Óránként akár 120 meteort is láthatunk ma éjjel, ha az időjárás engedi. Éjfél körül érdemes tehát kémlelni az eget.

Hét lakható bolygó van galaxisunkban a témával foglalkozó kutatócsoport szerint.

Fényes meteor száguldott el Magyarország felett csütörtökön, egy nagyon színes hullócsillag volt a kora esti órákban, a jelenséget megbízható amatőrcsillagászok észlelték - mondta el Kolláth Zoltán, a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) elnöke, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója az MTI-nek.

– Csak 2012-ig tudtam megírni! – szól bűnbánóan a maja naptárkészítő uralkodójához, maga előtt tartva egy malomkerék méretű kőfaragványt. Mire a király: – Hah! Ettől egy nap valaki még jól összeszarja magát! A karikatúra hónapok óta kering a Facebookon, és nyilvánvaló, hogy a milliónyi „lájk”-ból, amit kapott, legalább a felét megkönnyebbült sóhaj kísérte. Hogy lám, ez az egész maja prófécia komolytalan! 2012. december 21. sem fog másképp telni, mint a korábbi évek bármely más karácsonyvárós napja.

A NASA csillagászati műholdjai – a Hubble és Spitzer – segítségével, valamint kozmikus "lencse" alkalmazásával az amerikai Johns Hopkins Egyetem asztrofizikusai az eddigi legtávolabbi galaxist találták meg.

Sikeresen visszatért a Földre hétfő hajnalban, helyi idő szerint 6 óra 53-perckor a Szojuz űrhajó leszállóegysége két orosz és egy amerikai asztronautával a fedélzetén.

Legfeljebb egy hatalmas kisbolygó becsapódása vagy épp egy óriási szupervulkán tudna akkora pusztítást okozni a földi élővilágnak, mint a gamma-kitörések. Csillagok, melyek fajok kihalását idézik elő.

Megtért az örök nyugalom bázisára Neil Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett. Mai temetése nagy valószínűséggel nagyobb nyilvánosságot kap majd, mint amennyit 82 életévében jól viselt: következetesen visszahúzódó természete a holdutazás körüli összeesküvés-elméleteket is erősítette.

Pénzt nem kímélő vetélkedés dúlt Washington és Moszkva között az űrben, ennek mellékterméke a Holdra szállás.

„Kis lépés egy embernek, hatalmas lépés az emberiségnek” – a világ talán legismertebb szavai lettek ezek, amelyeket Neil Armstrong a Holdra lépése pillanatában mondott.

A nagyvárosokból a fényszennyezés miatt a Hortobágyra kell utaznia annak, aki látni kívánja a Tejútrendszert. Szakértők szerint a túlzott éjszakai kivilágításnak egészségügyi hatásai is lehetnek.

Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye, a Perseida-meteorraj maximuma szombatról vasárnapra virradó éjjel következik be. A Perseidákat először Kr.u. 36-ban figyelték meg Kínában, vagyis egy régóta létező meteorrajról van szó.

A Triton mellett 1989-ben haladt el a Voyager–2, a tudósok azóta is az akkori adatok feldolgozásával végeznek újabb és újabb számításokat. Egy új modell szerint akár folyékony vizet is találhatunk a Neptunusz holdján.

A nyári napforduló csütörtök hajnalban, közép-európai idő szerint 1 óra 09 perckor lesz, ekkor köszönt be a csillagászati nyár az északi féltekén - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

Érdekes verseny bontakozott ki az elmúlt években egy jövőbe mutató és hatalmas tudományos beruházás miatt Ausztrália és Dél-Afrika között, mely május 25-én békés, mindkét fél számára megnyugtató véget ért. A vetélkedés tétje az volt, hogy melyik országban épüljön fel a világ eddigi leghatalmasabb rádiótávcső-rendszere, mely a korábban elképzeltnél sokszorta tágabb ablakot nyit majd a világűrre.

Június 6-án hajnalban emberek milliói kémlelték az eget szerte a világban, hogy szemtanúi lehessenek a Vénusz-átvonulásnak. Hazánkban az átvonulásnak csupán az utolsó órája volt látható reggel 4.37 és 4.59 között.

Az év legjelentősebb csillagászati eseménye lesz a holnap reggeli Vénusz-átvonulás – a bolygó a Nap előtt halad el –, melyet napkeltétől, azaz reggel öttől hét óráig figyelhetünk meg.

Gyűrűs napfogyatkozás volt a Csendes-óceán térségében. A ritka csillagászati esemény legutóbb 1994-ben volt látható, legközelebb 2030-ban kaphatunk repetát belőle.

A kozmikus háttérsugárzás változása jelentősen befolyásolta az élet fejlődését a Földön - állítja Henrik Svensmark, a Dán Műszaki Egyetem fizikaprofesszora. A tudós szerint a geológiai korszakok kezdetén és végén mindig jelentősen megváltozott a sugárzás intenzitása.

A 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa program keretében kialakított létesítményben szombattól egyszerre 45 érdeklődő élvezheti az égbolt látványát, amelyet egy bruttó 25 millió forintért vásárolt, csúcstechnológiát képviselő, számítógép vezérelt vetítőberendezés 165 fokban jelenít meg a 8 méter átmérőjű kupolán.