Az egészségügyben novemberben csúcsosodtak ki a bajok, amikor több tízezren, főként részmunkaidőben, szerződéssel, nyugdíj mellett foglalkoztatott ápolók, mentő szakdolgozók nem kaptak időben bért. Arról is tájékoztatták őket, hogy decemberben is hasonlóra számíthatnak. Akkor az Országos Kardiológiai Intézet öltözőjében a nővérek sírva fogadták a fizetés késéséről tájékoztató körlevelet; a többség a közüzemi számlák és a törlesztőrészletek miatt volt kétségbeesett, a szolgáltatók és a bankok ugyanis nincsenek tekintettel a késedelmes bérátutalásra. Novemberben a mentősök is kéthetes késéssel kapták meg a járandóságukat.
Úgy tudjuk, egyes egészségügyi intézményekben mára rendeződött a helyzet, de korántsem mindenütt. Az előző hónapban a Magyar Államkincstár (MÁK) informatikai rendszerének átalakítását nevezték a gondok forrásának, és alkalmi rendellenességről beszéltek. Időközben a MÁK közleményben jelezte:
„A kincstár a jogszabályban előírt határidőre elkészítette a novemberi főszámfejtést, az ehhez kapcsolódó utalási állományokat és listákat, amelyeket december 2-ig elküldött az intézményeknek (...) a kincstár tehát nem felelős a sajtóban az utóbbi napokban említett állítólagos csúszásokért".
A szövegben egy e-mail címet is megadtak, hogy az érintettek jelezhessék a fizetési késedelmet. Kérdésünkre a kincstár közölte: a fizetési késedelmet tapasztaló ügyfelek (azaz intézmények) eddig 42 estben éltek jelzéssel, az észrevételeket a megyei igazgatóságok soron kívül vizsgálják ki, és számfejtési hiba esetén azonnal korrigálják.
|
Egyre gyakrabban bankjegy nem kiadó automatává válik az állami alkalmazottak számára az ATM
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
– Van olyan tagunk, aki a 80 ezer forintos nettó béréből decemberben csak 40 ezer forintot kapott kézhez. Az óraadó tanárok szeptember óta nem kapják meg a fizetésüket. Nem fizeti az állam a kollektív szerződés szerint járó jubileumi jutalmakat, elmaradások vannak az utazási költségtérítésekben és a túlórapénzekben is – foglalta össze lapunk kérdésére az oktatási ágazatban tapasztalt, eddig kevéssé ismert béranomáliákat Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Hogy az oktatásban hány embert érinthet a jelenség, arra Galló Istvánné sem tudta a választ: szerinte a központi felügyeleti szerv, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) is csak most méreti föl a járási tankerületekkel, hogy hogyan állnak a kifizetések.
A Népszabadság információi szerint Pest megyében a legsúlyosabb a helyzet.
A szakszervezeti vezető szerint nem fedi a valóságot a szaktárca azon állítása, hogy csak a nem rendszeres járandóságokat érinti a csúszás, az óraadók díja ugyanis ugyanúgy rendszeres járandóságnak számít, ugyanúgy mint a bejárók törvény szerint kötelezően fizetendő közlekedési hozzájárulása. - Egy másik településről átjáró vagy vidékről a fővárosba ingázó pedagógus csak aközött választhat, hogy nem veszi meg a havonta akár 20-30 ezer forintba kerülő közlekedési bérletet, vagy hónapokon át saját zsebből hitelezi az államot – fogalmazott az elnök. Arról is beszámolt, hogy némelyik járásban októberre csak a félhavi közlekedési hozzájárulást akarják kifizetni – arra hivatkozva, hogy abban a hónapban őszi szünet volt –, de erről egyrészt nem szóltak előre (így a munkatársak megvették a havibérletet), másrészt az ilyen önkényes juttatásszűkítés jogellenes.
Galló Istvánné egyetlen olyan esetről sem tud, hogy valaki a szokásosnál korábban kapta volna meg a juttatásait, vagy több pénzhez jutott volna, mint amennyi jár – ez pedig azt valószínűsíti, hogy
az adminisztrációs hibákon túl finanszírozási problémáról is szó van.
- Amikor az oktatás központosítása és a KLIK létrehozása megtörtént, a kormány részéről az egyetlen elfogadható indok az volt, hogy az állam garantálni tudja az időben történő fizetést. Korábban alkalmilag tényleg előfordult – ha nem is volt tömeges –, hogy egyes önkormányzatok a pénzügyi nehézségeik miatt késve fizették a dolgozókat.
A mostani, több hónapja húzódó esettömeg azt bizonyítja, hogy a sokat emlegetett állami garancia nem ér semmit,
a központosított szisztéma nem működik
– szögezte le a szakszervezeti elnök. Szerinte a KLIK megalapításánál az is a ki nem mondott kormányzati célok között szerepelt, hogy pénzt tudjanak kivonni a rendszerből, ami maradéktalanul meg is valósult. Emiatt komoly finanszírozási problémák vannak az oktatásban, de gondok jelentkeztek az egészségügyi ágazatban is.
Úgy tudjuk, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén az hangzott el, hogy a probléma a teljes közszolgálati szektort érinti, több százezer ember nem jut időben a pénzéhez. A juttatások csúszásával kapcsolatban az illetékes emberierőforrás-minisztériumnak is elküldtük a kérdéseinket, amelyekre várjuk választ.
