Gyerek három szülővel? Genetikusan megtervezett babák? Transzgenikus embriók? A tudomány fejlődése alaposan felforgatta az utódlásról és némiképp a családról alkotott hagyományos elképzeléseket.

Már tíz hónapos az első „megtervezett” gyermek, akinek fogantatásánál magyar orvos is bábáskodott.

A DNS hibájának kijavításával gyógyítottak meg három gyermeket betegségükből, amely miatt se járni, se beszélni nem tudtak - adta hírül egy új tanulmány.

Egy egészséges kisfiú, Connor Levy, történelmet írt. Ő az első ember, akinek teljes genomját – lévén az embrió IVF technológiával, azaz testen kívüli megtermékenyítéssel jött létre – a beültetés előtt teljes egészében megszűrték. Az új eljárás növelheti a sikeres terhességek számát, de elhozhatja a gyerektervezés korát.

A múlt század nyolcvanas éveiben még tartotta magát az a felfogás, hogy az öngyilkosság bizonyos mentális betegségek és kifejezetten a depresszió egyenes következménye. Ám kiderült, hogy az öngyilkosok tíz százaléka semmi efféle betegségben nem szenved.

Az Egyesült Királyság lehet az első ország, amely lehetővé teszi olyan csecsemők létrehozását, akik három ember DNS-ét hordozzák.

Az amerikai legfelsőbb bíróság egyhangú szavazással döntött úgy, hogy a szintetikusan előállított génanyagot megilleti a jogvédelem, de az emberi szervezetből kivont, úgynevezett izolált DNS nem szabadalmaztatható.

A megszorító intézkedések súlyosan érintik az embereket. Sokan a növekvő kiadásokra, a munkahelyek megtartására koncentrálnak, holott a legújabb felfedezések szerint oda kéne figyelnünk az egészségünkre kifejtett hosszú távú hatásaikra is.

Az őssejteket a modern orvostudomány egyik nagy reménységeként szokás emlegetni, hiszen ezekből szívizom, csont, de akár idegszövet is előállítható. Éppen ezért világszerte intenzív kutatások folynak, amelyek célja a minél egyszerűbb és olcsóbb őssejtforrás megtalálása.

A kutya nemcsak az ember legjobb barátja, hanem egy új kutatás szerint az evolúcióban is hűséges társa volt az évezredek során: a két faj közötti kapcsolat befolyással volt genetikai fejlődésükre.

Magyar kezdeményezésre foglalkozott a napokban az Európai Bizottság azzal a kérdéssel, hogy bekerülhet-e a mézbe a génkezelt mezőgazdasági növényekről (GMO) származó – és mesterséges úton bevitt transzgéneket is tartalmazó – GM-virágpor anélkül, hogy a génmanipulált összetevőket az egyébként szokásos módon külön jelölni kellene.

Hatvan éve, 1953. február 28-án számolt be két cambridge-i kutató, James Watson és Francis Crick a kettős DNS-spirál felfedezéséről – munkájukat évekkel később ugyan, de elismerték, hiszen a DNS felfedezésében ugyancsak elévülhetetlen érdemeket szerző Maurice Wilkinsszel együtt 1962-ben orvosi Nobel-díjat vehettek át.

A kutya vacsorája a háziasítás kulcsa – legalábbis ez olvasható ki a Nature-ben most megjelent tanulmányból, amelynek szerzői genetikai módszerekkel azt vizsgálták, miként változott a kutya génállománya az elmúlt évezredekben. A most közzétett tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a kutyák meg tudják emészteni a keményítőt, miközben nagyragadozó unokatestvéreiket, a farkasokat nem látta el ilyen tulajdonságot adó génekkel az evolúció.

A 90-es évek második felében, a humángenomprojekt felénél sokan úgy vélték, hamarosan mindent előre tudhatunk egy emberről génjei alapján. Ma ez távolibbnak tűnik, mint valaha.

Az epigenetika, vagyis az, hogyan szabályozzák az ideiglenes kapcsolók, úgynevezett epigenetikus jelzések a génkifejeződést, a legújabb kutatás szerint a homoszexualitás kialakulásának egyik legfontosabb és eddig feltáratlan tényezője lehet.

Az abszolút hallással megáldott emberek mindenféle hangszeres segítség nélkül képesek a megfelelő magasságban énekelni a hangokat. Sokáig ezt a képességet a gyerekkorban elkezdett és mindenre kiterjedő zenei oktatással hozták összefüggésbe.

Az észak-európai népek - köztük a britek, a skandinávok és a franciák - két ősi populáció keverékétől eredeztethetők, amelyek közül az egyik népcsoport közeli rokona az amerikai őslakos indiánoknak - állapították meg genetikai elemzéssel és statisztikai eszközökkel amerikai kutatók. A felfedezés segít kitölteni azokat a lyukakat, amelyek egyrészt az észak-európaiak, másrészt a őslakos amerikaiak eredetének tudományos leírásában eddig léteztek. Egyúttal magyarázattal szolgál az igen távolinak tűnő népcsoportok közti genetikai hasonlóságra is.

Vékony jégen jár, aki az intelligencia genetikai alapjairól próbál magyarázni. Ráadásul e bonyolult és nehezen definiálható képességünkről naponta érkeznek olykor egymásnak ellentmondó tudományos hírek. Boldogkői Zsolt egyetemi tanárral, a Szegedi Egyetem Orvosi Biológiai Intézetének vezetőjével megpróbálunk a jég hátán, beszakadás nélkül átkelni e veszélyes területen.

Újabb lépcsőt jelenthet az emberré válás tudományos dilemmáinak megválaszolásához egy nemzetközi kutatócsoport genetikai felfedezése. A szakemberek olyan gént – az miR-941-et – találtak, amely valószínűleg alapvető szerepet játszik az emberi agy fejlődésében, és talán még azt is megmagyarázhatja, hogy miként kezdtünk el szerszámot készíteni és beszélni.

Veszélyben a világ legritkább kutyaféléjének, az etióp farkasnak a genetikai állománya - állapították meg szakemberek egy 12 éves kutatást követően.