Az igazi kérdés az, hogy egy társadalom, egy gazdaság képes-e szembenézni a kihívásokkal, s megtalálni a megoldásokat. Írországnak e tekintetben jó esélyei vannak, s ha sikerül a fejlett országok élvonalában maradnia, akkor bizonnyal újra lehet majd tanulni tőle - ezt mondja Székely P. István, az Európai Bizottság gazdaságpolitikai igazgatóságának országigazgatója, aki Dublinban egyeztetett az utóbbi hetekben a 85 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomag részleteiről.

Berlin elutasítja az alapemelés ötletét, s ellenzi az eurózóna közös kötvénykibocsátását is, arra hivatkozva, hogy ehhez át kell írni a lisszaboni szerződést. A piacoknak azonban tetszik az elképzelés.

Az euróövezet perifériális tagállamainak pénzügyi gondjai miatt Közép-Európa országainak valószínűleg a 2010-es évtized végéig, sőt esetleg akár a 2020-as évekig is várniuk kell a valutauniós tagságra - jósolják legújabb előrejelzésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

Szombati brit lapértesülés szerint Angela Merkel német kancellár nemrégiben azzal fenyegetőzött, hogy Németország - az euróövezet legnagyobb gazdasága - akár ki is léphet a valutaunióból, ha a pénzügyi fegyelem szigorítására vonatkozó német javaslatokat nem sikerül elfogadtatni.

Pozsgay Imre egy elemzésében azzal érvelt a hatályos alkotmány ellen, hogy annak sáncai mögül eresztették ránk a válságot.

Lengyelország 2015-ben csatlakozhat az euróövezethet - vélekedik Ludwik Kotecki pénzügyminiszter.

A görög válság idején halogató magatartásával és a vezető szerep elutasításával bírálatok özönét váltotta ki Németország, amely kétségkívül okozott károkat az eurózónának a késői közbelépés jóváhagyásával. Az utóbbi hetekben, az október végi uniós csúcs előtt meg azért vonta magára a tagállamok majd egyöntetű rosszallását, mert Franciaországgal együtt lényegében egy tollvonással enyhítette az európai gazdasági kormányzás tervezett reformjának szigorát, s kierőszakolta az ígéretet a többiekből a lisszaboni szerződés módosítására.

Jól áll a helyzet az euróövezetben: az ipari megrendelések a vártnál jobban nőttek augusztusban.

Az euróövezetben javult az általános gazdasági hangulat - derül ki az Európai Bizottság jelentéséből. A fogyasztók ugyanakkor még soha nem akartak ilyen keveset költeni.

A 2007-es békeidők óta nem látott mértékben nőtt az euróövezet termelése. Az árak viszont szintén igen nagy mértékben emelkedtek.

Az előzetes adatok szerint augusztusban lassult a növekedés az euróövezeti feldolgozóiparban és a szolgáltató szektorban, az összetett mutató 56,1 pontra csökkent a júliusi 56,7 pontról, a piaci várakozás 56,4 pont volt.

Júliusban a várt mértékben nőtt az euróövezeti infláció júliusban, miközben már a negyedik hónapja stagnált a munkanélküliség júniusban - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat péntek.

Altatóként működött a válság előtti pénzbőség idején az euró, az olcsó hitelek révén a virágzás illúziójába ringatva az európai kormányokat - mondta a The Timesnak adott interjújában Barroso EU-bizottsági elnök.

Majdnem minden második német vállalat tart attól, hogy az euróövezet válsága egyben az euró végét is jelentheti.A Die Welt idézi az Ernst and Young felmérését, amely szerint most a megkérdezettek 47 százaléka gondolja azt, hogy közép távon szétesik az euróövezet. Februárban még csak 34 százalék volt ez az arány.

A piaci nyomás elől menekülve a fiskális felelősség stratégiáját teszi magáévá az Európai Unió, s igyekszik kijavítani mindazt, ami az euró létrehozása óta a feltételrendszerben nem működött. Az alku egy része már nagyjából készen áll, de a teljes megegyezésre még várni kell.

A napokban egyre több brit gazdasági szakértő nyilvánít véleményt az eurózóna felbomlásáról, körükben egyre általánosabb véleményükkel ellentétben a K&H Alapkezelő elemzői úgy vélik ez az állítás jelenleg alaptalan.

Németország kész egyedül is lépni, hogy döntéseket kényszerítsen ki partnereiből az unióban és a G20-ak körében. A kirívóan spekulatívnak ítélt és a válság eszkalálásáért is felelőssé tett tőzsdei műveletek betiltásának ez volt az üzenete, célja pedig a német közvélemény meggyőzése, hogy a drága görög mentőakció és a még drágább stabilizációs mechanizmus létrehozása után is Németország diktál. A nagy tagállamok reagálása viszont arra utal, hogy ez tévedés. A franciák elutasítják Merkel euróvészt jelző megnyilatkozásait és a tiltó intézkedést is. Elszigetelődött volna Berlin, vagy elvesztette kapcsolatát az uniós valósággal?

Az eurózóna válsága kapcsán egyelőre több a kérdés, mint a válasz, de a kevés biztos pont közé tartozik Jean Pisani-Ferry, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet igazgatója, az Európai Bizottság és a francia kormányfő mellett működő gazdaságpolitikai tanácsadó testületek tagja szerint, hogy a németek válnak igazodási ponttá.

Amikor a világ már kezdte volna úgy érezni, hogy a válság nehezén túl van, jött egy újabb vasárnap este, amikor zárt ajtók mögött ismét egy rekordméretű mentőcsomag összeállításának a feltételeiről tárgyaltak kétségbeesetten a döntéshozók: amikor hétfőn kinyitnak a piacok, ne törjön ki újabb pánik a világ tőzsdéin. Ezúttal azonban a helyszín nem New York vagy Washington, hanem Brüsszel és Frankfurt volt. Nem a bankok fizetőképessége és a pénzügyi rendszer talpon tartása, hanem az európai országok fizetőképessége és a világ második számú valutájának a megmentése volt a tét.

Az eurózóna januári inflációja a várnál jóval kisebb volt, és a munkanélküliség is a várt alatti lett.