Az egyiptomi hadsereg beavatkozása az észak-afrikai ország politikai életébe nyugtalanító fejlemény. Ha a demokratikus úton megválasztott iszlamisták úgy látják, hogy erőszakkal kiszorítják őket onnan, s nem marad számukra hely a közéletben, akkor könnyen radikalizálódhatnak és visszatérhetnek a több évtizeden át az egyiptomi hatalommal vívott fegyveres harchoz – erről Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) docense beszélt lapunknak.

Az Egyesült Államok csütörtökön nyomatékosan kérte az egyiptomi hatóságoktól, hogy hagyjanak fel Mohamed Murszi és az elmozdított elnök híveinek "önkényes fogva tartásával" - jelentette ki csütörtökön egy névtelenül nyilatkozó amerikai kormánytisztviselő.

Mohamed Murszi lemondatásának másnapján nyugodt képet mutat Kairó. A Tahrír téren és az elnöki palota előtt maradt pár ezer, nem csüggedő tüntetőn kívül a kairóiak többsége reggel munkába indult.

Letette az államfői esküt csütörtökön Adli Manszúr, az alkotmánybíróság elnöke, aki az egyiptomi hadsereg döntése alapján ideiglenesen gyakorolja az államfői teendőket a megbuktatott Mohamed Murszi helyett.

A nyugati hatalmak mintha nem tudnák eldönteni, hogy puccsnak nevezzék-e a hadsereg hatalomátvételét Egyiptomban. Barack Obama amerikai elnök, Catherine Ashton, az EU kül- és biztonság politikai főképviselője és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is felszólalt már, de egyikük sem használta ezt a kifejezést.

Akármi is történik Egyiptomban ezekben a napokban, egy bizonyos: a nyolcvanmilliós ország lakóinak legalább a fele úgy érzi majd, kijátszották. Ezt tapasztaljuk most, ez vonható le az egész viharos és fájdalmas történetből, amit arab tavasznak neveztek.

Rajacic Ágnes, aki Kairóból tudósítja lapunkat a válságos napokról, az utca hangulatáról számolt be jelentésében: milliós tömeg hallgatta Murszi éjszakai beszédét. A rögtönzött pódiumok animátorai kihangosított rádión hozták be a beszédet, ami azt eredményezte, hogy Murszi nagy nemzeti énekesek után került „adásba”.

Sokan a Muzulmán Testvériség „előretolt helyőrségét” látták benne, amikor tavaly augusztusban Mohamed Murszi államfő védelmi miniszternek és a hadsereg vezetőjének kinevezte Abdel Fatah al-Sziszit. Jó tíz hónappal később viszont a vezérezredes távolította el hivatalából – gyakorlatilag katonai puccsal – az iszlamista köztársasági elnököt.

Az egyiptomi elnököt a hadsereg szerdán elmozdította a hatalomból. Most katonák őrzik, a hozzá hű tévécsatornákat megszállták és lekapcsolták. Fővárosi zavargásokról nem érkeztek hírek, máshol viszont törtek ki halálos összecsapások Murszi hívei és az ellenzéki tüntetők között.

A hadsereg 48 órás ultimátuma után most már órák óta mindenki a nagy bejelentésre vár. Erőszak minden valószínűség szerint így is, úgy is lesz, az elnök ellen és mellett is több százezren tüntetnek. Az utcákon egyre több a katona is.

Tavaly a Hormuzi-szoros blokádjával való iráni fenyegetés, idén az Egyiptomot átszelő Szuezi-csatorna forgalmának esetleges megbénítása hajtotta a lélektani százdolláros szint fölé a kőolaj árát.

Egyiptom elnöke sakkot kapott hétfőn a hadsereg 48 órás ultimátumával. A civil tüntetéseket szervező Tamarod mozgalom pedig bejelentette, ha Mohamed Murszi marad, ők teljes polgári engedetlenséget hirdetnek kedd délutánra. Vajon jó mezőre lép-e egy képzelt sakktáblán az, aki ebben a helyzetben a forradalomra és a demokratikus vívmányokra hivatkozik?

Az elnöki hivatal kora hajnalban közzétett állásfoglalása szerint a hadsereg előző napi, a belpolitikai válság érdekében konszenzust sürgető ultimátuma zavart okozhat. Mohamed Murszi ezért ragaszkodik saját nemzeti megbékélési tervéhez.

Egész Egyiptomban tüntetnek, s az országot káosz fenyegeti. A tüntetők megtámadták és felgyújtották az államhatalmat birtokló Muzulmán Testvériség székházát. Az utca most a jelentések szerint a Murszi elnök távozását követelő tömegeké, de a vallásos vidéki népesség, amely hatalomba emelte az államfőt, többségben van.

Lemondott az egyiptomi kormány négy minisztere hétfőn a Mohamed Murszi elnök elleni hétvégi tiltakozások miatt.

Polgári engedetlenségi mozgalom indul, ha Mohamed Murszi nem mond le – jelentette be a Tamarod nevű ellenzéki szervezet. A Muzulmán Testvériség kairói központját felgyújtották.

Kairóban és Egyiptomban máshol is szerda óta ismét gyűlik a tömeg. A többség a 2012. június 30-án beiktatott elnök, Mohamed Murszi lemondását követeli, az ellentábor szerint viszont a helyzet jobb, mint Mubarak alatt. Helyszíni beszámolónk!

Ez a vasárnap a tüntetések napja Egyiptomban: az ellenzéken kívül utcán vannak Mohamed Murszi hívei is. A hadsereg ugrásra kész.

Vasárnap lesz egy éve, hogy Mohamed Murszit beiktatták a hivatalába. A napok óta tartó zavargásoknak eddig három halálos áldozatuk van, egy 21 éves amerikait Alexandriában késeltek meg, amikor fényképet akart készíteni a tüntetőkről.

Tízezrek vonultak az utcára pénteken Kairóban a Muzulmán Testvériség felhívására.