Az átlag viszont szerinte súlyos aránytalanságokat takar: a helyi kapitányságokon kevesebb, a központi szerveknél több jutott, s a Terrorelhárítási Központnál és a Készenléti Rendőrségnél bevezetett pótlékok miatt még inkább nőttek a különbségek. Pongó szerint a tízezernél több közalkalmazottat és munkavállalót pedig kifelejtették, bár végül sikerült nekik kétszer öt százalékot kiharcolni. A rendvédelemben lesz még négyszer ötszázalékos fizetésemelés – most januártól jön az első öt százalék –, így 2019-ig a bérek összességében elvileg ötven százalékkal nőnének. Csakhogy van négyezer ember, aki már elérte a beosztására megállapított illetményplafont – mondta Pongó.
Ők tehát nem kaphatnak semmit,
ezért szerinte februárban sokan csalódottak lesznek, amikor meglátják a fizetési papírt. A szakszervezet különben szeretett volna még öt százalékot korpótlék címén, ami segíthetne az idősebb tapasztalt állomány megtartásában, de ezt csak 2019-től kapják majd meg.
|
Az állomány egy része máris az aránytalanságok miatt háborog
Teknős Miklós / Népszabadság |
Az egyenruhásoknak is új előmeneteli rendszert vezettek be, s az előrelépést feltételekhez, például vizsgához, valamilyen képzettség megszerzéséhez és teljesítményértékeléshez kötötték. Ezzel kapcsolatban Pongó egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mert a szabályozás alig fél éve van érvényben, így kevés a tapasztalat. Annyit viszont elmondott:
nem mindenki örült annak, hogy a rendfokozatot – ami korábban nem kis részben az életkortól függött – a beosztáshoz kötötték. Így sokszor előfordult, hogy embereket „lefokoztak”,
ha a munkakörükhöz képest túlzottan előrejutottak a ranglétrán.
Igaz, aki korábban például őrnagy volt, de a beosztásában csak főhadnagy lehet, maradt címzetes őrnagy, s továbbra is viselheti az arany váll-lapot.
Hasonló szabályozás lépett életbe a honvédségnél is: a katonák ugyancsak kapnak 2019-ig ötvenszázalékos fizetésemelést. Változott az előmenetel rendje, az illetmény, a rendszeres illetménypótlék és a távolléti díj meghatározásának módja, emellett bevezették a honvédelmi illetményalapot és a beosztáshoz rendszeresített rendfokozat fogalmát. Az előrelépés feltétele a hadseregben is a folyamatos képzés és a vizsga, s aki nem teljesít, annak mennie kell.
Szűkmarkú Klik
A pedagógusok bő két esztendeje kapták meg a saját életpályamodelljüket. Már aki tudott örülni ennek, mert az iskolák államosításával sokan rosszabbul jártak, hiszen a tehetősebb önkormányzatok eleve jobban megfizették a tanáraikat. A Klik viszont szűkmarkúbbnak bizonyult, így odalettek a különjuttatások, a kafetéria, a jutalom, a ruhapénz. Az viszont már mindenkit érintett, hogy megszűnt a pótlékok nagy része, s
a túlórát sem fizetik ki.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy az alapfizetések emelkedtek, s azóta is nőttek valamelyest.
Azért nem a csillagos égig, bár nem vitatható, hogy az új rendszer hozott némi előrelépést – állítja Mendrei László, a Pedagógusok Független Szakszervezetének elnöke. Nem szabad azonban csak ebből kiindulni – árnyalja a képet –, mert nőtt a kötelező óraszám, jóval nagyobb az adminisztrációs teher, s elvontak bizonyos juttatásokat is. Gyors körkérdésünk eredménye, hogy a pályakezdők fizetése látványosan – a gyakran csak nettó százezer körüli összeghez képest akár harminc-negyvenezer forinttal –, az idősebbeké azonban ennél kisebb arányban nőtt.
|
Nőtt a kötelező óraszám, jóval nagyobb az adminisztrációs teher
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
Az érdekvédő szerint
ez egyelőre ahhoz sem volt elég, hogy a mintegy 150 ezer pedagógus bére elérje a nemzetgazdasági átlagot,
ami a KSH legfrissebb adatai szerint 243 ezer bruttó. Nemzetközi összehasonlításban pedig még rosszabbul állnak – tette hozzá –, mert az OECD-tagországok között alig néhány olyan akad, ahol kevesebbet fizetnek az iskolákban.
