Az iskola ajtajában nem azért áll pedellus, hogy idegenek ne menjenek be, hanem azért, hogy a gyerekek az első óra után ne szökjenek haza. Legalábbis Megyaszón. Szerencs környékén általános probléma a hiányzások magas száma, Tiszalúcon például van olyan gyerek, aki tavaly csupán öt napot volt iskolában.

Javaslom, ne rettenjünk meg a súlyos adatoktól! Ne kezdjünk el azon gondolkodni, vajon be tudjuk-e járni, át tudjuk-e tekinteni az idei fotóhónap országszerte rendezett több mint 50 kiállítását. Barangoljunk találomra a kiállítótermek között, nézzük a falra akasztott képeket, aztán ha elfáradtunk, menjünk haza. Ilyen egyszerű ez.

Meghallgatta és támogatta Molnár Csaba miniszteri kinevezését tegnap a parlament gazdasági bizottsága. A leendő közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter lapunknak adott interjújában többek között azt mondta: a társadalompolitikai érdek most hangsúlyosabban jelentkezik gazdasági döntéseknél.

Évek óta egy olyan jól érzékelhető folyamat tanúi vagyunk, amely szociológiai szempontból legalább annyira izgalmas, mint a rendszerváltó évek. Általános kiábrándulás tapasztalható nemcsak a baloldali politizálásból, de a baloldali gondolkodásból is, amire nincsenek pontos válaszaink, noha európai jelenségről van szó: ma már alig akad olyan ország az unióban, amelynek baloldali többségű kormánya lenne. Tudjuk, hogy az európai bal- és a jobboldal váltógazdálkodást folytat, hol az egyik kerekedik felül, hol a másik - mégsem érhetjük be ezzel a válasszal.

Eltartott néhány napig, mire feleszméltünk az új médiatörvény-tervezet kapcsán. Izgalmas napok voltak. Pedig nagyszerű volt az időzítés, ennél több sebből már régen vérzett a hon, és kit érdekel ilyenkor a médiatörvény. Mégis: csúfos ötpárti bukás lett belőle.

Véletlenül két nagyon hasonló filmet mutatnak be a héten. Hasonlók, csak egészen mások: az Égető bizonyíték a Coen testvérek vígjátéka, a Hazugságok hálója Ridley Scott akciómozija.

Babits Mihály első budai otthona előtt, az Attila út 133.-mal szemben, a Vérmező fái között állították fel tegnap a költő egész alakos bronzszobrát születésének 125. évfordulója alkalmából. A poétát kalapos sétálóként ábrázoló mű a nemrég elhunyt Marton László szobrászművész egyik utolsó alkotása. Az I. kerület e monumentumon kívül emléktáblákkal is tiszteleg egykori lakója előtt, aki 1931-től élt a Krisztinavárosban.

140 rendezvény, 134 komolyzenei koncert, 30 külföldi sztárelőadó, 13 városban országszerte és külföldön - ez a hivatalosan tegnap elkezdődött Haydn-év lényege számokban. Az MTA Zenetudományi Intézetében megtartott megnyitón elhangzott: az év célja többek között az, hogy itthon és külföldön is mindenki úgy gondolja, hogy Magyarországon a Zenét nagybetűvel írják. Ez ugyanis a mostanában zajló zenei évadok szlogenje.

Eszenyi, Kero, Zimányi - őket támogatja a Víg, az Operett és a Thália igazgatói pályázatában a szakmai kuratórium. A színházi szervezetek delegáltjaiból álló grémium tagjai: Dunai Tamás színész, Kiss János, a Győri Balett vezetője, Léner Péter, a József Attila Színház igazgatója, Magi István, a színházi intézet képviselője, Székely Gábor rendező, Szűcs Katalin Ágnes kritikus és Victor Máté zeneszerző.

"Porhintésnek" tartja Seres Mária az Országgyűlés keddi döntését, amely szerint a jövőben a képviselőknek 15 százalékos adót kell fizetniük a felvett költségtérítések után, de a honatyáknak továbbra sem kell szerződéssel, számlával vagy nyugtával igazolniuk költségeiket.

Nem tartja precedens értékűnek, de szimbolikusnak nevezte a költségvetési főszámok elfogadását Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője lapunknak nyilatkozva leszögezte: "lelkünk mélyén nem tudhattuk, hogy a főszámokat tekintve sikerül-e megalapozni egy felelős költségvetést. Ez nem volt eleve kódolva." Ugyanakkor a költségvetési plafontörvényben való megállapodás megalapozta optimizmusukat.

Budaházy Györgynek és öt társának bizonyosan le kell dolgoznia harminc nap közérdekű munkát a 2002-es Erzsébet hídi blokád miatt, a Fővárosi Bíróság szerdán jóváhagyta az elsőfokú döntést.

Alighanem országos csúcsot állított fel az elmúlt tanévben a Diósgyőri Vasgyári Szakképző Iskola 9/1 osztálya azzal, hogy tanulói 7827 óra igazolatlan mulasztást halmoztak fel. Ez személyenként 223,6 óra hiányzást jelent. A második helyezett osztály átlaga 162,7 óra fejenként. Skarupka István igazgatóhelyettes szerint a probléma a kilencedik osztályokban koncentrálódik, amióta a tankötelezettség határát 18 életévben határozták meg.

Nyugállományba vonul az első számú magyar katona: Havril András vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke az év végén távozik posztjáról. A helyére januártól Tömböl László altábornagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának vezetője kerül, legalábbis az ő kinevezését kezdeményezi Szekeres Imre honvédelmi miniszter a köztársasági elnöknél.

Az államigazgatási szervezetek dolgozóinak átlagjövedelme havi 200 ezer forint, míg a közigazgatási szervezeteknél munkaviszonyban állók átlagosan 181 ezer forintot keresnek - ez derül ki a Workania állásportál bérinformációs honlapjáról, amely szerint az állami és közigazgatási szervezetek vezető beosztású alkalmazottai átlagosan 270-330 ezer forintot kapnak, a rendőrök keresetei is jóval az átlagbér fölött 231 200 forintra rúgnak.

Beszóltak a képviselők a sajtónak: elég legyen a fanyalgásból, ti is csak 15 százalékkal adóztok, úgyhogy tessék csak örülni, hogy többéves huzavona után a parlament tett valamit a képviselői költségtérítések ügyében.

"Bárcsak volna egyetlen eszköz a kezünkben, amellyel véget vethetnénk ennek a válságnak, de nem ilyen világban élünk! Olyan történelmi helyzetben találtuk magunkat, amilyenre százévente egyszer vagy kétszer akad példa."

A koalíciós megállapodás színe java a gazdaságélénkítő program - mondja Werner Faymann, a jövő héten hivatalba lépő új kormány szociáldemokrata kancellárja. A pénzügyi válság nemcsak magát a kormányalakítást gyorsította fel - 59 napig tartottak a tárgyalások, szemben az elmúlt tíz év száznapos átlagával -, hanem a gyors megvalósítást, a haladéktalan cselekvést is rákényszeríti az új koalícióra.

Történészekre és jogászokra bízza az olasz és a német kormány a náci-fasiszta tömeggyilkosságok értékelését, miután az olasz legfelsőbb bíróság 800 ezer eurós kártérítésre ítélte Németországot - ez pedig a hágai bírósághoz fordul jogorvoslatért.