Történelmi folyamat vette kezdetét David Cameron és Alex Salmond hétfő délutáni kézfogásával a skót autonóm kormány székházában, az edinburghi St. Andrew’s House-ban. A két politikus az északír békefolyamatot megpecsételő 1998-as, nagypénteki egyezmény mintájára „edinburghi egyezményként” emlegethető megállapodást írt alá. A téma: a Skócia függetlenségéről döntő népszavazás.

Pirruszi győzelmet aratott tegnap Tarlós István főpolgármester, miközben a Fidesz-frakció is megkapta, amit kért. Az viszont még nem világos, hogy a fővárosiak mennyit nyertek vagy buktak a rendkívüli közgyűlésen született kettős alkun. A Fidesz–KDNP-többség átverte ugyan a busztender eredményét elismertető határozati javaslatát, de erre nem kaphat több fővárosi támogatást a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A gazdasági kockázaton túl a politikai felelősséget is a két társaság vezetőinek kell magukra vállalniuk. Holott Tarlós István közgyűlést követő sajtótájékoztatóján éppen azzal indokolta szavazástól való tartózkodását – bár a teremben volt, se az igen, se a nem gombot nem nyomta meg –, hogy főpolgármesterként egy átlagos képviselőnél nagyobb politikai és közvélemény előtti felelősséggel bír. Ennek tudatában nem szavazott, mivel továbbra sem látja biztosítottnak se a BKV, se Budapest működésének finanszírozását.

Az iparcsarnokokban, hajdani gyárépületekben, padlásműtermekben termő kortárs művészet világába pillanthattunk be a minap, amikor is hat kollektív és négy egyéni műhely nyílt meg az érdeklődők előtt. A Nyitott Műtermek Délutánját egy művelődésszervező, Bérczi Linda ötlete alapján, Nyitrai Anna artmenedzser és Kiss Tamás közgazdász segítségével először rendezték meg Budapesten. Támogatás nélkül. Azzal a céllal, hogy ismerjük meg kortársainkat, mehessünk közel az alkotókhoz, lehessen beszélgetni velük motivációikról, gondjaikról, örömeikről. Hogy lássuk: nem harap a képzőművész.

Az elvont elmélettől el lehet-e jutni a mindennapokban hasznosítható gyakorlathoz? A Svéd Királyi Tudományos Akadémia – amely a svéd jegybank 1,2 millió dollárral járó közgazdasági Nobel-díját osztotta ki hétfőn – úgy véli, hogy a 89 éves, a Kaliforniai Egyetemen tanító Lloyd Shapley és a 61 éves, a Harvardon oktató Alvin Roth munkássága éppen azt bizonyítja: igen, ez lehetséges. Az a játékelméleti és kombinatorikai probléma, amely Shapley-t az ötvenes-hatvanas években foglalkoztatta, kapaszkodót nyújtott a nyolcvanas években Rothnak, hogy megoldást találjon arra a dilemmára, miként lehet összehozni a kórházak igényét a végzős orvostanhallgatók vágyával, vagy a középiskolai férőhelyeket a jelentkező diákok preferenciájával. Azaz, miként zajlik a szűkös források elosztása?

Egyedülálló élménnyel gazdagítja fotó- és várostörténet iránt fogékony látogatóit a Kiscelli Múzeum: frissen nyílt kiállításán az elmúlt másfél évszázad legszebb budapesti panorámaképeit tette közszemlére. Széles horizontok.

Már csak jövőre versenyez a Red Bullnál a kétszeres világbajnok Sebastian Vettel, ha igazak a BBC értesülései, amelyek szerint 2014-től a Ferrarinál folytatja pályafutását a német klasszis.

Lehet ennek örülni, kell is: Jean Guillou 82 éves, és még járja a világot, még Pestre is eljön, noha Pest nem nagyon volt kíváncsi rá, ijesztően kongott a MüPa, mikor a sovány, atomtudós külsejű ember gyors léptekkel színpadra lépett. Ha már jött, orgonált is, az elvárhatónál vagy reméltnél valamivel rosszabbul, pontatlanul és főleg ritmustalanul, mint aki nem tudja még pontosan, hogy hová is nyúljon ezen a hatalmas szerkezeten.

Mindenki ismeri, hogy milyen egyszerű módon szabadul meg egy elázott kutya a bundájába tapadt vízcseppektől. Megrázza magát párszor, és ezzel jól telefröcsköli a környezetét. A MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatói ebből indulhattak ki, amikor az ultrahangos tablettát (uPill) kifejlesztették. A tabletta a gyomorban egyszerűen „megrázza magát” és hatóanyagát a testszövetekre fröcsköli.

Ha a válogatott előmenetele olyan lenne, amilyen az MLSZ-é a marketing területén, akkor – a végtelennek tetsző negyedszázados távollét ellenére – feltehetően senkinek nem fájna a feje a vb-szereplést illetően.

Baj van az elektronikus útdíjtender pályázóival: az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. nyolcból hét jelentkezőt szólított fel leadott pályázati dokumentációja kiegészítésére, a hiányosságok pótlására. A dokumentumból egyetlen jelentkezőt hagytak ki, de nem feltétlenül azért, mert anyagával elégedettek.

E heti műtárgyunk némileg kilóg az eddigi sorból, ugyanis a legnagyobb jóindulattal sem lehet szépnek nevezni. Amikor először megláttam, majdnem megkérdeztem, hogy hol az a tárgy, amit ígértek, ezen az izén túl?, de bizony az Iparművészeti Múzeum igen büszke rá. Mint látni fogják, okkal, s joggal.

Van-e élet Spanyolországon kívül? – egyre inkább ez a kérdés foglalkoztatja a katalánokat. Miután a katalán kormányfő, Artur Mas bejelentette, hogy négy éven belül népszavazást szeretne rendezni a tartomány függetlenségéről, a spanyol kormány azonnali offenzívát indított, hogy bebizonyítsa: Barcelona rosszabbul járna, ha kiszakadna Spanyolországból. Az érvek középpontjában az Európai Unió áll: maradhat-e vajon egy független Katalónia az unió tagja?

Meglehetősen borúlátó képet festett Fehéroroszország kilátásairól Gyenyisz Meljancev, a Belarusz Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatója, aki előadást tartott a magyar Külügyi Intézetben.

A jövőben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal minden vállalat gazdálkodását ellenőrizhetné, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve részesedéssel bír – feltéve, hogy az Országgyűlés elfogadja a közigazgatási és igazságügyi miniszter friss előterjesztését.