Egy új módszerrel sikerült valósághűen rekonstruálnia a német Max Planck Intézet naprendszert kutató részlegének (MPS) a napkitörésekért felelős időbeli és térbeli mágnesesmező-ingadozásokat. Az alsó-szászországi Katlenburg-Lindauban működő részleg tudósai hétfőn ismertették kutatásaik eredményét.

Pontosan egy héttel a pekingi nyári olimpiai játékok előtt, augusztus 1-jén teljes napfogyatkozás lesz Kínában - jelentette be a Párizsi Obszervatórium égi mechanikai előrejelző intézete.

A Naprendszeren kívüli eddigi legkisebb bolygót fedezték fel spanyol kutatók - közölte az ibériai ország tudományos kutatási legfelsőbb tanácsának az egyik szakembere. A felfedezés értékét emellett jelentősen növeli, hogy erre a bolygóra a csillagászok egy olyan új módszer bevetésével bukkantak, amely az elkövetkező legalább tíz évben a kutatók reményteli eszköze lehet arra, hogy a Földhöz hasonló planétákat mutassanak ki világmindenségben.

Először sikerült kimutatni metánt egy Naprendszerünkön kívüli bolygón. A tőlünk 63 fényévre a központi csillaga körül keringő bolygón víz is lehet.

Partjait nem mossák folyók vagy tengerek, nincs légköre, s még a keringése sem kötött. Felszínét megannyi társához hasonlóan kráterek szabdalják. Mégis, a Hyperion a Naprendszer egyik legkülönlegesebb holdja.

A Polaris Csillagvizsgáló csütörtökönként középiskolásokat vár szakkörén. Csillagvizsgálókba szervezett kirándulásokkal, az egyetem csillagász szakára bejutott korábbi szakkörösök példájával, egy korábbi - a világ legnagyobb távcsövéhez szervezett - chilei kirándulásukkal kecsegtetik a diálkokat.

Régen megérett a leselejtezésre, de mivel az újra nincs pénz, bütyköléssel még évekig működtethető a napokban harmincadik születésnapját ünneplő budapesti Planetárium központi műszere. Egy modern vetítő úgy nyolcszázmillióba kerülne.

Szent Lőrinc könnyei, azaz a Perseidák meteorraj érkezése a legérdekesebb égi jelenség augusztusban - mondta lapunknak Tepliczky István, a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) titkára. A meteorrajok túlnyomó többsége üstökösök "szétmorzsolódásából, szétporladásából" származik. E porszemcsék bolygónk felső légkörébe érve hozzák létre a látványos meteorjelenséget.

Minden eddiginél idősebb és távolibb csillagrendszerek fényét figyelték meg amerikai kutatók, és felfedezésük segíthet megmagyarázni a világ születését.

Magyar fizikusok egy 37 ezer fényévnyire található csillagrendszer furcsaságaiból az ötödik dimenzió létére következtettek - jelentette a New Scientist.

Amióta tavaly szeptemberben átmenetileg Föld körüli pályára állt a 6R10DB9 ideiglenes elnevezésű, néhány méter átmérőjű égitest, immár harmadik keringését kezdte meg a Föld körül. A furcsa égitest június 14-én éri el a földközelséget, majd várhatóan szeptember elején elhagyja a Föld-Hold rendszert.

Hatalmas csillag robbanását figyelték meg az amerikai csillagászok: a Napunknál 150-szer nagyobb szupernóvának minden korábbinál nagyobb volt a fényessége - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. Az SN 2006gy névre keresztelt szupernóva robbanása a Földtől 240 millió fényévnyire volt. "A korábbi csillagrobbanásokhoz viszonyítva ez volt a király" - idézte a BBC Alex Filippenkót, a felfedezésben részes csillagászok egyikét. A robbanás már régen történt, de csak tavaly észlelték.

Új módon magyarázza a jégkorszakok fellépését egy amerikai fizikus. Az okot más magyarázatoktól eltérően a Nap működésében véli megtalálni. Kiindulópontul magyar csillagászok eredményeit használta fel.

A 2007 márciusától programszerűen munkába álló új űrteleszkóp elsősorban a csillagok szerkezetét vizsgálja, de emellett exobolygók után is kutat. A kutatásban magyarok is részt vesznek.

Szokatlan jelenetre került sor az amerikai Sandia nemzeti laboratóriumban: az egyik kutató előadása végén megszavaztatta szakmai hallgatóságát arról, hogy érdemes-e őrült elgondolásaival tovább foglalkozni. A fizikusok kézfelemeléssel további munkára biztatták. Pace VanDevender úgy véli, hogy egy ősi fekete lyuk pusztított 1868-ban Írországban. Ma is röpködnek körülöttünk mini fekete lyukak, számításai szerint ezek rengeteg tiszta energiával is elláthatnának bennünket.

Tulajdonképpen nem a második, hanem a harmadik nagy napkitörés, amelyet az elmúlt valamivel több, mint egy hét leforgása alatt észleltünk, de a mágneses vihar nem okoz gondot Magyarországon - mondta Kálmán Béla, az MTA Debreceni Napfizikai Obszervatóriumának tudományos főmunkatársa csütörtökön az MTI-nek.

Egy héten belül a második rekordméretű napkitörést észlelték tegnap orosz tudósok. Számításaik szerint a kitörés ma és holnap erős mágneses viharokat okozhat a Földön. A jelenség azért érdekes, mert a Nap aktivitásának maximumát 2000-ben érte el, ezért a 11 éves napciklus szerint most egy csendesebb időszaknak kellene következnie. A rekordkitörések nem ezt mutatják.

A Hubble-űrteleszkóppal sikerült kimutatni, hogy a sötét energia legalább 9 milliárd éve részese a világegyetem tágulásának - jelentették be tegnap amerikai csillagászok.

Érdekes ötletet vetettek fel csillagászok: egy fekete lyuk körül keringő fehér törpe csillag megfigyelése közelebb vihet a sötét anyag mibenlétének felderítéséhez. A kérdés tisztázásához mindössze a fehér törpék fényességének változását kellene figyelemmel kísérni. A gondolat egy sor feltételezésre épül, ezért a siker egyáltalán nem biztos.

Az első földön kívüli ciklonról, vagy ahhoz hasonló jelenségről tudósítanak a Cassini űrmodul által a Szaturnuszról készített és az amerikai űrhivatal, a NASA honlapjára pénteken feltett képek.