Jóllehet, a jóslás és a modern tudomány nem igazán azonos tőről fakad, év elején a szakújságírók mégis rendszeresen megpróbálkoznak a majdnem lehetetlennel, vagyis latolgatásokat tesznek közzé az új évben várható tudományos felfedezésekkel, áttöréseknek nevezhető eredményekkel kapcsolatban.

„Ez biztosan azt jelenti, hogy Brooklyn is tágul, én is tágulok. Ön is tágul és mi mindannyian tágulunk” – az Annie Hall című filmben Woody Allen saját pszichológusa rendelőjében így írta le a világegyetem tágulását.

Ez a történet a múlt század elején Budapesten kezdődött a dzsúdóval, és elképzelhető, hogy belátható időn belül egy fizikai Nobel-díjjal folytatódik. A két főhős: nagyapa és unokája, akiknek életében egyaránt fontos szerepet játszott a magyar főváros. Úgy is, hogy mindketten japánok.

Ifjúsági magyar bajnok volt, az év ifjúsági kenusa 1977-ben, bekerült a junior válogatottba, olimpiai kerettag is volt. Mégsem lett belőle világraszóló eredményeket halmozó felnőtt versenyző, mert a tanulás fontosabb volt egy olimpiai éremnél. – Egyébként sem valószínű, hogy olimpiai bajnok lehettem volna. A lényeg: 1985-ben letettem a lapátot – idéz emlékeiből Härtlein Károly, vagy ahogy a tanítványai ismerik, „Magic” Karcsi.

Einstein 1916-ban jósolta meg a gravitációs hullámok létét, közvetlen bizonyítékot azonban eddig nem találtak a hullámok létezésére, holott kimutatásuk, rendszeres észlelésük nemcsak az általános relativitáselméletet igazolná, hanem új információkkal szolgálna a csillagokról és a galaxisokról.

Ahogy az várható volt, a brit Peter Higgs és a belga Francois Englert nyerte el az idei fizikai Nobel-díjat a Higgs-bozon létének megjóslásáért. Ezt a Svéd Királyi Tudományos Akadémián jelentették be Stockholmban. A részecske létezését tavaly igazolták a genfi nagy hadronütköztető kísérleteivel, de a Skóciában élő, 84 éves Higgs már 1964-ben publikálta híres cikkét róla.

Ahogy az várható volt, a brit Peter Higgs és a belga Francois Englert nyerte el az idei fizikai Nobel-díjat a Higgs-bozon létének megjóslásáért – jelentették be a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban. A részecske létezését tavaly igazolták a genfi nagy hadronütköztető kísérleteivel.

Már szombat reggel izgatott csoportok gyülekeztek a volt KFKI csillebérci telephelyének főbejáratánál, hogy bejuthassanak az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont nagy sikereként idén megnyílt CERN-adatközpontba. A CERN a hét végen megnyitja kapuit a látogatók előtt, amelyhez a budapesti központ is csatlakozott, nem mellékesen kapcsolódva a Kutatók Éjszakája nevű európai rendezvényhez.

Kipróbálható elektromos sebészkés, csoportos újraélesztés, bonctermi látogatás, androiddal történő tankvezérlés, jégbe zárt laboratórium, pókerező robot – ízelítő a pénteki Kutatók Éjszakája gazdag programsorozatából, melyről ma tartottak tájékoztatót a Semmelweis Egyetemen. Az Európai Unió által 2005-ben indított és mára páratlanul népszerűvé vált tudományos rendezvényt évente szeptember negyedik péntekén tartják Európa-szerte.

Magyar kutatók fejtették meg az egyiptomi ékszerek rejtélyét.

Irdatlan könyv. És ezt tessék minden vonatkozásban érteni. Már a polcról levenni se könnyű, az olvasásához meg kifejezetten két kéz kell, hiszen Richard Rhodes műve a részletes név- és tárgymutatóval együtt 880 oldalt számlál, egyszóval nem afféle könnyű nyári olvasmány, amelyet repülőre is felvihetünk, hisz a túlsúlyveszély kézzelfogható.

Svájci tudósok jelentős előrelépést értek el a „gravitáció elleni küzdelemben”: tárgyakat emeltek fel és mozgattak érintkezés nélkül, hanghullámok segítségével. A módszer bizonyára a bűvészeket is érdekelni fogja, ennél sokkal fontosabb azonban, hogy új távlatokat nyithat az anyagtudományban és a gyógyításban.

Európa egyik legmodernebb informatikai infrastruktúrája működik Csillebércen.

Eötvös Loránd fizikus, az ELTE névadója és korábbi rektora 1908-ban született művében a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságának nagy pontosságú kísérleteiről számol be. A dolgozat a göttingeni egyetem Benecke-díját és Einstein nagyrabecsülését hozta Eötvösnek. A kísérlet kéziratát nemrég digitalizálta az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány az ELTE Rektori Titkársága megbízásából. Az alapítvány távlati célja, hogy az Eötvös-inga-sorozat kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára.

Két éve három magyar agykutatóé lett az Agy-díj, tavaly Szemerédi Endre az Abel-díjat nyerte el, idén pedig Krausz Ferenc kísérleti fizikusnak, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójának ítélték oda (megosztva) a természettudományos kategóriában a nemzetközi Fejszál király-díjat.

Az iskolában azt tanították, hogy a nulla Kelvin-foknál (azaz mínusz 273,15 Celsiusnál) nincs alacsonyabb hőmérséklet. Ezt azonban egy bravúros kísérlettel megcáfolták a garchingi Max Planck Kvantumfizikai Intézet és a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem fizikusai.

A titokzatos sötét anyagot galaxisok forgássebessége alapján fedezték föl, de mindmáig nem sikerült kimutatni. Csak egy olasz és egy amerikai detektor jelzett valamit, ami akár sötétanyag-ütközésként is azonosítható. A szakemberek a sikertelenséget azzal magyarázzák, hogy a berendezések még nem érték el a kimutathatóság határát.

A francia Serge Haroche és az amerikai David Wineland nyerte az idei fizikai Nobel-díjat. A két kvantumfizikus az anyag és a fény kölcsönhatásának elemzésével ért el kimagasló eredményt.