Vízenjárás címmel rendezi meg a Faludi Ferenc Akadémia nemzetközi amatőrfilm-szemléjét az Uránia Nemzeti Filmszínházban november 10-11-én, tizenegyedik alkalommal. A nevezők kísérleti film, kisjátékfilm és dokumentumfilm kategóriában versengenek a másfél milliós díjért.

Elismerő kritikát közölt a Le Figaro című francia napilap Pálfi György Taxidermia című filmjéről, amelyet pénteken mutatnak be az 59. cannes-i filmfesztivál Un certain regard (Egy bizonyos tekintet) című válogatásának versenyében.

A címbeli mondat az idei szemle fődíjas filmjének, a Taxidermiának a honlapjáról való. A mű hőse három férfi, egy család három egymást követő generációja: nagyapa, apa és fiú. Sorsuk alakulása egyfajta szubjektív történelemkönyvként tárja elénk a XX. század második felének legjellemzőbb életérzéseit. A rendező, Pálfi György nemrég azt mondta, hogy előzőleg Antológia címmel forgatókönyvet készítettek, amelyben húsz-harminc kortárs novellát dolgoztak fel. „Parti Nagy Lajos novelláit egyszerűen nem tudtam elengedni” – mondta Pálfi egy lapinterjúban. Melyek voltak ezek a novellák? – kérdezem az írót.

Sokkoló képsorai miatt sokak szerint a 25 éves korhatár is alacsony volna a megnézéséhez, Pálfi György Taxidermia című filmje mégis elnyerte a zsűri tetszését: a nagyapa-apa-fiú a kietlen XX. században játszódó története kapta a 37. Magyar Filmszemle fődíját.

Minden jó, ha a vége jó. Rossz előjellel indult az idei filmszemle, félő volt, hogy a néhány nappal korábban kirobbant Szabó István-ügynökbotrány a filmtől távoli területekre viszi az érdeklődést.

Lehet, hogy a nemzetközi szakemberekből első alkalommal összeállított zsűri az oka, de idén valóban a két legkiemelkedőbb film alkotói vihették haza a legnagyobb elismeréseket.

Játékfilmek, dokumentumfilmek, kísérleti filmek, tudományos-ismeretterjesztő filmek, és különdíjak

A Taxidermia és a Fehér tenyér kapta a legtöbb díjat a kedden zárult 37. Magyar Filmszemlén; Pálfi György fődíjas munkája és Hajdu Szabolcs alkotása hat-hat elismerésben részesült.

Tegnap külföldi zsűritagokat és hazai szakembereket faggattunk a filmszemlén látott alkotásokról. Egyik-másik értékelésből akár a ma kihirdetendő győztes művekre is következtetni lehet.

Sodródom kifelé a Kongresszusi Központból a filmszemle nyitóelőadása - a Szabó István megfilmesítette Rokonok - után, egy izgatott, zavart és kissé csalódott közönségbe olvadva. A hatalmasságok, kiválóságok és hírességek gyűjteménye, kiegészülve a filmes szakma karakánul alulöltözött képviselőivel, hazaindul, miután részvét- és szimpátiatapsban részesítette Szabó Istvánt. Ne bántsuk szegényt: így foglalnám össze a taps hangulatát. De ha langyos volt is a fogadtatás, éppen ez a langyos zsibongás és Szabó története - a kettő együtt - ébresztett rá engem valamire.

Újabb, nyolcvanmilliós filmtámogatási csomagot küld a mozgóképszakmának Bozóki András kulturális miniszter. Tegnap a filmszemlén, a Millenáris Fogadóban jelentette be, hogy - a többi között - nemzetközi versenyfilmfesztivállá fejlesztik a budapesti Titanicot.

Már a játékfilmek vették át a főszerepet tegnap a filmszemlén, közülük is a szórakoztató műfajba tartozók voltak a középpontban.

Igazi Szabó-film a filmszemle nyitányaként kedd este bemutatott Rokonok, de valahogy mégis más.

Már filmje bemutatása előtt elismerésben részesült tegnap este Szabó István a 37. Magyar Filmszemle megnyitóján. Az ügynökmúltját az Élet és Irodalom cikke nyomán feltáró 68 éves rendezőt e körben a megértés és a rokonszenv légköre vette körül.

Váratlanul különlegessé vált a ma kezdődő, sorrendben 37. Magyar Filmszemle. A filmszakma és vélhetően a hazai közönség nagy része várakozással tekintett Szabó István Rokonok című filmjének bemutatója elé.

Több jeles külföldi szakember is részt vesz a magyar kollégákkal együtt a január 31-én kezdődő 37. Magyar Filmszemle játékfilmes zsűrijében. Ez az idei filmmustra egyik újdonsága - jelentették be tegnap a budai Mammut moziban tartott sajtótájékoztatón.

Összesen 104 film szerepel a január 31-én kezdődő és február 7-én záruló 37. Magyar Filmszemle programjában - értesült lapunk a szemletanács elnökétől, Janisch Attila filmrendezőtől. Az idei budapesti filmünnep rendezői több újítással is előrukkolnak.

Michael Haneke osztrák filmrendező Caché (Rejtve) című filmje nyerte az Európai Filmakadémia fődíját, ezt az alkotást minősítették az idei év legjobb európai filmjének.

Az OSA Archívum, a Közép-európai Egyetem társintézménye és a Verzió Film Alapítvány nemzetközi dokumentumfilm fesztivált szervez, amelynek programjában negyven kortárs és tizenöt archív film szerepel a II. világháború történetét és utóéletét bemutatva.

A Fiatal Művészek Stúdiójának filmtörténeti ritkaságaiból rendeznek fesztivált a Ráday utcai Filmes Házban december 16-18-ig.