A most felfedezett barna törpe egy fehér törpe körül kering és tovább nehezíti a határ meghúzását a nagy bolygók és a kis barna törpék között.

A Kepler-űrtávcső újabb felfedezései közül számunkra különösen fontos a HD 181068 kódjelű csillagrendszer, amelynek felfedezéséről a tekintélyes amerikai Science magazin számolt be.

Kereszturi Ákos most megjelent Asztrobiológiai könyve kapcsán azt mondta: mostanában sok olyan felfedezés született, melyeknek köszönhetően egy kicsit közelebb kerültünk annak eldöntéséhez, hogy lehet-e élet a Földön kívül

Amerikai kutatók új előrejelzést adtak a Nap hipotetikus, a Jupiternél néhányszor nagyobb tömegű kísérőjének pályaelemeire. Az objektum talán azonosítható lesz a WISE űrteleszkóp infravörös felvételein.

Meglehetősen ijesztő kilátásokkal jelent meg az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiának (NAS) egy tanulmánya arról, vajon eléggé védettek vagyunk-e a világegyetemből és Napunktól jövő részecskék és sugárzások életpusztító hatásaival szemben. Egyelőre jól véd minket a Föld mágneses mezejének pajzsa és még a légkörünk is, de kérdés, folyamatosan fennmaradhat-e az élet számára ez a védelem. Gyakran merül fel például, hogy fenyegethet-e bennünket a közeljövőben a mágneses pólusok átfordulása és ezzel egyetemben a mágneses tér időleges megszűnése.

Földünkhöz hasonló bolygókat találtak csillagászok az amerikai Kepler űrteleszkóp segítségével. Öt égitesten még a folyékony víz jelenléte is elképzelhető. S ahol víz van, talán élet is van.

A jelenleg elfogadott elméletek szerint a Holdat egy Mars méretű bolygótest becsapódása hozta létre mintegy 30–60 millió évvel a Föld kialakulása után. A NASA honlapján közölt új elmélet szerint a Földet további nagyobb égitestek is eltalálták, melyek közül a legnagyobb akár Plútó méretű is lehetett.

Budapesten is köd takarta el a napot, a napfogyatkozás leginkább az ország északnyugati és középső részén volt látható.

Na ez az év is jól kezdődik: január negyedikén részleges napfogyatkozásban lesz részünk. A jelenséget felhős időben is észleljük, hiszen a Napnak 78 százalékát takarja majd el a Hold. Afrika, Európa és Közép-Ázsia lakói élvezhetik ezt a látványt.

A Hubble űrteleszkóp utódjának tekintett James Webb űrteleszkóp (JWST) az évtized legnagyobb űrcsillagászati beruházása, ám indítására a hatalmas költségek miatt legkorábban csak öt év múlva kerülhet sor.

Egy európai űrtávcső friss mérései arra utalnak, hogy a tejútrendszerből hatalmas, szökőkutakra emlékeztető anyagkitörések távoznak. A képződmények jelentős hatással vannak a galaxist körülvevő csillagközi anyag összetételére.

Ma hajnalban teljes holdfogyatkozás volt, amelynek azonban csak a felvezető részét láthattuk hazánkból, Budapestről nézve még azt sem, mert pont akkor nyugodott le égi kísérőnk, amikor elkezdett belemerülni a teljes árnyékba.

A más csillagok körül keringő bolygók kutatása ma a csillagászat egyik legizgalmasabb területe. Egyre nagyobb távcsövekkel, egyre több részletet tudhatunk meg ezekről a távoli világokról. A napokban először sikerült vizsgálni egy Földhöz hasonló távoli bolygó légkörét.

Teljes holdfogyatkozás lesz a téli napfordulókor, december 21-én: az égi jelenség a maga nemében a leglátványosabb lesz egészen 2014-ig.

Az univerzum gamma-sugár-forrásainak keresése meglepő eredményt hozott. A leglátványosabb gammaforrás éppen szűkebb pátriánk, a 100 ezer fényév átmérőjű Tejútrendszer. Az eddigi mérések alapján két, egyenként 25 ezer fényév átmérőjű gömb kapcsolódik az eddig diszkoszszerűnek ismert galaxishoz.

Nem könnyű megállapítani, milyen lehet az óriásbolygók szerkezete. A földi laboratóriumok azonban segíthetnek a kérdés megválaszolásában. S a kutatások esetenként igen meglepő eredményre vezetnek.

Az egykori Plútó nagybolygót ma már a legnagyobb kisbolygók között tartjuk számon. Ennek ellenére az égitest továbbra is fenntartja a csillagászok érdeklődését, felszíne és légköre ugyanis folyamatosan átalakul.

Aszteroida lesz látható szerdán este, az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) szerint nem fenyeget a becsapódás veszélye.

A sötét anyagot egzotikus, a látható anyaggal nehezen kölcsönható részecskék alkotják – ezekre a részecskékre azonban a mai napig nem találtak rá a kutatók. Egy új elmélet szerint azért, mert talán nem is léteznek.

Szakemberek szerint elképzelhető, hogy a rejtélyes sötét anyagot akár a Nap belsejében is kereshetjük. Ha csillagunk magja valóban sötét anyaggal teli, az a mag lassú hűléséhez vezethet.