Közhely, hogy jókedvvel, nevetéssel könnyebben túltesszük magunkat a nehézségeken. Aki képes kívülről szemlélni a baját, megtalálni mégoly nehéz élethelyzetének ironikus vonásait is, az könnyebben felülemelkedik rajta.

A tudományos felfedezéseknek is megvan a maguk útja, a szenzáció felfelé szálló, majd lefelé ívelő szakasza, hogy aztán jelentőségük, főleg alkalmazhatóságuk a helyére kerüljön.

Tipikus amerikai megoldás: az Amerikai Rákszövetség egy tévécsatornán keresztül tesztelte a laikusokat arról, hogy mennyire tájékozottak, mennyit tudnak a rosszindulatú daganatokról. Elszomorítóan keveset. Pontosabban sok téveszme elképesztően szívósan tartja magát. Íme, néhány tipikus tévhit, amelyet a válaszok statisztikai feldolgozását követően szűrtek le (és amelyek a Szövetség www.cancer.org honlapján olvashatóak).

Régóta tudjuk, hogy bizonyos fertőzések beindíthatják az érelmeszesedést, így a kórokozók közvetve az érszűkület és trombózis okozta szívinfarktusért, valamint a sztrókért (szélütésért, agyvérzésért) is felelőssé tehetők. Legalábbis hosszabb távon.

Még a Nyugaton nagy hagyománnyal rendelkező, szigorú közegészségügyi feltételek között működő idősek otthonaiban is előfordulnak primitívnek tűnő egészségügyi gikszerek. Belgiumban és az Egyesült Államokban, összesen öt otthonban, néhány tucat idős ember betegedett meg fertőző májgyulladásban, és közülük sajnos többen bele is haltak a kórba.

Az orvos alig ismert rá a gyerekre. A kövérkés kamasz fiú alig fél év alatt elképesztő méretű izomkötegeket növesztett. Ám a mesterségesen felpumpált férfitesten ülő pattanásos gyermekfej furcsának, groteszknek tűnt. Ráadásul a kamasz vérnyomása az egekbe szökött, laborleletei rosszak voltak.

Az idős, érelmeszesedéses hölgy a szokásosnál is zavartabbnak tűnt, az orvosa megemelte hát az értágító adagját. Mivel egy hét múlva sem javult az állapota, pszichiátriai osztályra utalták. Szerencsére tapasztalt pszichiáterhez került, aki belgyógyászt hívott. Kiderült a valódi diagnózis: súlyos tüdőgyulladás, melynek gyógyítását követően a beteg tudata kitisztult.

Nehéz kérdéseket boncolgatott igen bátran egy Berlinben tartott gerontológiai (idősek betegségével foglalkozó) szimpózium.

Nem vagyok vegetáriánus, de a hússal nem élők ellensége, ellenzője sem. Ám a módszer előnyeit és hátrányait ismerni kell.

A brit The Lancet nevű, nemzetközi hírű brit orvosi szaklapban az elmúlt évtizedekben nem egy, később Nobel-díjjal "jutalmazott" tanulmány, illetve tudományos eredmény is megjelent. Ezért tűnhet meghökkentőnek, hogy legutóbb az amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) Stephen Luby vezette munkacsoportja egy nem éppen új felfedezésről - a szappan jótékony hatásáról számolt be.

Az ötvenéves svéd mérnök csak rövid időre hagyta abba a sportot. Meg kellett műttetnie magát - csípőprotézist kapott -, de aztán folytatta a napi testmozgást. Igaz, már nem járt el korcsolyázni, de felvette a futócipőjét, kocogott. Sokat úszott, néha teniszezett is. És nem panaszkodott. Nemcsak azért, mert mára kifogástalanná vált a protézisbeültetés technikája, hanem a Nyugaton honos mentalitás miatt is: ott nem szokás dicsekedni a betegséggel, mint nálunk. Leküzdjük, és továbbmegyünk. Kocogunk.

A Pediatrics nevű neves amerikai gyermekgyógyászati szaklap primitívnek tűnő vizsgálatról számolt be. Vírusos hasmenés miatt 74, két hónap és három év közötti, közepesen kiszáradt gyerek kapott só-cukor oldatot, közülük 37-en vízben oldott por formában szájon át, a többiek pedig ugyanezt infúzió útján. Egyforma sikerrel. Mindkét csoportban négy óra múlva megszűnt a kiszáradás, megindult a vizeletkiválasztás, jobban lettek.Sajnos mindannyian folyamatosan öregszünk - a naptár szerint teljesen egyforma ütemben. Biológiai óránk szerint azonban a korosodás tempója különböző tényezőktől függően más és más lehet.