– De mit keres itt a káposzta? – kérdem tanácstalanul. A mellettem álló férfi megvakarja a fejét, majd megnézi még egyszer a friss káposztafejekkel félig teli kordét. – Hát én is elég rég olvastam a regényt, de ott mintha borsóföldek lennének Lőcse körül – mondja végül még tanácstalanabbul, mint én.

Jorge Luis Borges argentin költő mindeddig ismeretlen verssoraira bukkantak a Buenos Aires-i Nemzeti Könyvtár dolgozói több éves kutatómunkájuk során.

Éppen a napokban múlt tíz éve, hogy hosszabb beszélgetést folytattam egy jeruzsálemi lakásban a ma nyolcvanadik születésnapját ünneplő Réz Pál nagyváradi kiskamaszkoráról. Beszélgetőtársam, Reuven Tsur, a kognitív poétika professzora, együtt volt Réz úrral a váradi gettóban, míg mindkét családnak sikerült megszöknie Réz úr édesapjának és jóindulatú segítőiknek köszönhetően „kalandos körülmények között”. Tsur – Steiner Robi – visszaemlékezése azóta magyarul is hozzáférhető Menekülés a gettóból címmel. A megmenekülő gyerekek mindketten irodalmárok lettek, igaz, két különböző világban. Sorsuk távolságának és közelségének bonyolult dinamikája sokáig foglalkoztatta képzeletemet.

Több mint százötven éves hányattatás után visszakerült a párizsi Institut de France könyvtárába René Descartes francia filozófus egyik ellopott levele; egy enyveskezű olasz gróf mesterkedéséből következő helyzetnek végül az internet segítségével vetettek véget.

Emléktáblát avatnak Újbudán Paku Imre irodalomtörténész, szerkesztő születésének századik évfordulóján, május 12-én a Villányi úton.

Életének 77. esztendejében elhunyt Sobor Antal József Attila-díjas író; temetéséről később intézkednek - közölte a Magyar Írószövetség.

Kié Franz Kafka (1883-1924), a prágai születésű író és milyen hatása van a kortárs irodalomra? - erről tartanak kerekasztal-beszélgetést kedden a Bálint Zsidó Közösségi Házban abból az alkalomból, hogy a Szombat című folyóirat Kafkának szenteli februári számát, benne az író magyarul először olvasható eszmefuttatásával a jiddis nyelvről.

- Tirpákok! - ezt szokták mondani lekezelően a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei emberekre, ha meg akarják őket sérteni, mivel ez a szerencsétlen hangzású szó köztudomásúlag valami olyasmit jelent szerte az országban: "szabolcsi tahó". Ám a szabolcsi megyeszékhelyen és környékén e mivoltra illik büszkének lenni, hiszen a tirpákok felvidéki eredetű, szlovák gyökerű, igen dolgos földművelő emberek voltak, akik az elmúlt pár száz évben "hitből és homokból" építették föl Nyíregyházát.

A világsajtó csaknem egyöntetűen a múlt század legnagyobb brit drámaíróját gyászolta Harold Pinterben. Radikális baloldaliságáért már sok megemlékezés elmarasztalta. Akad azonban, aki drámaírói nagyságát is kétségbe vonja.

Másfél millió forintot fizettek nemrégiben a Központi Antikvárium árverésén egy 1653-ban kiadott barokk verseskönyvért, amelynek alkotója bizonyos Listius László gróf, a magyar irodalom talán legsötétebb figurája. Csaló, méregkeverő, szodomita gyilkos. És mégis a magyar irodalomtörténet része.