Az új előmeneteli rendszert sem különösebben kedvelik a tanárok. Mindenki a Pedagógus I. fokozatba került, s akinek a nyugdíjig még több mint tíz éve van hátra, annak minősítési eljárásban kell részt vennie, hogy a második kategóriába kerüljön, különben búcsút vehet a pályától. Igaz, aki beéri ezzel, már elvan élete végéig, mert mestertanárnak vagy kutatótanárnak lenni nem kötelező. Csakhogy az előrelépéshez nem az a legfontosabb, ki hogyan bánik a gyerekekkel, hanem az, mi van a portfólióban, a papír pedig sok mindent elbír – véli Mendrei.
Az egészségügy kimarad
Még 2014 őszén ígértek életpályamodellt az egészségügyi szakdolgozók számára is. Zombor Gábor akkori egészségügyért felelős államtitkár szerint ez 2016-ra valósulhat meg. Tavaly júniusra alaposan megváltozott az álláspontja, mert azt nyilatkozta: az egészségügyben nem lehet életpályamodellt kidolgozni, mert annak egységes megvalósítása a különböző foglalkoztatási jogviszonyok miatt lehetetlen. Ezt a Zombort váltó Ónodi-Szűcs Zoltán a múlt év októberében megerősítette. Egy nagy ágazat tehát biztosan kimarad.
A kormányzat nem egyeztet, súlyos bérfeszültségek alakulhatnak ki a közigazgatásban
Azért, hogy a közigazgatás valódi kiszámítható, stabil jövőt kínáljon, a területi közigazgatásban dolgozók számára bevezetik az új életpályát, amely július 1-jétől minimum harmincszázalékos béremeléssel jár – ígérte alig pár hete Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hétfőn bejelentették azt is, hogy az adóhatóságnál is életpályamodellt vezetnek be.
A részletekről azonban hiába kérdeztük a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, mert még nem láttak konkrét törvénytervezetet. Boros Péterné emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az érdekképviselet korábban letette az asztalra a maga elképzeléseit. E szerint a 660 ezer főt foglalkoztató teljes közszférában bérfelzárkóztatási programot szeretnének, s elkerülhetetlennek tartják az évek óta változatlan bértáblák korrigálását is.
A szűkebben vett közszolgák – kormánytisztviselők, köztisztviselők – életpályamodelljének pedig a szakszervezet szerint
alapvető elemként kellene magában foglalnia a munkahely stabilitását, a közszolgálat depolitizáltságát.
Javasolják ugyanakkor a képzettségtől, a munkakörtől, a teljesítménytől és a szolgálati időtől függő bérezési rendszer bevezetését. A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum munkavállalói oldala hetekkel ezelőtt kérte, hogy a kormány hívjon össze egyeztetést az életpályamodellről, de erre eddig nem kaptak választ.
Az viszont kiderült, hogy a jövő évi költségvetésben rendelkezésre áll 38 milliárd forint, de azt nem tudni, ebből mekkora kör részesülhet. Jelenleg több mint hetvenezren dolgoznak kormánytisztviselőként, 25 ezren az önkormányzatoknál, ötezren pedig más állami szervnél köztisztviselőként. A 38 milliárd a körülbelül 110 ezer ember számára a Lázár által említett harmincszázalékos fizetésemeléshez biztosan kevés, de ha valóban csak a területi közigazgatásban – alapvetően a járási hivatalokban – foglalkoztatottak számára jön az új életpálya, az súlyos feszültségek forrása lesz.
