A vörösbor fogyasztása szélütés esetén mérsékli az agyi károsodás mértékét - legalábbis erre a következtetésre jutottak az amerikai Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem kutatói egereken végzett kísérletek nyomán.

Megkongatták a vészharangot az utolsó egyedi munkát végző "iparosok" közül a fogtechnikusok felett is. Terjednek az olyan fogorvosi rendelők, ahol háromdimenziós felvételek, komputervezérelt miniatűr "esztergapadok" segítségével egy ülésben készülnek nemcsak a tömések, de a koronák, vagy éppen a frontfogak kerámiahéjai is.

Egyre több betegségről derül ki, hogy ilyen vagy olyan módon, de öröklődik. Ma már 1600 különféle genetikai vizsgálat van forgalomban a világon, közülük jó néhány afféle fátumként mond biztos jövőt életünk további sorsát illetően. Vajon képesek vagyunk-e bánni ezzel a lehetőséggel?

„A tudomány fejlődése lenyűgöző, de nem hiszem, hogy belátható időn belül valamennyi daganatos elváltozást hatékonyan tudjuk kezelni” – nyilatkozta lapunknak Harald zur Hausen német kutató, az orvosi Nobel-díj 2008-as kitüntetettje. Hausen professzor a Magyar Tudományos Akadémia, az ELTE és a Magyar Mikrobiológiai Társaság meghívására érkezett Budapestre. A mikrobiológiai társaság tiszteletbelii tagjaként tegnap tartott előadást az ELTE-n.

A korábbi vélekedéssel ellentétben az alváshiány vezet fokozott kábítószer-fogyasztáshoz, nem pedig fordítva. A kevés alvást viszont a tinédzserek a barátaiktól tanulják el.

A gyógyítás tudománya hatalmas léptekkel halad előre. Ebben bízik (bízott) immár több ezer gazdag ember, aki úgy rendelkezett, hogy a testét mélyhűtve tegyék el olyan időkre, midőn a medicina, karöltve az információtechnikával, lehetővé teszi, hogy újraélesszék, egyúttal kireparálva végzetes betegségét, az öregségtől elkopott, elromlott szerveit, vagy ha baleset miatt érte a halál, törött tagjait is.

Elképesztő módszerekre ragadtatták magukat a marketingesek, hogy növeljék az értékesítés hatékonyságát. A szó szoros értelmében belenéznek az agyunkba – az igencsak vad ötletről a napokban a New Scientist és a BBC is beszámolt.

Az érszűkületek gyógyítására alig ötven éve használják a bypass műtéteket, melyek során a szűk vagy elzáródott artériákat a szervezet más részéből vett ép vénákkal cserélik ki, illetve hidalják át. Még fiatalabb a ballonangioplasztika: a szűk érbe katéterrel „luftballont” vezetnek be, és kitágítják azt. Most a szervezet öngyógyító erejét próbálják serkenteni: az arteriogenesis nevű élettani folyamat serkentésének hatására a beteg ér funkcióját a kitágult, kollaterális (kísérő, oldalági) érhálózat veszi át, amely új medret biztosít a szövetekbe áramló vérnek.

Megengedhető-e, hogy a magyar adófizetők finanszírozzák az uniós országok orvosutánpótlását – leegyszerűsítve erről szól az a nyilatkozatháború, amely az egészségügyi miniszter és a rezidensszövetség között zajlik hónapok óta. Az érdekvédők azt követelik: a miniszter függessze fel rendeletét, amely a fiatal orvosokat a szakvizsga után még négy évig a hazai betegek gyógyítására kötelezné. Székely Tamás nem lát okot a visszakozásra. A vitát az is szítja, hogy a pártok hálás szereplési lehetőséget látnak a témában.

Negyven országban forgalmazták altató- és nyugtatószerként a thalidomid nevű hatóanyagot tartalmazó Contergan gyógyszert. A kellően be nem vizsgált, 1958–61 között árusított gyógyszer miatt tizenkétezer végtaghiányos baba született. A Science-ben most jelent meg, hogy miért volt ilyen hatása a szernek.

Több mint 3000 éves egyiptomi múmiák érrendszerét vizsgálták amerikai és egyiptomi kutatók, hogy megállapítsák, a szív- és érrendszeri betegségekhez vezető érelmeszesedés modernkori életformánk következménye-e, vagy már a távoli múltban élőket is sújtotta.

Tudományos-fantasztikus filmek kedvelt motívuma a fejbe ültetett „látó” komputer. Már nem fantasztikum: dokumentumfilm örökítette meg azt a felemelő pillanatot, amikor egy szembe épített csipkártya és egy komputer segítségével visszatért a látás.

A 2009-es év molekulájává választották a Berlinben dolgozó – Izsvák Zsuzsanna, Ivics Zoltán, Mátés Lajos – által létrehozott „ugráló” gént. A hiperaktív Csipkerózsika néven ismert génről már írtunk, de a díjról még nem. A kettőről együtt most először.

Ugyanabból ugyanannyi – akár kötelező, akár választható egy egy védőoltás, ma minden oltottnak egyforma mennyiség jár belőle. Ha valamennyien egyformák lennénk, ez a módszer tökéletesen hatásos lehetne. Mivel nem vagyunk azok, a teljes védettség eléréséhez egyénre kellene szabni a vakcinákat. De milyen alapon? Amerikai kutatók megtették az első lépéseket a kérdés tisztázásához.

Bár csak fél aggyal él, meglepően teljes életet folytat egy amerikai nő, akiről a CNN amerikai hírtelevízió közölt riportot kedden. A nő azért vállalta a szereplést, hogy bátorítsa sorstársait.

"Dream Makers", vagyis "Álomcsinálók" - ma már dr. Maródi László is közéjük tartozik. Ebben a nemzetközi elismerésben részesült ugyanis a debreceni gyermekimmunológus, aki munkatársaival magyar és más 15 közép- és kelet-európai ország immunhiánnyal született gyerekeinél segít felismerni és gyógyítani a ma még sokszor végzetes betegségét.

A megtermékenyített petesejt beültetés előtti genetikai vizsgálata során számos betegséget ki lehet szűrni. Az eljárás segítségével hamarosan akár a gyerek szemének színét is megválaszthatjuk.

Hihetetlen arcátültetésre és közben koponya-rekonstrukcióra került sor tavaly decemberben az amerikai Cleveland Klinikán. Az arcműtét folyamatát animáción követheti nyomon!

Vajon felismerhető az olvasási nehézség mielőtt a gyerek még egyáltalán olvasni tanulna? Bármilyen meglepő: igen. Ma már a megelőzés alatt nemcsak a fertőző betegségek elleni védőoltásokat vagy az infarktusrizikót csökkentő, egészséges életmódot, de a diszlexiára hajlamosak korai fejlesztését is értjük - amennyiben persze a bajt időben felismerik és kiszűrik.

HIV-pozitív donortól származó vesét ültettek át egy HIV-pozitív vesebeteg szervezetébe a Dél-afrikai Köztársaságban.