Japánt megelőzve a világ második legnagyobb gazdaságává lépett előre a kínai. A Föld legnépesebb országának növekedését most még az export húzza, de a belső keresletben is komoly bővülési lehetőségek vannak.

Hétfőn az igazi nemzetközi szenzáció az volt, hogy a kínai gazdaságban több jövedelem termelődött meg 2010 második negyedében, mint a japánban, és ez a többlet az idei év végére egészen biztosan megszilárdul. Ami úgy fordítandó, hogy a kínai gazdaság elébe rúgtatott a nagyon haloványan gyarapodó japánnak: most már csak az amerikai áll előtte, és az előrejelzések szerint az sem sokáig, legfeljebb 2030-ig.

Kína nem új, az eddigieknél sikeresebb gazdasági modellt követ, hanem a nyugati mintákat kezdi átvenni. Előbb-utóbb politikai-társadalmi modelljének is közelítenie kell a nyugatihoz, különben nem tudja féken tartani az önző érdekcsoportokat, és nem kerülheti el a súlyos belső konfliktusokat.

Kínában a gazdasági élénkülés jelei körvonalazódnak, míg 2010-re egész Ázsiában fellendülés következhet.

Kínában törölték az egyéni tőkeszámlán lévő részvények hozama után fizetendő osztalékadót - közölte vasárnap a kínai Gazdasági Minisztérium.

Dollármilliárdokat mozgat meg az idei olimpia is, s e tekintetben mindenképp aranyérmet érdemel a grandiózus rendezvénysorozat. A kiskereskedelem viszont csak bronzot oszt az ötkarikás játékoknak, lévén ebben a szektorban a labdarúgás sokkal többet hoz. Az olimpia gyümölcsét természetesen azok is élvezhetik, akik közvetlenül nem is érdekeltek benne.

Tíz éve nem szerepelt ilyen kevés amerikai, és soha nem volt ennyi kínai cég a Fortune 500-as céglistáján, mint az idén. A világgazdasági nehézségeket és változásokat jól jelzi, hogy az első tíz óriásvállalat között hat olajkitermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozik, míg sok kiskereskedelmi társaság és számos bank a vesztesek közé került.

Megkétszereződhet az arany ára a bányák csökkenő kínálata és általában a globális gazdasági bizonytalanságok miatt, miközben Kína megelőzte a kitermelésben a több mint száz éven át világelső Dél-Afrikát, s felzárkózott India mögé felhasználóként is.

A Kína délnyugati részét sújtó, pusztító erejű májusi fölrengés által okozott közvetlen gazdasági kár már meghaladta az egybillió jüant (kb. 146 milliárd dollár) - közölte Szecsuán (Sichuan) tartomány kormányzó-helyettese.

Egyetlen kereskedési nap alatt több mint 26 milliárd dollárral értékelte le saját távközlési cégét a kínai kormány azzal, hogy megszellőztette a piaci verseny erősítésére - jobban mondva megteremtésére - vonatkozó átszervezési elképzeléseit.

A lakosság számához viszonyítva Hongkongban a legnagyobb a világon a dollármilliomosok aránya: minden negyedik lakos, pontosan a lakosság 26,4 százaléka rendelkezett tavaly legalább egymillió dolláros vagyonnal.

 

Pécs sokéves álma valósult meg, amikor tavaly átadták a város expócenterét. Most viszont Pécs vezetői arról szőnek álmokat, hogy miképp lehetne megszabadulni a drágán fenntartható létesítménytől.

Nyakunkon a százdolláros olaj, az euróval szemben gyorsan értékét vesztő dollár, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) őszi ülésszakán egybegyűlt hetek csoportja inkább a világgazdaság hajtómotorját, Kínát bírálta, a pénzügyi intézményt pedig arra ösztökélte, gyorsítsa fel önmaga reformját, s a jelzáloghitel-válság nyomán nagyobb figyelmet fordítson a bankszektor működésére.

Tizenhat milliárd dolláros vagyonával Jang Huj-jen (Yang Huiyan) 26 éves ingatlanfejlesztő Kína leggazdagabb embere a Forbes amerikai magazin által az ázsiai gazdagokról összeállított éves lista szerint.

160 ezer hamis "Gillette" borotvapengét állított elő egy kínai testvérpár, s a családi vállalkozásban készült termékek a sanghaji üzletekben kötöttek ki.

Sanghajban tegnap aláírták a Magyarországon megvalósuló első kínai zöldmezős gyártóberuházásról szóló szerződést. Az Alsózsolcán mintegy ötmilliárd forintból felépülő üzem a magyar kukoricatermésre és egy kínai világszabadalomra alapozódik - jelentette be Passon Xu, a Livan Hungary vezérigazgatója.

Megjelenik az első nagyobb kínai befektető Magyarországon. A Livan többmilliárdos beruházással hatszáz munkahelyet létrehozva építi fel új csomagolóanyag-gyárát Miskolc mellett, az Alsózsolcai Ipari Parkban - jelentette be Veres János pénzügyminiszter lapunknak.

Öt üzleti szerződést, köztük a budapesti Márkás Kínai Áruk Központjának (CBTC) és a senjangi (Shenyang) magyar ipari parknak a létrehozásáról szóló egyezményt írtak alá a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Kóka János gazdasági és közlekedési, valamint Veres János pénzügyminiszter részvételével hétfőn tartott pekingi magyar-kínai Gazdasági és Üzleti Fórumon.

Az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar kulturális vállalkozásának nevezte a Pekingben tegnap megnyílt magyar évadot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Magyar részről jelentős gazdasági és turisztikai hozadékot is várnak a nyolc hónapos rendezvénysorozattól. Összesen kilenc nagyváros, Pekingen kívül egyebek között Sanghaj, Kanton, Sencsen, Urumcsi és Hongkong ad otthont az időben négy szakaszra osztott évadnak. Többnyire olyan városokról van szó, ahol érdemi magyar jelenlét eddig lényegében semmilyen vonatkozásban nem volt kimutatható.