Abdul Rahman al-Rashed, az Al-Arabija Televízió vezérigazgatója a londoni kiadású Asharq Al-Awsat hasábjain beszámol arról, hogy nemrég, egy pánarab kezdeményezés alakuló ülésén, a jelenlevők azt javasolták, az alapító okiratban tegyenek be egy pozitív tartalmú mondatot az „arab nacionalizmusról".

Tanácstalanul állunk a szanaai egyetem nyüzsgő aulájában, amikor odalép hozzánk egy lány, és megkérdezi, segíthet-e. Jemeni szokás szerint csak a szeme látszik ki a koromfekete nikab (arcot is fedő textília) és baltu (egész testet fedő ruha) mögül, s a 25 fokos meleg ellenére kesztyűt is visel. Abír 26 éves politológus PHD-hallgató, és tanít is. Miután angolul útbaigazít minket, még egy órát beszélgetünk, sőt apja engedélyével otthonában is meglátogatjuk.

Mire gondol, ha azt hallja: iszlám? Csadoros nőkre, sivatagra, arabokra? Az amerikai Pew kutatóintézet megszámlálta Mohamed próféta követőit, így árnyalnunk kell a muszlimokról kialakult képet. A legtöbben ugyanis a távoli Ázsiában vannak, és néhol egészen másként élnek, mint Arábiában. Arra kerestük a választ: milyen az iszlám civilizáció szerkezete, és tudunk-e együtt élni?

Egyiptomban hatalmas felzúdulást keltett egy új kínai találmány, amelynek segítségével szüzességet tettethetnek a nők nászéjszakájukon.

Az iszlám világban körültekintve azt láthatjuk napjainkban, hogy a két fő felekezeti irányzat számtalan helyszínen konfrontálódik egymással. Pakisztántól kezdve Irakon át egészen Libanonig hallani síita-szunnita összecsapásokról. Vajon a közel 1400 éves vallási szembenállás újul ki ismételten a Közel-Keleten? Vagy inkább politikai okokat kell keresnünk az események magyarázatára?

Hárommillió muzulmán hívő vett részt a hagyományos mekkai zarándoklat, a haddzs keretében az ördög jelképes megkövezésében a szaúd-arábiai Mínában.

A Perzsa-öböl menti arab országok vasárnap bejelentették, hogy békés célokra nukleáris energiára akarnak szert tenni.

Gyors csipőmozgása, zenéjének a népi motívumokat a rockkal vegyítőhangzása a 240 millió lakosú Indonézia legnépszerűbb popsztárává tette.

A nyugatosok Popper nevét tűzik zászlajukra, a mélyperzsák Heideggerét. A vita színvonala talán hagy némi kívánnivalót maga után, de a politikai tét óriási.

Az először a Jyllands-Posten dán napilapban közölt Mohamed-karikatúrákat 56 ország 143 újságja mutatta be utánközlésként egy dán felmérés szerdán nyilvánosságra hozott eredménye szerint.

Csaknem félezer dán honlap ellen intéztek támadást egy nap leforgása alatt számítógépes kalózok tiltakozásul az eredetileg egy dán lapban megjelent Mohamed-karikatúrák miatt - közölte kedden egy informatikai biztonsággal foglalkozó dán szakértő.

Még nem a civilizációk harca. De nagyobb kihívás, mint a terrorizmus. Az iszlámon belüli felkelés árhullámának kell gátat vetni. Majd’ harminc éve indult el, és 2001-ben érte el a nyugati világot.

A hatóságok gyülekezési tilalmat léptettek életbe szombaton a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban, ahol egyes radikális csoportok megmozdulást terveztek tiltakozásul a Mohamed prófétát ábrázoló gúnyrajzok ellen.

Roberto Calderoli olasz reformügyiminiszter, akit Silvio Berlusconi kormányfő szólított fel a távozásra aMohamed-karikatúrákat ábrázoló trikója nyomán kirobbant líbiaizavargások nyomán, kész lemondani.

A török kormányfő szombaton arra kérte a világ vezetőit: segítsenek megakadályozni, hogy a Mohamed prófétáról közölt karikatúrák körül kibontakozott szenvedélyes vita az iszlám és a keresztény világ közötti megosztottsághoz vezessen.

Ismét bocsánatot kért a muzulmánoktól a Mohamed prófétáról készült gúnyrajzok publikálásáért a Jyllands-Posten című dán napilap abban a levélben, amelyet az algíri dán nagykövetség útján juttatott el csütörtökön az algériai sajtóhoz.

A Playboy magazin szerződést írt alá, mely szerint hamarosan elindítják a lap indonéz változatát.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szerdán azzal vádolta meg Szíriát és Iránt, hogy Nyugat-ellenes feszültségszításra használja fel azokat a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat, amelyek egy dán újság után több európai lapban is megjelentek.

A Mohamed-karikatúrákat közlő dán lap főszerkesztője közölte: sosem adott volna engedélyt a rajzok publikálására, ha tudta volna, hogy ez ilyen súlyos következményekkel jár.

Két palesztin fegyveres csoport azzal fenyegetőzött, hogy "célba vesznek" minden franciát, norvéget és dánt a Gázai övezetben, miután ezekben az országokban karikatúrák jelentek meg Mohamed prófétáról.