– Azok nyertek, akik nem is pályázhattak volna, és azok vesztettek, akiknél a legjobb kézben volt a föld – így foglalta össze a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ kiebrudalásával végződött földpályázat tanulságait tegnapi sajtótájékoztatóján Szabó Rebeka, az Együtt–PM szakpolitikusa.

Talán mindenki életében eljön a pillanat, amikor a vasárnapi ebéd felett elmereng azon, mi gőzölög a tányérjában. A „Hogy kerül a répa az asztalra?” kérdéskör kezdte el foglalkoztatni 2005 környékén azt a néhány környezettudatos fiatalt, aki a vasárnapi ebéd után felkereste a fővároshoz közeli, megbízhatónak mondott termelőket.

A baktériumügy újabb fordulata után még mindig több a kérdés, mint a válasz, néhány ponton azonban tisztulni látszik a kép. Az egyik kirajzolódó összefüggés talán megmagyarázza, hogy miért voltak felülreprezentáltak a nők a megbetegedés első áldozatai között.

- Emberek, megvan a másfél milliárd! - kiáltott ki irodája ajtaján Ráki Ferenc. A gyulavári Körös-Maros Biofarm Kft. gazdájának örömében munkatársai is osztoztak: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Békés megyei vezetőjének telefonüzenete ennyi forintot jelentett biogázüzem, korszerű trágyakezelés, istállójavítás céljaira. - Ez az utóbbi különösen fontos - magyarázta a kft. tulajdonos-ügyvezetője. - Attól, hogy milyen a jószág komfortérzete, nagyban függ a tej mennyisége, de még inkább a minősége, ami pedig biotermék esetében döntő jelentőségű.

Jövőre indul az EU zöldség-gyümölcs reformja a keddi megállapodás alapján. Gráf József miniszter szerint 90-95 százalékban teljesültek a magyar igények.

Miközben kevesebb élelmiszert fogyasztunk a statisztikai adatok szerint, töretlenül növekszik a bioélelmiszert vásárló tehetősebbek tábora. Így egyre több feldolgozó kapcsolódik be a biobizniszbe, de az alapanyagot előállítók tábora zsugorodik.

Fásszárú energianövénnyel fűtött kísérleti bioerőmű építését kezdik meg az idén a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán - tájékoztatta Magda Sándor, az intézmény rektora szerdán az MTI-t.

Kétféle biotermelő van: megszállottak, akik évszázados módszerekkel küzdenek a károsítókkal szemben, mások a nagyobb haszon reményében vágnak bele a biobizniszbe. Az ökofelárért mindketten komoly pluszköltséget vállalnak.

Amikor Kemény Edét hat évvel ezelőtt a Zala megye északnyugati csücskében lévő Csödére sodorta az élet, nem tudta, sírjon-e vagy nevessen. A családalapítást tervező Kemény Ede ugyanis azonnal beleszeretett az Őrség határában lévő csöndes, barátságos községbe. Nem volt azonban ilyen elégedett a Kemény Edében lakozó ambiciózus, a jól működő, saját gazdaságra vágyó agrármérnök: nem sok jót remélt ugyanis az agyagos, nehezen művelhető "savanyú", már kizsigerelt földek láttán.

A Berekfürdőn élő Hubai Imre a kilencvenes évek végén kezdett biogazdálkodásba, ám csak két éve kap külön támogatást a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapprogramjából.

Már-már biominőségű terményeket állít elő csaknem százhektáros birtokán Rádi Géza tyukodi nagygazda, aki egyike az agrár-környezetgazdálkodási program résztvevőinek. Ez a gazdálkodás szigorú technológiai fegyelmet és sok papírmunkát követel, de - állítja a gazda - neki megéri.

Az import élelmiszer hosszú utat tesz meg kamionon. Az angol paradicsomtermelés energiaigényes. A bioélelmiszerek fogyasztása és a helyi termelés sem mindig előnyös a környezetre.

Néhány éven belül jelentős mértékben ellehetetlenülhet Magyarországon a hajtatott zöldség termelése, ha nem változnak az üvegházak fűtésére használt termálvíz kezelésére vonatkozó, nemrég megszigorított jogszabályok.