December végétől stratégiai befektetőnek minősül az a harmadik országból származó személy vagy annak cége, aki/amely 250 ezer euróért vásárol magyar államkötvényt.

Januártól két céggel bővült az elsődleges forgalmazók listája, az ÁKK tájékoztatása szerint a JP Morgan és a Jefferies csatlakoztak a rendszerhez.

Az Államadósság Kezelő Központ tervei szerint 2013-ben 4-4,5 milliárd euró értékű piaci devizakibocsátás várható, attól függően hogy évközben mennyi fogy a lakosságnak szánt eurókötvényből.

Rövidesen 250 ezer eurónyi magyar államkötvényért vásárolható a magyar állampolgárság.

Ismét negatív hozam alakult ki a 6 hónapos német kincstárjegy-aukción – közölte hétfőn a Bundesbank.

Októberben a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírok teljes állománya 868,4 milliárdra emelkedett, ami azt jelenti, hogy idén már most közel duplájára emelkedett az állomány.

Az aukciós átlaghozam 6,33 százalékról 6,29 százalékra esett.

Magas túljegyzés mellett ismét nagyot csökkent a 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukciós átlaghozama az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) keddi aukcióján.

Az elmúlt időszakban több, a kormányhoz köthető politikus is látogatást tett Kazahsztánban: Varga Mihály tárca nélküli miniszter, IMF-főtárgyaló után Tarlós István főpolgármester is ott keresi a gazdasági együttműködéshez a partnereket.

A meghirdetett több mint kétszeresére érkezett ajánlat az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos diszkontkincstárjegy-aukcióján. A hozamok csökkentek, a másodlagos piacon nőttek.

Minden visszajáró adót állampapírban kaptak meg a bankok idén a Nemzetgazdasági Minisztériumtól – tudta meg lapunk. A bankadóról tavaly év végén a kormány és a pénzintézetek között született megállapodás szerint utóbbiak csökkenthetik a banki különadó-fizetési kötelezettségüket a végtörlesztésből származó veszteségeikkel bizonyos határok közt. Az idevágó törvény szerint a visszajáró adót részben vagy egészben állampapírban is teljesítheti a kormány.

Az Európai Központi Bank (EKB) tegnap délutáni sajtótájékoztatóján elhangzott, amire a pénzpiacok már hosszú ideje vártak. A szervezet elnöke, Mario Draghi bejelentése szerint döntés született arról, hogy az eurózóna jegybankja beavatkozik a másodlagos államkötvénypiacokon. Ez annyit jelent, hogy egytől hároméves lejáratú papírokat vásárolnak majd.

Úgy tűnik, a kormány igencsak számított az azeri kötvényvásárlásra, így irányt kell módosítani. Most hirtelen mindenki az IMF-hitel fontosságáról beszél.

Budapest kétszer hibázott: először, amikor döntött Ramil Safarov átadásáról, másodszor, amikor bedőlt az azeriek hárommilliárdos ígéretének – írja érezhető kárörömmel a PanArmenian hírügynökség.

Az azerbajdzsáni Állami Olajalap (SOFAZ) nem tervezi, hogy magyar államkötvényeket vagy más pénzügyi eszközöket vegyen - ezt a alap hozta nyilvánosságra hétfőn egy közleményben.

Kína befektetne Európába, ám csak akkor amikor a kockázatok teljes mértékben kizárhatók lesznek. Erősödik a kínai-német gazdasági párbeszéd.

A hiteles gazdaságpolitika, az alacsony infláció, államadósság és költségvetési hiány miatt a befektetők rekordalacsony hozamok mellett is kedvelik Csehország állapapírjait. A korona már túl erős, a Moody's Olaszországnál négy, Spanyolországnál öt kategóriával jobb befektetési kategóriába sorolja az egykori szocialista országot.

Egy friss, a „kisembernek” kedvező bírósági ítélet után ismét felvetődött a kérdés, hogy mi lesz a még a Brezsnyev-érában kibocsátott kötvényekkel, amelyekre visszafizetési garanciát vállalt a Szovjetunió felbomlása után az orosz állam.

Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese pénteken a Gazdasági Rádióban cáfolta azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint a kormány azeri kötvényekkel próbálna 3 milliárd eurót bevonni, hogy ezzel mérsékelje az ország IMF-függőségét.

A recessziós adat ellenére minden állampapírt értékesíteni tudott az Államadósság Kezelő Központ, igaz kisebb érdeklődés és növekvő hozam mellett.