Orbán Viktor kilenc évre nevezte ki az új, összevont médiahatóság elnökévé Szalai Annamáriát. A fideszes médiapolitikust a médiacsomag elleni tiltakozásokról, a közszolgálati média finanszírozásáról, az általuk elképzelt médiavilágról kérdeztük.

Közös fórum létrehozását kezdeményezik a közmédiumokban működő szakszervezetek Így jeleznék a kormánynak, ideje lenne az érdekképviseletekkel is tárgyalni. Még a kihirdetésre váró médiatörvény-csomagról nem volt se társadalmi, se szakmai egyeztetés.

Felesleges az aggodalom, hogy majd most beköltözik a politika a szerkesztőségek életébe – mondja Szalai Annamária, az ORTT Fidesz által delegált tagja a köztévében. Ez tényleg megnyugtató a zavaros átmenet húsz éve után, vagy az átmenet zavaros húsz éve után, vagy mit tudom én, mi után meg pláne az. Különösen azért, mert azt is megtudtuk, hogy „az elmúlt időszakban rövid pórázon tartotta a hatalom a médiát, de rövidlátó politika az, ha valaki azt gondolja, hogy azt pórázon kell tartani”.

A Fidesz (pontosabban a frakciótagok) által benyújtott törvényjavaslatot sok kritika érte már, és legabszurdabb részeit – például a válaszadás jogát – maguk az előterjesztők vonták vissza. Szalai Annamária meg is nyugtatta a minap a nézőket az MTV reggeli műsorában, hogy szó sincs itt pórázról – a „majd kidolgozandó” médiaalkotmány és a közszolgálati kódex, amelyre még többet kell majd várnunk, függetlenséget és szabadságot nyújt (végre) a szerkesztőségeknek és az újságíróknak. Hiszen ezentúl az alkotmány garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát (azt eddig is garantálta) és a közszolgálatiságot! Lássuk akkor, mit jelent a közszolgálatiság.

Világhálós források adták hírül, hogy megszűnik a Magyar Televízió Kultúrház című műsora, amely az utóbbi hat évben rendszeresen beszámolt a hazai kulturális élet legfontosabb eseményeiről. Lapunk a köztévé illetékeseitől kért tájékoztatást. Az MTV Kommunikáció közlése szerint a köztévé "valóban készül egy új, a jelenleginél szélesebb merítésű, frissebb, gazdagabb tartalommal szerkesztett kulturális műsorral".

Akinek kétségei voltak afelől, hogy mire jó a médiaszabályozás újraírása, illetve a legfontosabb közszolgálati és kereskedelmi sajtóhadállások elfoglalása, a napokban megkapta a választ.

Várhatóan ma dönt a parlament a közszolgálati média teljes átalakításáról. Ezzel a közmédiumok központosítását célzó, öt javaslatból álló médiacsomag újabb fejezetét pipálhatja ki a Fidesz. A javaslat zárószavazását eddig „technikai okokra” hivatkozva kétszer halasztották el. Így viszont az augusztus 6-án hivatalba lépő új államfő, Schmitt Pál valószínűleg aláírja a törvényt – Sólyom László alighanem visszadobta volna.

Cselényi László „zűrös szerződéseit” vizsgálják. Az összevonás előtt álló közmédiumok közül már csak a Duna TV-nek van talpon elnöke. Vagy csak volt talpon. Az MTI szerint Cselényi ugyanis lemondott. Ezt ő maga kérdésünkre nem erősítette meg. Fagyos légkör a beolvasztás előtt.

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény két rendelkezése, az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkozó szabályozás miatt döntöttek így.

A közéletet indulatos „médiavita” hevíti időről időre: miért nincs elnöke a közszolgálati televíziónak?, miért a Lánchíd Rádiótól érkezik az MTV új hírdirektora?, összevonják-e a műsorszolgáltatókat?; az aktuális felvetések száma végtelennek tetszik. Miközben efféle disputák zajlanak, arról szó sem esik, hogy milyen esélyei lehetnek egyáltalán a közszolgálatnak a kereskedelmi médiumokkal szemben a digitalizáció korában, valamint, hogy milyen demokratikus potenciálokat rejtenek a profitorientált tartalomszolgáltatók.

Benyújtotta a közszolgálati média átfogó átalakítását célzó javaslat-csomagját a Fidesz. A csomag - egyelőre - egy rövid alkotmánymódosításból, egy általános alapelveket tartalmazó "média-alkotmányból", valamint egy részletesebb és két rövidebb előterjesztésből áll...

Pálffy István KDNP-s országgyűlési képviselő szerint "vannak olyan kurátorok a köztestületekben, akiknek itt semmi keresnivalójuk nincs."

A médiaháború meghatározó szakasza a jobboldal győzelmével befejeződött. A Fidesz felépítette azt a sajtót, amely felerősíti a hangját és szünet nélkül támadja az ellenfelet. Ez a média – önértelmezésében is – a politikai harc folytatása más eszközökkel. A baloldali sajtó néhány szigetre szorult vissza. A köztévé hírműsorainak függetlenségét mostantól az Echo TV korábbi hírigazgatója, a Lánchíd Rádió főszerkesztője „garantálja”.

Nem mondanak le a szocialisták és a szabad demokraták által delegált tagok a Magyar Televíziót felügyelő közalapítvány kuratóriumában betöltött tagságukról - közölte az MTI-vel csütörtökön Balogh László, a testület KDNP által delegált elnökhelyettese.

Ezután civil szervezetek jelölnek tagokat a román közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsába. A magyaroknak alanyi jogon jár egy-egy hely.

A legtöbb erőszakot vagy egyéb, a kiskorúak számára ártalmas elemet tartalmazó ajánlót a kereskedelmi csatornák tűzték műsorukra 1999 és 2008 között - állapította meg az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elemzése.

Köszönöm, hogy hárman is megtisztelik válaszukkal a köztelevízióról publikált megjegyzéseimet (Közmédiashow, január 19.).

A már meglévő öt regionális műsor mellett egy közép-magyarországit is indítana a Magyar Rádió - közölte kedden Lovász Attila, a közmédium illetékes főszerkesztő-helyettese.

Az MTV-t felügyelő kuratórium elnöksége pénteki ülésén ismét foglalkozik az idei labdarúgó-világbajnokság közvetítésének esetleges értékesítésével, annak ellenére, hogy múlt héten nem szavazták meg az erre vonatkozó javaslatot.

Sosem látott szinten történhet meg a tisztogatás a várható kormányváltáskor az állami alkalmazottak körében: nemcsak a miniszterek és az államtitkárok számíthatnak rá, hogy útilaput kötnek a talpukra, de szinte senki nem érezheti magát biztonságban. A helyezkedés, tapogatózás elkezdődött, vannak, akiknek kész tervük van a jövőre, de olyanok is lesznek, akik tartósan munka nélkül maradnak.