Pálfi György Taxidermia és Hajdu Szabolcs Fehér tenyér című alkotása annyira kiemelkedik a mezőnyből, hogy a fődíjról és a rendezői elismerésről szóló döntést nehéz volna vitatni. Ezekkel és a további kitüntetésekkel a fiatal nemzedék elsöprő győzelmet aratott az idei szemlén. Ritkán esik egybe ennyi grémium értékelése, mint a Fehér tenyér esetében: nemcsak a játékfilmes zsűri, hanem a közönség és a külföldi kritikusok is a legjobbnak értékelték Hajdu Szabolcs rendezését. Sőt a mű négy producerét – Angelusz Ivánt , Kovács Gábort, Pataki Ágnest és Reich Pétert – is elismerték.

– Régóta foglalkoztatott egy gyerekfilm terve, és kézenfekvőnek látszott, hogy miután öcsém és én is tornásztunk, családi motívumok alapján alakuljon a történet. A tornászkarrier hasonlít a művészire is, mert mindkettő esetében nagyon szubjektív a teljesítmény megítélése – mondta tegnap a Népszabadságnak nyilatkozva az elismerésekkel méltán elégedett rendező. Hozzáfűzte, a Fehér tenyér igazi magyar, vagy ha úgy tetszik, kelet-európai történet: a családi és az iskolai körülmények nem segítik kellően a tehetség kibontakozását, és az emigrációban elért eredmény is csak itthonról látszik látványos sikernek. A tornász főhős végül Las Vegasban egy cirkuszszínházban talál munkát, amely azonban, valljuk be, rabszolgamunka.

A Fehér tenyér abszolút nemzetközi produkció, több külföldi helyszínen, a magyarok mellett román, kanadai szereplőkkel is forgatták. A film iránt máris több mint egy tucat fesztivál érdeklődik. Hazai bemutatója február 23-án lesz a mozikban.

A filmszemle legtalányosabb, de a legnagyobb díját elnyerő alkotását, a Taxidermiát nem kívánta besorolni egyetlen stílusirányzatba sem a producer, Miskolczi Péter. Erős szerzői filmnek tartja, amelynek minden kockája valóságos rejtelem. – Nem polgárpukkasztónak, hanem szókimondónak tartom, amely a maguk valójában mutatja meg a dolgokat és azok összetett hátterét. Minden nézőnek jó megfejtést kívánok – összegezte a jellemzést a producer, hozzátéve: elképzelhető, hogy márciusban már mozikba kerül a film, amely szerinte a széles közönség érdeklődését fogja felkelteni.

Kocsis Ágnestől, a legjobb első filmes rendezőtől megtudtuk, a Friss levegő alapötletét olaszországi utazásaiból merítette, amikor fölmerült benne, milyen lehet a „vécésnénik” élete, világa. A film egy anya és nagykamasz lánya elhidegült kapcsolatából indít, de a végére fölcsillan a remény, hogy közeledhetnek egymáshoz, és talán a kislány sorsa kedvezőbben alakulhat, mint anyjáé. A rendező hangsúlyozza: a történet vége nyitott. A filmet az idén akarják bemutatni a mozikban, erről egyelőre folynak a tárgyalások.

A filmszemle történetében szintén újdonság, hogy könynyed művet is elismertek: a Csak szex és más semmi című komédia alkotói – Goda Krisztina író-rendező, Heller Gábor és Divinyi Réka társ-forgatókönyvírók – megkapták a forgatókönyv-írói díjat, valamint a főszereplő, Csányi Sándor a legjobb férfialakításért járó elismerést. Beszédes, hogy a színész Szabó István Rokonok című Móricz-adaptációjának főszerepét nem említették az indoklásban. Szabó filmje egyébként semmilyen díjat nem kapott.