A csillagokat legtöbbször fényes és forró objektumokként írjuk le. Ám ez nem minden esetben igaz. Sokszor nincs elég gáz és por ahhoz, hogy nagy tömegű csillag alakuljon ki. Ugyan egy égitest ekkor is létrejön, ám annak belsejében a protonok nem képesek a fúzióra, mivel ahhoz a csillag belsejében sokmillió fokos hőmérsékletre volna szükség. Ha az égitest tömege sokszorosa a Jupiterének, de nem elég nagy ahhoz, hogy a protonok fúzióra lépjenek, akkor az égitestben lévő kevés deuteron (protonból és neutronból álló atommag) léphet reakcióra, ám ez egyrészt kevés energiát szolgáltat, másrészt a reakció csak rövid ideig tarthat.

Az ilyen égitestek belsejében tehát, bármilyen rövid ideig, bármilyen kis intenzitással, de létrejön a magreakció, tehát végső soron csillagokról beszélünk. Ezeket az objektumokat barna törpéknek nevezték el. Kis felszíni hőmérsékletük miatt leginkább az infravörös tartományban érdemes próbálkozni felfedezésükkel.

Kevin Luhman (Pennsylvania Egyetem) és munkatársai a Spitzer űrtávcső segítségével egy mindössze 30 ˚C-os felszíni hőmérsékletű barna törpét fedeztek fel. Így ma ez az eddig ismert leghidegebb csillag. A barna törpe a WD 0806-661 jelű fehér törpe körül kering, attól mintegy 2500-szoros Nap–Föld távolságra (ez kb. 375 milliárd km). A kettős rendszer Naprendszerünktől 63 fényévre található. Az első számítások alapján az égitest tömege mindössze hétszer nagyobb a Jupiterénél. A felfedezéssel tovább nehezül a kis barna törpék és a nagy bolygók közötti határ meghúzása.