Olasz antropológusok szeretnék exhumálni Leonardo da Vinci földi maradványait, hogy koponyája alapján rekonstruálják az itáliai polihisztor arcvonásait, feltételezéseik szerint ugyanis Mona Lisa képmása a reneszánsz mesterének álcázott önarcképe.

Megtetszett a salgótarjániaknak, hogy Robert Capa fotókiállítását a múzeumuk homlokzatára feszített molinóval reklámozták, így aztán földijüknek, a Munkácsy-, Kossuth-, s immáron Prima Primissima díjas Földi Péter festőművésznek a jubileumi tárlatára is kifeszítettek egy Földi 60-óriásfeliratot.

Parmigianinóval a legkönnyebb volt szemléltetni a manierizmust, s most budapesti kiállításán azt látjuk, hogy a pármai mester, aki 1503-ban született, nemcsak bravúros rajzoló, hanem már-már realista is.

Az igazi ünneplés már fél éve megtörtént: júliusban rendezett kiállítást Konok Tamás. Nem a régi műveiből, nem retrospektívet, ámbár nyolcadik évtizedében ez sem lett volna a hagyományoknak ellentmondó, s ez is izgalmas élmény lett volna. A ma nyolcvanéves Konok azonban csak az újabb munkáit mutatta be a Fővárosi Képtárban, olykor tavalyi dátummal a cédulákon.

Ha volna komoly, használható Szőnyi-monográfia, megtudhatnánk, hogy Szőnyi István tanulmányozta-e Maulbertschet. Ennek híján csak találgathatunk tudománytalanul, ráfoghatunk felelőtlenül, de élvezettel. Az osztrák (német?) mester dunántúli freskószínei, ha máskor nem, nyári délutánokon oly bizakodón, mélyen okkerek, oly könnyed eleganciával kékek és piros-mályvaszínűek, amilyenek legközelebb majd csaknem kétszáz évvel később születnek a magyarországi piktúrában.

Pablo Picasso kis méretű gitárját egy cipődobozban találták meg az olasz csendőrök. A festő a lányának szánta a hangszert, ám később mégis egy műgyűjtőnek adta - ekkor tűnt el.

Egy ököl félméteres szobra önmagában is bizarr. Ha fehér márványból van és gazdagon kidolgozott, különösen az. De ha a realisztikus, nagy márványököl a viktória jelét mutatja, ámde a győztes V betű két-két felső ujjperce hiányzik, a dolog zavarba ejtően kétértelmű és megsemmisítően szürreális lesz.

Nyolcvanötmillió forintért kelt el Aba-Novák Vilmos egyik legfontosabb műve, a Nagy vurstli a Virág Judit Galéria karácsonyi aukcióján szombat este.

A kassai modernek története a magyar művészettörténet része. Ott hagyta nyomát Uitz Béla, akinek három szoborerős rézkarca viseli a nevezett múzeum leltári számát, hasonlóan Perlrott-Csaba Vilmoshoz, aki szépen kubizáló, dinamikus utcaképet festett Kassáról. S ha Perlrott-Csaba, akkor Gráber Margit is.

Hirtelen és váratlan gyógyulások, stigmák, jelenések – világszerte számolnak be efféle eseményekről. Az emberek szeretnek hinni a csodákban, mert erőt és hitet ad várni a jót a mindennapi problémák közepette. A csodák rendkívüliek, bámulatosak és már-már felfoghatatlanok. Épp ezért kételkednek annyian létezésükben.

Egy VII. kerületi iskola tűzfalát festették ki képzőművészek gyerekrajzok alapján. Negnéztük, hogyan készült, mit gondolnak a gyerekek a festészetről, és hogy milyen rajzokkal akarják folytatni az alkotást. Készítette: Takács Mária

Minél többször látjuk Csernus Tibor képeit, annál nehezebben fejtjük meg a titkaikat. A legnagyobb magángyűjteményből rendezett mostani kiállítás nyolcvankilenc óta a negyedik nagyrendezvény, amely a pályája nagyobbik részét Párizsban betöltő festő munkásságát hozza haza, a Sulkowski-kollekció bősége után azonban - vélhető - még mindig maradnak rejtélyek.

A francia igazságszolgáltatás Pierre Vasarelynek, Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző, 1906-1997) festőművész unokájának ítélte a nagyapja hagyatéka feletti rendelkezés jogát - közölte hétfőn Pierre Vasarely ügyvédje.

A "fénnyel festő" művésznek is nevezett Zsögödi Nagy Imre munkásságát bemutató tárlat nyílt ma Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban. A csíkzsögödi festő hatvan alkotása jövő februárig látható.

Szabad polgári életöröm - jellemezte pontosan Frank Frigyes festészetét negyvennégy februárjában Oltványi Imre. Az utolsó utáni pillanatban. Jöttek még termékeny korszakai, de a legmaradandóbb Frank-képet ez a periódus határozza meg.

A nnyit mindig számon tartott szaktudomány és jártas közönség, hogy Nagybánya, az új magyar piktúra a bajor fővárosból, München hatására és München ellenében indult, s ha ez igaz, valamiféle szabadságnak, korszerűségnek, minőségnek csak kellett ott lennie.

A Szombathelyi Képtár a sajátjából gazdálkodhatott. Most látszik, hogy évtizedek gyűjtőmunkája milyen eredményes volt: csupa olyan főmű, amelyet a meghatározó Körner Éva-monográfia negyven éve még mind magántulajdonban tudott.

Roma Ikon címmel fesztivált rendeznek október 10-én a fővárosi Dürer-kertben a roma zene, kultúra, szokások bemutatása érdekében. A program egyik érdekessége, hogy a fellépő nem roma zenekarok roma köntösbe ültetik át saját dalaikat.

Valamikor a hatvanas években, a nagy absztrakt- és Kassák-viták idején egy jeles művészettörténész azzal magyarázta a mester képeinek lazaságait, hogy azok attól magyarok a nemzetközi konstruktivizmusban. Ha ez igaz, Sean Scully egyike a legnagyobb magyar festőknek. Az általunk eddig kevéssé ismert, de ettől még nemzetközi hírű ír-amerikai művész, akinek a munkáit valóban a világ legtekintélyesebb képtárai gyűjtik, konstruktivista, de önkényes, szabados, mondhatni trehány konstruktivista.