A két mozgókép a zsűri díjai közül egyaránt négyet-négyet vitt el, és a különdíjak közül is ugyanannyit, kettőt-kettőt kapott, a külföldi kritikusok és újságírók elismerését megosztva.

A Taxidermia a nagyjátékfilmes fődíj mellett elnyerte a látványtervezői díjat, a legjobb női és férfi epizódszereplő díját (Stanczel Adél és Czene Csaba), különdíjként a külföldi kritikusok és újságírók elismerését, valamint Pálfi György kapta a diákzsűri fődíját.

A Fehér tenyér rendezői és produceri díjban részesült, megosztott operatőri elismerést kapott (Nagy András révén), vágásáért Politzer Péternek Arany olló-díjat ítéltek, míg különdíjként a külföldi elismerés mellett közönségdíjat érdemelt ki.

Mundruczó Kornél: Johanna című filmje három elismerést kapott: megosztott operatőri díjat (Nagy András), a legjobb női alakítás díját (Tóth Orsi) és a legjobb eredeti filmzene díját (Tallér Zsófia).

Két-két díjat nyert Goda Krisztina Csak szex és más semmi című vígjátéka és Szemző Tibor Az élet vendége - Csoma-legendárium című munkája. Az előbbi lett a forgatókönyvírói elismerés birtokosa, míg a főszereplő, Csányi Sándor a legjobb férfi alakítás díjának nyertese. Az utóbbi filmet rendezői látványdíjjal és Aranymikrofon-díjjal jutalmazták. Kocsis Ágnes kapta Friss levegő című alkotásáért (operatőr: Fillenz Ádám) az elsőfilmes rendezőnek járó Simó Sándor díjat.

A versenyben indult 24 nagyjátékfilm közül 14 egyetlen díjat sem nyert. Nem kapott elismerést például Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?; Gárdos Péter Az igazi Mikulás; Szabó István Rokonok; Tímár Péter A herceg haladéka és Iglódi István A gyertyák csonkig égnek című alkotása.

Az összes díjazott művet és alkotót olvassa el a Filmszemle hivatalos honlapján.

(MTI)