmet egy alapítvány a Fehér bot világnapja alkalmából. Egy felmérés szerint a látók 60 százaléka azt hiszi, a vakvezető kutya tudja, mikor mutat zöldet a közlekedési lámpa.

Egyelőre nem tudni, márciustól milyen forrásokból és hogyan folytatódik majd a felnőttkorban látásukat veszített emberek felkészítése a mindennapi élet kihívásaira. Az uniós támogatásból frissen kiépült látásrehabilitációs központok működésére márciustól nincs pénz, a frissen kiképzett mentorokat elbocsátják.

Pert nyert Szigligeti Szilárd egy élelmiszer áruházlánc ellen, amelynek biztonsági őre nem engedte meg, hogy a látássérült férfi vakvezető kutyájával együtt vásároljon az üzletben.

Vakvezető és örökbe fogadott kutyák is rajthoz állhatnak gazdáikkal szombaton a negyedik alkalommal megrendezendő városligeti „Kutyafutta" versenyen.

Bevásárlóközpontokba, üzletekbe, piacra, egészségügyi intézményekbe is be kell engedni a segítő, például vakvezető kutyákat - áll egy friss rendeletben.

Nem engedtek be egy vak fiút vakvezető kutyájával az egyik budapesti élelmiszerboltba. Szilárd nem az első, aki így járt. A fiú a bírósághoz fordult.

Vakvezető kutyák versenyeztek szombaton a Vakok Állami Intézetének udvarán felállított akadálypályán. Pontosabban mondva négylábú kísérőik által vezetett, nem látó emberek próbálták a lehető legrövidebb idő alatt kikerülni az útjukba helyezett akadályok sorát.

Évente legalább négyszáz vakvezető kutyára lenne szükség, de egyelőre csak huszat-huszonötöt tudnak kiképezni. Egy-egy kutya felkészítése 1,2-2 millió forintba kerül.

Március 28-án első alkalommal ünneplik a Magyar Vakvezető Kutyák Napját. A Vakok Állami Intézetének épületében egyebek mellett ügyességi versenyen mérhetik össze képességeiket a kutyával közlekedők, civilekből álló zsűri próbálja majd kiválasztani a legboldogabb ebet és gazdáját, és számos olyan rendezvény lesz, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a látásukat elveszített emberek is élhetnek aktív életet, korántsem szükségszerű, hogy ismerős helyiségek foglyaként töltsék idejük nagy részét. Nem mellékesen arról is szó eshet, hogy évről évre nő a speciálisan felkészített segítő kutyákra fordítható állami támogatás, a képzésben egyre több civil szervezet vesz részt, és egy készülő miniszteri rendelet végre pontot tehet a vitára, jogsértő-e, ha üzletekbe, intézményekbe nem engedik be a vakvezető kutyákat.