A trippert okozó baktériumban találtak emberi gént a tudósok. Ez az első olyan eset a tudomány történetében, amikor baktériumot kaptak rajta, hogy az emberből DNS-t "lopott".

Bejelentették az első "életmentő testvér" világra jöttét hétfőn Franciaországban: a babát embrionális állapotban olyan genetikai jegyek alapján választották ki lombikbébi programban történő beültetésre, hogy megmenthesse végzetes örökletes betegséggel született testvérét.

Egyes környezeti tényezők módosíthatják génjeink aktivitását, ráadásul a megváltozott génműködés több generáción át öröklődhet is. Ez a korábban elutasított lehetőség derül ki a New Scien­tist egyik év végi számában közölt legújabb kutatási eredményekből.

Az afrikai kontinensen az elefántnak nem egy, hanem két különálló faja él – tettek pontot egy hosszú idő óta folyó vitára amerikai, brit és német tudósok. A PLoS Biology tudományos folyóiratban közölt eredmény szerint a két afrikai elefánt genetikailag oly távol áll egymástól, mint az ázsiai elefánt a mamuttól.

A kígyó hamarosan önnön farkába harap: az emberi kultúra – vagy még tágabban értelmezve a kommunikáció – visszatérni látszik a kezdetekhez, amikor az (elő)emberi faj közös kultúrkincse ott volt még minden egyes egyed génjeiben. Az azóta eltelt sok millió év során még soha nem voltunk olyan közel ahhoz, hogy a kollektív tudás ismét korlátlanul hozzáférhető közkincs legyen: ma az internet tárolja a kultúrát, és a hozzáférhetőség, illetve a kereshetőség egyre inkább hasonlít ahhoz, mintha az ember a saját agyában böngészne.

Lehetséges, hogy a későbbiekben genetikai vagy vértesztet végeznek majd az orvosok annak megállapítására, kinek adjanak rögképződést gátló szert - szól egy tegnapi hír.

Egyetemisták által kidolgozott genetikai eszközökkel hamarosan világító baktériumokat vagy növényeket lehet előállítani.

Ígéretesnek mutatkozik a kábítószer-függőség elleni harcban egy vakcinával kombinált génterápiás eljárás. Az új lehetőségről a New Scientist egyik legutóbbi száma adott hírt.

Az anyai gének dominálnak az egerek agyának kialakulásakor, ám később, a felnőttkorban az apai gének veszik át az irányítást az egéragy működésében – derült ki egy új, a Harvard Egyetemen végzett úttörő vizsgálatból. A meglepő eredmény arra is rávilágíthat, mi, emberek miért hasonlítunk bizonyos életszakaszban inkább édesanyánkra, egy másik életperiódusban pedig inkább édesapánkra. Az egerek életében legalábbis úgy tűnik, egyszer az anyai, máskor az apai DNS-kópiák kerekednek felül a szülői gének kötélhúzásában.

Amerikai kutatók leírták és közzétették a pulyka genetikai állományának jelentős részét - jelentették be szerdán a PLoS Biology című online tudományos folyóiratban.

Az extrovertált ember extrovertáltnak születik, nem pedig azzá válik – legalábbis eddig így tudtuk. Elképzelhető azonban, hogy személyiségünket a környezetünkhöz igazítjuk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki génjeinkből.

Genetikusok szerint azon gének miatt hízunk, melyek valaha lehetővé tették, hogy túléljük a kiszámíthatatlan éhezést. A többletsúly, a cukorbetegség és a gének közötti összefüggés vizsgálatára az Egyesült Államokban tovább folytatódik a pima indiánokon 15 éve elkezdett kutatás.

Nőstény egerekben felfedeztek egy olyan gént, mely a szexuális beállítottságot szabályozza. Ha a gént hatástalanítják, a módosított nőstény egerek a hímek helyett nőstény társaikkal akarnak párosodni.

Honnan jöttünk, honnan származunk? Mikor és hol alakult ki a modern ember? Miért hasonlítunk egymásra, és miért vagyunk mégis annyira különbözőek? Létezik-e tudományos magyarázat a különböző emberi populációk eredetére? - ezekre a kérdésekre ad választ Raskó István professzor, az MTA Szegedi Biológiai Központ tudományos tanácsadója, aki szerint nincsenek magyar gének, a rasszizmus pedig genetikai képtelenség.

Amerikai kutatók szintetikus sejtet alkottak egyszerű kémiai anyagokból kiindulva, s ezzel új utakat nyitottak ahhoz, hogy tervezetten lehessen előállítani mesterséges sejteket. A biológiában mérföldkőnek számító hír Craig Venter és munkatársai nevéhez fűződik.

A Földön ma fellelhető összes élőlényben a sejt fehérjegyártó gépezete a DNS-ben előforduló négy bázisból (Adenin, Citozin, Guanin, Timin), öt szénatomos cukorból és foszfátcsoportból álló építőkockákat, az úgynevezett nukleotidokat olvassa le hármasával (tripletekben), hogy azok alapján a fehérjék felépítéséhez szükséges aminosavláncokat állítson elő. Minden hárombetűs „szó” egyetlen aminosavat, vagy egy olyan stopjelzést kódol, ami a fehérje lánc gyártásának leállítását jelzi. Legalábbis eddig így volt.

Az ógörög delphoi jósnőknél és az auguroknál, a római madárjósoknál azért jóval megbízhatóbbak korunk modern jövendőmondói – a genetikusok. Ma már olyan génteszten dolgoznak, amelynek segítségével megállapítható, hogy húszéves hölgyek teherbe eshetnek-e – tizenöt-húsz év múlva is.

Lehet-e génmódosítással vadállatokat szelídíteni, vagy új fajokat háziasítani? Erre keresik a választ - illetve magát a szelídséget okozó gént - a lipcsei Max Planck Intézetben, egy Oroszországban ötven éve kezdett kutatás folytatásával. Azt már bizonyították, hogy a vadságra az állatoknál nem hat a nevelés.

Somi Panni férje turkológus ő indológus és nem mellesleg a Sivasakti Kalánanda Táncszínház vezetője. Beszél szanszkritul, kedvenc zeneszerzője Beethoven, szabadidejében viszont navajo rockot hallgat. Czeizel Endre orvos­genetikus hozzá képest maga a megtestesült „old school”: József Attilát olvas, havonta jár színházba, közben pedig a művészek családfáját vizsgálja. A nagy festőművészek életével foglalkozó könyve épp a napokban jelenik meg.