És rövidebb távon? A heveny tüdőgyulladás, a hörghurut vagy a vesemedence-gyulladás nem veszélyezteti azonnal a szív- és az agyműködést? De sajnos igen.

Dr. Liam Smeeth és munkatársai a New England Journal of Medicine című lapban negyvenezer, légúti fertőzéseken átesett beteg adatait elemezték. Kiderült, hogy a tüdőgyulladás akut fázisának első három napján ötször annyi infarktus és sztrók fordult elő, mint az egészséges kontrollcsoportban. A következő napokban csökkent a veszély, de a negyedik-hetedik napon még így is kétszeres a koszorúér- és agyértrombózis kockázata.

Akut húgyúti fertőzés, vesemedence-gyulladás során is az átlagosnál jóval többször záródtak el a szívet és az agyat tápláló erek, ha nem is annyival gyakrabban, mint légúti fertőzések esetén: a vesegyulladás első három napjában 66 százalékkal több volt az infarktus - és 172 százalékkal több a sztrók!

Ezek a szövődmények különösen az idősebb korosztály képviselőit és az érelmeszesedésre hajlamosakat veszélyeztetik. Ha tudunk e kockázati tényezőről, könnyebb megelőzni a bajt.

Nemcsak gyógyszerekkel, hanem oltásokkal is. Annál is inkább, mert Smeeth doktor kutatásai szerint az influenza és a Pneumococcus nevű (főleg légúti fertőzést okozó) baktérium elleni vakcina beadása nem veszélyeztette a szívet és az agyat. Még egy érv az oltás mellett - hasznos infarktus ellen is.