Egyetlen nagyobb pálinkafőzde akár több száz ember megélhetését is biztosíthatja, főként nyári idényben. Számos gyümölcstermelő vállalkozás tartja el magát abból, hogy a léalmát, körtét, meggyet, barackot hosszú évek óta ugyanannak a főzdének adja le. Az üzlet mindkét fél számára előnyös: a pálinkások általában a helyszínen, készpénzzel fizetnek, nem pedig kilencven vagy százhúsz nap múlva, mint más felvásárlók. A vevő viszont biztos lehet abban, hogy a fán termett gyümölcsöt nem viszi el az orra elől egy-egy ügyesebb kupec, néhány forintos árelőnyt ajánlva: a hosszú évek óta korrekt módon működő üzletet ugyanis senki nem kockáztatja emiatt. A kapcsolatrendszer a lényegét tekintve hasonlít a tészekéhez, de a szövetkezés jóval lazább, ki-ki a maga ura.

Nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt. Ezért a skót whisky, a francia konyak, valamint az olasz grappa marketingjének mintájára az eredetvédett békési szilvapálinka minél szélesebb megismertetése és népszerűsítése céljából látványfőzdéket, kóstolóhelyeket és múzeumokat alakítunk ki Békésen, Gyulán és Békéscsabán, amelyek szorosan összedolgoznak egymással. A kisüstivel adott egy egyedi, semmivel nem összetéveszthető és nagyon nemes termék. Reményeim szerint a pálinkára épülő turisztikai üzletág talán egyszer majd önálló is lehet - indokolta a jövő év végére megvalósítandó, uniós forrással is támogatott projekt jelentőségét Békési Zoltán, a Békési Pálinka Zrt. tulajdonosa és ügyvezetője.

Tíz évvel ezelőtt Papp József baráti társaságában még a whisky volt a menő ital. Egyszer az esti partira készülve betett az autójába egy üveggel a frissen főzött pálinkájából. Nem merte rögtön kínálni. Úgy félidőben aztán kiszaladt az italért, és kóstolásra ajánlotta a többieknek. Azóta másként néznek rá a barátok. És a pálinkára is...[url=http://nol.hu/lap/arcok/lap-20090508-20090508-56]A nol.hu cikke[/url]

A pálinka a XIV. századtól kezdve szerves része a magyar társadalmi életnek. Május 7-10. között a Városháza Parkban közelebbről is megismerhetjük a magyar kuriózumot. Ezen a hétvégén a kulináris örömök és a kellemes zene élvezete lesz a lényeg.

Szerdán az Agárdi Pálinkafőzdében bemutatták a frissen elkészült magyarországi pálinkatérképet, egyúttal ismertették, hogy az agrárminiszter kiket kért fel a néhány héten belül megalakuló Pálinka Nemzeti Tanács tagjainak.

Több pálinka fogy a gazdasági válságban: a pálinkafőzdéknek forgalombővülést hozhatnak a más ágazatokat romba döntő nehézségek. Magyarország azonban már így is pálinkanagyhatalomnak számít, hazánkban évente mintegy másfél millió liter tömény gurul le az emberek torkán.

Az országban elsőként a pannonhalmi törkölypálinkára helyezték fel a terméket hungarikumként megjelölő zárjegyet. A világon négy-öt olyan égetett szeszes ital található, mely törvényi oltalom alatt áll.

A hosszú vénasszonyok nyara eddig kedvezett az almatermesztőknek, a hűtőházak telnek az étkezési almával, és eddig, bár egyre csökkenő áron, az ipari feldolgozók is fogadták a gyümölcsöt. Most azonban úgy hírlik: leáll az átvétel, és még 150 ezer tonna a fákon van. Ebből a termelők támogatással szeretnének pálinkát főzetni.

Vasi Csaba extriatlonista "vasember" szerint a sport és az alkohol összeegyeztethető egymással - feltéve, ha mindkettőben mértéket tart az ember.

Pálinkát csak Magyarországon termett gyümölcsből, törkölypálinkát pedig csak itt termett szőlő törkölyéből lehet előállítani - tartalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési- valamint a szociális és munkaügyi miniszter rendelete, amely a Magyar Közlönyben jelent meg.

Másfél évvel ezelőtt a bükkaljai falu őstermelői kezdeményezték, hogy a szomolyai cseresznye legyen a világörökség része. Első lépésben oltalom alá kell helyezni a gyümölcsfajtát, amely eljárás még zajlik.

A napokban Magyarország az unióhoz fordulhat, ha fél nap alatt nem sikerül összehozni azt, amit négy év alatt sem sikerült.

Kisüsti, törköly, érlelt, mézes - többek között ezeket a pálinkafajtákat határozza meg a pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvényjavaslat, amelyet ötpárti egyetértéssel nyújtottak be az Országgyűlésnek.

Kolbászból volt a minap Budán a kerítés, azon belül zeneszóra tucatnyi nedűt kóstolhatott a közönség, a Magyar Pálinka Lovagrend huszonnégy tagja mégis egy szabolcsi városban, Újfehértón vonult fel.

Hiába a magabiztos nemzeti öntudat a világhírűnek gondolt, jellegzetesen magyar termékekről, a határokon túl többségük csupán egy a sok közül. Mivel mind többen mind többféle árut ruháznak fel ezzel a ranggal, a titulus értéke az utóbbi néhány évben finoman szólva is megkopott.

Háromszázmillió dollár kutatási pénzt - több mint 55 milliárd forintot - kínált egy francia konszern a magyar művérért. Az ígéretes találmány ennek ellenére az országban maradt.

Az ország 2007. évi legjobb pálinkájának az újszilvási Bolyhos társaság cigánymeggyből főzött párlatát választotta a zsűri a XV. országos pálinka- és nemzetközi gyümölcspárlat-versenyen. (A Bolyhos és Fia Bt. legutóbb 2004-ben nyerte el ezt a címet, tavaly az érpataki Zsidelyes márka szederpálinkája győzött.) A cigánymeggy-szemeken érlelt győztes ital egyben a világ idei legjobb pálinkájának is tekinthető, mivel ezzel a védett elnevezéssel már csak Magyarországon és két osztrák tartományban termett gyümölcsből, előírt eljárással előállított szeszes ital illethető, igaz, Ausztriából nem volt jelentkező és néhány hazai cég sem nevezett be.

Szombaton este több ezren koccintanak együtt Gyulán, a VIII. nemzetközi kisüsti pálinkafesztiválon, mielőtt Szabó Eszter és Kontor Tamás, majd Rúzsa Magdi koncertje megkezdődik.

Tizenöt asszony minden munkanap reggelén a kiskunhalasi Csipkeházba indul dolgozni, hogy ott napi nyolc órában varrja a hungarikumnak számító halasi csipkét, amit sehol máshol a világban nem állíthatnak elő.

Végzéssel elutasított az Európai Unió Elsőfokú Bírósága két olasz beadványt, amelyek a Tocai név megőrzését célozták volna - tájékoztatta az MTI brüsszeli irodáját a bíróság sajtóosztálya kedden.