„Négy napilap jelent meg a városban. (…) A kereskedő, a bankigazgató, a városi hivatalnok kényszeredett, tüntető meghittséggel fitogtatta a nyilvánosság előtt, hogy jó viszonyban áll a sajtóval. Ezek a sima, polgári életek átkozottul féltették sablonos titkaikat a nyilvánosság ellenőreitől. Ezért aztán féltek a sajtótól, általában megvetették az újságírókat.” Így ír az újságírásról az Egy polgár vallomásaiban Márai Sándor, akinek első cikke 14 éves korában jelent meg nyomtatásban.

Mintegy nyolc évtized után vehetik kézbe a magyar olvasók a teljes Egy polgár vallomásai című regényt, Márai Sándor remekművének eddigi cenzúrázott változata helyett. A kötetet november 4-én jelenteti meg az életművet gondozó Helikon Kiadó.

A francia politikában siker lett A gyertyák csonkig égnek, miután Sarkozy mellett a szocialisták főtitkára is kedvenc könyvének nevezte.

Csütörtökre virradó éjjel egy fiatalember felmászott az életnagyságú alkotásra, majd levizelte. Azonnal elfogták.

Most még nehéz elképzelni a Kafka és Márai életéről szóló balettelőadást (két piruett naplóírás közben?), ám egyre közelibbnek tűnik, hogy a világszerte ismert magyar író vonzó turisztikai látványosság legyen. S mindez az újra meghódítandó szülővárosban, Kassán, amely 2013-ban Európa Kulturális Fővárosaként várja látogatóit. Addig is idén kiállítással, filmmel és új fordításokkal próbálják hazacsalogatni a többszörös emigrációba kényszerült Márait.

Várhatóan január végére készíti el a könyvkultúra támogatását célzó, évi 1 milliárd forintos kerettel induló Márai-program pályázati kiírásait - jelentették be a program lebonyolítói budapesti sajtótájékoztatójukon. A támogatás révén vásárolt első kötetek ősszel kerülhetnek a könyvtárakba.

Márai Sándor: Pesti siker Helikon Kiadó 2009, 478 oldal, 4990 forint

Volt egy nem is olyan rövid pillanat, amikor Márai nevével bármit el lehetett adni: fotóalbumot, évkönyvet, ilyen-olyan válogatást. Bizonyos értelemben ez a népszerűség is lett a veszte. Az elmúlt évek alatt a Helikon Kiadó három sorozatot is elindított az író nevével: a kemény fedeles, fényképeset, a diszkrétebb vászonkötésűt, majd újabban a szintén fényképes, modernebb felfogásút, amely valóban a legtetszetősebb mindahány közül. Így aki egy kicsit is szereti az írót, annak legalább háromfajta Márai-kötet sorakozik a polcán, s igazából nem tudja, hol is tart: beszerezte-e már az összes regényét vagy tárcanovelláját, vagy sem, mit várhat még, és mit nem.

Nem jó film. Nem rossz film. Nem lehet rossz film, ami nem hagyja békén az embert, ami után elkezd piszkálódni magában, hogy hogyan is van ez, mi is történt igazából Márai Sándorral, gesztus volt-e az emigráció vagy tehetetlenség, akart-e egyáltalán otthon lenni valahol a világban Márai, vagy csak ez volt élete témája, az elveszett világ, a meg nem értettség voltaképpen nem rossz állapot.

Lélegzetállító nyelvi bravúrok és későbbi regényeinél több humor, féktelenebb képzelőerő jellemzi Márai Sándor 1930-ban megjelent Zendülők című regényét - írta a The New Yorker magazin abból az alkalomból, hogy a harmadik Márai-regény jelent meg angolul a Knopf kiadó gondozásában.

Impozáns motorkerékpárján, elmaradhatatlan két fekete kutyájának, Dottinak és Dórának a társaságában futott be a Magyar Kulturális Központ által szervezett szűk körű sajtókonferenciára Jeremy Irons. Az 57 éves színész, a "gondolkodó nők bálványa" abból az alkalomból vállalkozott ritka sajtóbeszélgetésre, hogy május végéig ő alakítja a West End egyik rangos színházában, a Duke of York'sban Henriket, az Embers főszerepét.