Ez a kiállítás szépen kiszolgál minket és diszkréten magunkra hagy. Nagy kincs az ilyen. Mert: emberarcú diktatúra nincs, de emberarcú diktátor van. Csak az van, hiszen a legembertelenebb embernek is van emberarca, melyet már csak az embertelenség ellensúlyozásaképp is mutatni szokott.

Érdekes az a kettős mérce, miszerint amíg a "reformnáciknak" nincs helyük a közéletben, addig a "reformkommunistákkal" nyugodtan szóba lehet állni, és Kádárnak is lehet szobrot állítani - nyilatkozta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, aki elárulta: szerinte az általa irányított Debrecenben nem lesz szobra Horthy Miklósnak.

Mellszobrának leleplezésével emlékeztek meg Kádár Jánosról az egykori kommunista pártfőtitkár születésének századik évfordulóján nyughelyénél, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben szombaton.

Kádár János ma 100 éve született. A Kádár-rendszer majd negyedszázada szűnt meg. De elmúlt-e, vagy itt van még velünk? A közvélemény-kutatások a valaha volt egyik legnépszerűbb magyar politikusnak mutatják Kádár Jánost, ám a Kádár-rendszer inkább szitokszó. Hogy van ez? A Népszabadság négy, politikával és szociológiával foglalkozó munkatársát kérdeztem erről. Egyikük sem volt még felnőtt, amikor Kádár Jánost már eltemették.

Kádár centenáriuma a médiában nem fogja tükrözni az ő népszerűségét. Ez jó. Más sem hiányzik a leszerelés alatt álló magyar jogállamnak, mint hogy egy diktátort ünnepeljenek benne. Másrészt rossz. Mert az a jó, ha az emberek nyíltan vállal(hat)ják politikai szimpátiáikat, s azok tükröződ(het)nek a nyilvánosságban.

Mobil Kádár János-mellszobrot avatnak a volt pártfőtitkár századik születésnapján: az alkotást megrendelő Kádár János Baráti Kör a jelenlegi politikai közhangulatra hivatkozva nem tervezi a szobor köztéren történő felállítását. Inkább a Magyarországi Munkáspárt 2006 egyik párthelyiségében őrzik majd.

A kistarcsai internálótábor helyén kialakítandó emlékmúzeum létrehozásához kért segítséget a település polgármestere: a tervek szerint a budapesti Terror Háza Múzeumhoz hasonló létesítmény emléket állítana az egykori diktatúra áldozatainak, köztük Faludy Györgynek, Kádár Jánosnak, Csurka Istvánnak és az Andrássy család több tagjának.

Mélységesen mély, írja Thomas Mann a József-tetralógia első mondatában a „múltnak kútjáról”. De azért nem annyira mély, hogy kis merítéssel ne bukkanna az ember kincsre.

Magyarország a kádári időkhöz hasonlóan ismét egy vezér bűvöletében él - a többi között erről beszélt a párizsi Le Monde-nak adott terjedelmes interjújában Kertész Imre, Nobel-díjas magyar író.

Szálasi Ferenc, Rákosi Mátyás és Kádár János után negyedik magyarként egy időre Orbán Viktor neve is felkerült a wikipedia.org internetes lexikon modernkori diktátorokról szóló listájára. A szabadon szerkeszthető lexikonból később törölték Orbánt, de a listáról készült fotót többen is megosztották a Facebookon.

A Népszabadság milliós fotóarchívumából való ez az 1972 júliusában készült felvétel. A párt első titkára látogatást tesz a tatai edzőtáborban a müncheni olimpiára készülő – és nagy esélyes – párbajtőrvívók tréningjén. A már négy évvel korábban Mexikóban is aranyérmet nyert csapat tagja foglalt jobbja helyett bal kezét nyújtja kézfogásra a testőrök kísérte politikusnak, akit láthatólag megtisztel, hogy egy nagy bajnokkal találkozik.

Éppen húsz éve, 1991. december 6-án halt meg Aczél György, a hatvanas-hetvenes évek legbefolyásosabb pártállami kultúrpolitikusa.

1969-ben már kevesen voltak és nagyon öregek. Úgy, mint most az egykori ötvenhatosok: aki felnőttként vett részt a dologban, jóval túl van a hetvenen, aki gyerekként látta, az is hatvanas. Apám épp ötvenéves volt 1969-ben, és azt mondta, ő az anyatejjel szívta magába a Tanácsköztársaságot – egy hétre rá született, hogy Budapesten kikiáltották a kommünt. Az ötvenedik évfordulón már az egész történet meglehetősen mesés volt, annak ellenére, hogy volt még elegendő élő tanú.

Majdnem ezer filmből áll az egykor Kádár János és az MSZMP KB tagjainak rendelkezésére álló, ritkaságokat is tartalmazó filmgyűjtemény.

Bruno Kreisky egykori osztrák szociáldemokrata kancellár húsz évvel a halála után is a legnépszerűbb politikus hazájában.

Nem egészen egy évet töltött csurgón Csokonai Vitéz Mihály, ám ennyi is elég volt ahhoz, hogy a Somogy megyei kisváros lakói örökre szívükbe zárják a költőt.

A volt oktatási minisztert kérdeztük többek között arról, meddig gondolja, hogy politizálnia kell még? riporter: Szalay Lajos Tamás, videó: Novinszki Tamás