Önkéntes távozásra kérte Réthelyi Miklós a felsőoktatási intézményekben működő gazdasági tanácsok kormányzati delegáltjait. A lépés nemcsak különös, hiszen a tárcavezető nem hívhatja vissza a tagokat, akiknek mandátuma amúgy is hamarosan lejár, de meg is béníthatja az egyetemeket és a főiskolákat.

Meghatározták a pótfelvételi ponthatárait is: több mint 11 ezren kerültek be az utolsó pillanatban az egyetemekre és a főiskolákra. Ők már csak fizetős képzésekben tanulhatnak.

Három nap múlva, pénteken megállapítják a pótfelvételi ponthatárokat, így kiderül, hányan juthatnak még be az egyetemekre és a főiskolákra az utolsó pillanatban.

Akik az általános eljárásban nem kerültek be felsőoktatási intézménybe, most egyetlen helyet jelölhetnek meg a felvételi kérelmükben.

A felvételizők 30 százaléka nem jutott be egyik felsőoktatási intézménybe sem. Egy részük még reménykedhet a jogorvoslatban, de nagyobb az esély a pótfelvételin. Igaz, ehhez pénz is kell: már csak költségtérítéses helyek maradtak az egyetemeken és a főiskolákon. A mai Népszabadság közli ezek teljes listáját.

Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár úgy látja, hogy „bizarr helyzeteket” teremtett az a szisztéma, amely jórészt a piacra, azaz a hallgatók választására alapozta a felsőoktatási intézmények finanszírozását.

A piac, azaz a hallgatók választása helyett jövőre a minisztérium döntené el, hogy hol tanulhatnak állami támogatással a hallgatók: ezzel akadályoznák meg a vidéki főiskolák kiürülését. Az oktatáskutató szerint értelmetlen a piac ellen menni.

Bő húsz éve egy tehetséges, ambiciózus fiatal csapat jelent meg a magyar közéletben, látjuk, tapasztaljuk, hogy húsz év múltán mi lett belőlük, mint ahogy a többiről is megvan a véleményünk. Az idei választásokon két új, vagy annak tekinthető csoportosulást is beszavaztak a parlamentbe. Tagjaik között sok a húszas-harmincas fiatal. A radikálisokkal kapcsolatban sokan azt remélik, hogy csupán átmeneti tényezők, ők persze négy év múlva kormányra akarnak kerülni.

A magyar felsőoktatás intézményvezetői összesen 57 millió forintot visznek haza havonta.

Továbbra is az ELTE a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény: 15 ezren ide szeretnének elsősorban bejutni (összesen 26 ezren jelentkeztek), ami 16 százalékkal több, mint tavaly. Általában igaz: a nagy egyetemeken szeretne a legtöbb diák tanulni. Az idén országosan is nőtt a jelentkezői létszám, tavalyhoz képest úgy 8,5 százalékkal többen, 137 408-an jelentkeztek az egyetemekre és a főiskolákra. A demográfiai adatok 2020-ra a mostani 100 ezer helyett 65-70 ezer érettségiző diákot vetítenek előre.

Valószínűleg továbbra is be lehet majd jutni az elkövetkező években a legtöbb egyetemre és főiskolára középszintű érettségivel. Az Alkotmánybíróságnál landolt oktatási csomag adta volna meg ugyanis a lehetőséget a felsőoktatási intézményeknek, hogy egyesével írják elő a nehezebb vizsgát.

Egyre fogy a potenciális magyar hallgató, így pár éven belül elkerülhetetlenné válik néhány felsőoktatási intézmény bezárása. A vesztesek jó eséllyel a kisebb, vidéki főiskolák lesznek. Egyes szakértők szerint a helyzeten csak a lzetős külföldi hallgatók idecsábítása változtathat. Kérdés, hogy ami nem kell a magyar hallgatóknak, kell-e majd a külföldieknek.

Valamivel nehezebb lesz bejutni a most induló felvételi eljárásban a felsőoktatásba, a minimumponthatár ugyanis 160-ról 200-ra emelkedik. Az orvosi képzésekben mostantól kötelező lesz az emelt szintű érettségi.

A Magyar Rektori Konferencia elnöksége november közepén ismét megtárgyalja a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteinek kérését a felsőoktatási intézményekben folytatható közéleti tevékenységről.

Sokszor halljuk, hogy romlik a színvonal felsőoktatási intézményekben, a diákok nem járnak órára, nem olvasnak, züllik a jövő értelmiségi rétege. A valósághoz viszont az is hozzátartozik, hogy nem elég bekerülni az egyetemekre, főiskolákra, rögtön jön a következő kihívás: a szeptemberi tárgyfelvétel. A tét nagy, hiszen nem egyszer féléves csúszásokat okozhat az, ha valaki nem kerül be egy szemináriumra.

A legkiválóbb felsőoktatási intézmények, műhelyek kiemelt támogatására minőségalapú pályázati rendszer kialakítását kezdeményezte Hiller István oktatási miniszter. Szerinte az elmúlt években a legjelentősebb felsőoktatási infrastrukturális fejlesztés valósult és valósul meg, több mint százmilliárd forintért.

Rendezvények és viták formájában újra jelenhessen meg a politika az egyetemeken - ezt szeretnék az ifjú kereszténydemokraták. Nyitott kapukat döngetnek: elég csak a volt Közgáz Tárcatükör sorozatára, vagy a miniszterelnök-jelölti vitákra gondolni.

Két dolgot tehet a felvételiző, ha történetesen azon 32 997 jelentkező egyike, aki a ponthúzás után " Ön nem nyert felvételt..." kezdetű SMS-t kapott. Kérhet jogorvoslatot, például ha rosszul számolták a pontjait. Megpróbálkozhat ugyanakkor a pótfelvételivel is: tízezernél is több üres hely van még.

Rendkívül magas óraszámok, három évbe bepréselt ötéves tananyag, elavult struktúra - szakértők szerint a kezdeti nehézségeken túl ez is oka az idei mesterfelvételik elkeserítő eredményeinek.