Akár milliárdos nagyságrendű kártérítést is fizethet a magyar állam azért, mert 2013-tól a közszférában elvette a nyugdíjkorhatár betöltése után továbbfoglalkoztatottak nyugellátását. Akár ötezren is lehetnek, akiket az intézkedés hátrányosan érintett.

Az életpályamodell bevezetése a pedagógusuknak és az egyenruhásoknak is fizetésemelést hozott, legfeljebb nem úgy és nem annyit, mint azt az érintettek remélték. A tanároknak ugyan nőtt az alapfizetésük, de ez ahhoz sem volt elég, hogy elérjék a nemzetgazdasági átlagbért. A rendvédelmi szerveknél aránytalanul osztották el a fizetésemelést, a helyi kapitányságokon kevesebb, a központban több jutott. Most a közszolgák és az adóhatóság munkatársai következnek.

„Ukrán típusú” problémái vannak a magyar államnak: közalkalmazottak százezrei nem kapják meg időben a juttatásaikat, sokan hónapok óta várnak a pénzükre. Az eddigi kormányzati magyarázat, miszerint informatikai átállás van az államkincstárnál, nem meggyőző. Az érintett ágazatok pénzhiányán túl egyes vélemények szerint az államadóssággal és az uniós támogatásokkal történő trükközés is az okok között lehet.

Késnek a közszférában dolgozók fizetései, mert a Magyar Államkincstár rendszert váltott. A kifizetések még januárban is csúszni fognak.

A kulturális szféra közalkalmazottainak nyomora szinte láthatatlan, rajtuk kívül alig érzékeli valaki, miközben helyi közösségekben munkájuk sokszor esszenciális. Munkatársaink érdeklődésére kiderült: a művelődésszervezőknek, könyvtárosoknak egyre több és fontosabb a dolguk, de közben közülük sokan nyugdíjas szüleik segítségére szorulnak. Már ha kitartanak, és nem hagyják el az országot. A humán tőke kivándorol – figyelmeztet érdekképviseletük.

A Fidesz potentátjai gyakran hangoztatják, hogy a közszolgák aránya a foglalkoztatottak körében elviselhetetlenül magas, ezért a beharangozott államreform keretében létszámukat csökkenteni kívánják – ehhez képest a jövő évi büdzsé tervezete szerint az ideinél még valamivel többet is költenének rájuk.

A bankok elszámoltatása mellett a következő időszak másik fontos feladatának a bürokrácia csökkentését nevezte Kósa Lajos kedd reggel a TV2 Mokka című műsorában. A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint "jó harminc százalékkal" csökkenteni kellene a magyar jogszabályok mennyiségét.

Béremeléssel és létszámbővítéssel számol a közszférában a kormány –derül ki a kabinet költségvetési köriratának morzsáiból. Ahhoz, hogy erre legyen pénz, száguldania kell a gazdaságnak, ugyanis nagyjából 300 milliárd forint extra kiadás terhelheti 2015-öt. Mindezek alapján kizárható az szja vagy a társasági adó csökkentése is.

Az LMP azt követeli a kormánypártoktól, hogy tartsák be az ígéreteiket és kezdjenek tárgyalásokat a közszférában dolgozók bérének rendezése érdekében, emellett haladéktalanul dolgozzák ki az új életpályamodellt számukra.

Elkeseredésében levélben kereste meg egy iskolatitkár és kolléganője Hoffmann Rózsát. Az államtitkár több mint hatvan napig nem válaszolt, de amikor végül mégis reagált, még megalázóbb helyzetbe hozta a levél íróit.

Berágtak a közszolgák, hat éve nem emelkedik a bérük. Január végétől tüntetéssorozat várható.

A közfoglalkoztatási bér az alap-, a szakképzett és a munkavezető kategóriákban egyaránt 2,4 százalékkal emelkedik január 1-től - az erről szóló kormányrendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A Demokratikus Koalíció szerint a kormányoldal a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályaival totális ellenőrzés alá akarja vonni és meg akarja félemlíteni a közszférában dolgozókat.

Közszolgálati szakszervezetek szerint törvénytelen és méltánytalan a kormány döntése, amely szerint megszüntetik a minisztériumokban és háttérintézményeikben dolgozók folyószámla-költségtérítését, ezért a hatályos törvény végrehajtását követelik a kormánytól.

Finisben a görög mentőcsomag, talán hétfőn megállapodnak a trojkával.

Akár el is bocsáthatják állami állásából azt a személyt, aki nem fizeti ki köztartozását, nem gondoskodik családjáról vagy terrorizálja munkatársait - derül ki a kormány korrupcióellenes etikai kódexének tervezetéből. A közszolgák maximum golyóstollat vagy reklámzacskót fogadhatnak el ajándékba.

Egyedi engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után is maradhatnak a közszférában azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában, mint például az orvosoknál, utánpótlásgondok vannak - közölte a miniszterelnök.

A magyar munkavállalók többsége úgy érzi, megérdemelné az év végi bónuszt, de csak harmaduk gondolja úgy, hogy valóban meg is kapja azt – derül ki a Randstad kutatásából. Kisebb céges ajándékra is kevesebben számítanak, mint két éve. A közszférában nincs jutalom.

Hiába nőttek a versenyszférában bruttó 7,3 százalékkal a fizetések októberben, a hatszázalékos infláció miatt ezt meg sem érezték a munkavállalók.