Egy ember évente átlagosan 500 liter vizeletet és 50 kg székletet termel. Ebben kb. 10 kg, növények számára fontos nitrogén-, foszfor- és káliumvegyület található, épp megfelelő arányban. E számokat felszorozva kiderül, hogy a világ lakossága évente mintegy 70 millió tonna ürüléket termel, amit ha szántóföldeken hasznosítanának, a 2011-ben a gazdák által világszerte felhasznált 176 millió tonna műtrágyában levő tápanyagok közel 40 százalékát tudná helyettesíteni. Ráadásul a legtöbb helyen a szippantós kocsik által összegyűjtött anyagot kezeletlenül a tavakba és folyókba eresztik, óriási környezeti terhelést okozva.

Nem élünk a harsány közhellyel: „élet a halál után”, de tény, hogy az emberi szervezet őssejtjei azután, hogy a halál beállt, egy ideig még életben maradnak. És nemcsak 1-2 napig, mint azt a kutatók eddig feltételezték, hanem sokkal hosszabb ideig. A közelmúltban publikált felismerés intenzív kutatásokat indított el. Kérdés, vajon mi a jelenség magyarázata, és az is, hogyan használhatók majd a halottból származó őssejtek a gyógyítás mindennapjaiban.

Mire lehet jó egy söralátét vagy egy szalvéta? Igencsak hasznos lehet például kocsmában, ha kéznél van akkor, amikor éppen nincs nálad papír, amelyre sörözgetés közben gyorsan felfirkálhatod újonnan támadt remek ötleteidet.

Miként fejlődött ki a madarak repüléstudománya: földről fölugrálással, vagy fáról lesiklással? Egy kínai kutatás szerint a kettőt keverve. A történet tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor több olyan különös fosszíliát találtak, amely azt sugallta, hogy a tollas dinoszauruszokból kifejlődött madaraknak eredetileg négy szárnyuk volt, azzal pedig nehéz lett volna a földről fölrepülni.

A prionok az emlősök egy normális sejtfelszíni fehérjéjének módosult változatai, olyan fertőző anyagok, melyek úgy módosítják a gazdaállat fehérjéit, hogy azok felvegyék a prionok hibás térszerkezetét.

A jegesmedve homogén faj, és nincs bizonyíték arra, hogy a barnamedvétől származna - derítették ki genetikai elemzéssel a Kaliforniai Egyetem kutatói, fenekestől felforgatva a szoros rokonságban álló két faj evolúciós történetéről szóló elképzeléseket.

A mai tudomány egyik legérdekesebb, legvitatottabb alakja, az öregedéskutatás guruja. Számítástechnikai végzettsége ellenére orvosbiológiai kutató, az öregedés ellen küzdő SENS Alapítvány kutatási igazgatója.

A máshonnan behurcolt, az őshonos élőlényeket kiszorító invazív fajok az eddig hittnél sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségre, az emberi egészségre, de a gazdaságra is. Az általuk okozott károk Európában évente meghaladják a 12 milliárd eurót – ekként összegezhető az Európai Környezetvédelmi Ügynökség most közzétett jelentése.

A bioinformatikusok olyan fehérjéket vizsgálnak, amelyeket vagy nagyon nehéz előállítani tiszta, vizsgálható állapotban, vagy olyan folyamatok felderítését tűzték ki célul, amelyek a másodperc milliomod része alatt zajlanak le, ezért technikailag lehetetlenség „élőben” közel kerülni hozzájuk.

Magyar kezdeményezésre foglalkozott a napokban az Európai Bizottság azzal a kérdéssel, hogy bekerülhet-e a mézbe a génkezelt mezőgazdasági növényekről (GMO) származó – és mesterséges úton bevitt transzgéneket is tartalmazó – GM-virágpor anélkül, hogy a génmanipulált összetevőket az egyébként szokásos módon külön jelölni kellene.

„A sokasodó eredmények ellenére sem hiszem, hogy a tízéves munka során megfejtjük az emberi agy működését. Én már annak is örülnék, ha az én életem alatt az egéragy működését feltérképezhetnénk” – tette helyére Freund Tamás agykutató azt a hatalmas ívű, magyar részvételű, bő egymilliárd eurós uniós kutatóprogramot, amelynek indítását néhány nappal ezelőtt jelentették be.

A császárpingvinek lehetetlen lények. Akkor költenek, amikor tél van a világ egyik leghidegebb pontján, az Antarktiszon. Hónapokon át, gyakran mínusz ötven fokban, orkánerejű szélviharokkal dacolva melengetik a tojásaikat. De nem csak ebben rekorderek. Ők a legnagyobb pingvinek a földön, felnőtt korukban túlléphetik az egyméteres magasságot, és kondíciójuktól függően 20-40 kg-ot nyomnak.

A 77 évesen meghalt tudós nagy nemzetközi visszhangot váltott ki az enzimek szupramolekuláris szerveződésével kapcsolatos kutatásaival, s jelentős eredményeket ért el a memória molekuláris alapjainak feltárásában.

Hatvan éve, 1953. február 28-án számolt be két cambridge-i kutató, James Watson és Francis Crick a kettős DNS-spirál felfedezéséről – munkájukat évekkel később ugyan, de elismerték, hiszen a DNS felfedezésében ugyancsak elévülhetetlen érdemeket szerző Maurice Wilkinsszel együtt 1962-ben orvosi Nobel-díjat vehettek át.

Felmentést kínál az állandó fogyókúrák alól a némi súlytöbblettel élőknek a JAMA (Journal of the American Medical Association) című szakmai folyóiratban nemrég ismertetett tanulmány, a dolgozat ugyanis azt állítja: az enyhén túlsúlyos emberek esetében hat százalékkal kisebb a korai halálozás kockázata, mint a normál testtömegűeknél.

Hosszú-hosszú éveken keresztül a legidősebb Nobel-díjasként emlegették a négy napja 103 éves korában elhunyt Rita Levi-Montalcinit, de messze nem az életkora miatt tisztelte a tudományos világ és hazája, Olaszország.

Az Immunológus Sigekazu Nagata professzor kapta az orvostudomány idei Debrecen Díját. Vele beszéltünk.

Hogy semmi, az persze túlzás. Víz van benne, nem is kevés, ám olyan egzotikus életformákat, amilyeneket immár hosszú évek óta remélnek a kutatók, nem találtak. Legalábbis eddig.

Először dokumentálták német kutatók, hogy a gyerekkori traumák olyan epigenetikai változásokat indíthatnak el, amelyek következtében maradandóan megváltozik a stresszhormonok termelődését szabályozó rendszer. Génszabályozásuk tartós megváltozása miatt a bántalmazott gyerekeknél később nagy a szorongás, a depresszió és más hangulati zavarok kockázata.

Balázs Ervin akadémikust még Bajnai Gordon nevezte ki a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) tagjává, s idén lett az újjáalakult testület elnöke. A felsőoktatás minőségi megújítását szorgalmazó molekuláris biológus korábban jogszerűnek ítélte és megvédte a Semmelweis Egyetem döntését is, amikor visszavonta Schmitt Pál kisdoktori fokozatát. Most az egyetemeken zajló legújabb folyamatokról és alkotmányosan „tiltott” tudományterületéről, a génmódosításról kérdeztük.