Az ország egyik legnépszerűbb tudósa, aki minden területen maradandót alkot. A kutyák viselkedésével kapcsolatban például világszerte új irányt indított kutatásaival. Van véleménye társadalomról, politikáról és egyáltalán bármiről, ami az emberrel kapcsolatos.Mostanában ezt regényekben és művészi fényképeken kamatoztatja.

Csányi Vilmos az ország egyik legnépszerűbb tudósa, aki minden területen maradandót alkot. A kutyák viselkedésével kapcsolatban például világszerte új irányt indított kutatásaival. Van véleménye társadalomról, politikáról és egyáltalán bármiről, ami az emberrel kapcsolatos. Mostanában ezt regényekben és művészi fényképeken kamatoztatja.

Akár tipikus hazai sikersztorinak is nevezhetném a következő történetet, amelyben sok ismerős elem sorjázik az ötletes magyar elmétől a honi hivatal packázásán át a szükségszerűen (?) külföldre vezető útig, ahonnan végül a termékké váló innováció vargabetűvel, de mégis hazatér, ezúttal a pikkelysömörös és egyéb bőrbajokban szenvedő betegek gondjainak enyhítésére.

Egyre több betegségről derül ki, hogy ilyen vagy olyan módon, de öröklődik. Ma már 1600 különféle genetikai vizsgálat van forgalomban a világon, közülük jó néhány afféle fátumként mond biztos jövőt életünk további sorsát illetően. Vajon képesek vagyunk-e bánni ezzel a lehetőséggel?

Vasárnap lesz öt éve, hogy az első koncert hangjai felcsendültek a Művészetek Palotájában, a MüPa azóta „fogalom” a zeneértők és az építészek körében is. Az épület értékeit a szakma nemzetközileg egyik legtöbbre tartott díja is hangsúlyozza, ám a tervező, az azóta sikert sikerre halmozó Ybl-díjas Zoboki Gábor ma már sokkal inkább kortárs jellegű épületet emelne a Duna partjára.

Budapest csigalassúsággal épülgető belvárosi főutcájának egyik „vívmánya” a környéken lévő zárt övezetbe való behajtás megszigorítása. Az ott lakók által vélhetően várva várt intézkedés azonban meglehetősen sikertelenül indult. A Gerlóczy utcai bejáratnál felállítottak egy fémoszlopot, amely, miután a rendszer felismeri a behajtási engedéllyel rendelkezők rendszámát, lesüllyed a föld alá és szabaddá válik az út.

„Ott látjuk az első állatkerteket létrejönni, hol a műveltség virágozni kezdett. Az elsőt egy chinai császár alapítá: Wen Wang, krisztus előtt 1150 évvel. Eztet alapítója „értelmiség kertjének” nevezte el, mivel az előkelők és tudósok kedvencz gyülhelye volt. Ebben nemcsak emlősök tartattak, mint a régibb vadaskertekben, hanem madarak, halak és hüllők is.” (Emich Gusztáv: A pesti állatkert ismertetése egy szakértőtől, 1866)

Tudósok, mérnökök, orvosok, tudományos újságírók – Hitler hatalomra jutását követően mindenkinek a náci párt mögé kellett felsorakoznia. Ám a korábbi, finomra polírozott képet élethűvé restauráló legújabb kutatások szerint mindezt korántsem kényszer hatására tették.

Vitalitásmérővel szelektált diákok, iskolákat járó intelligens tervezők, tévéstúdióban szellemet űző táltos, kérkedő boszorkányok. Hová jutottunk? Az ezoterikus őrület országa lettünk? Mindezzel szemben csupán a szkeptikusok viszonylag szűk csoportja próbálja felvenni a harcot. A legismertebb hazai szkeptikussal, Vágó Istvánnal az áltudomány elleni küzdelem lehetőségeiről beszélgettünk.

Karácsony közeledtére varázslatos összeesküvések szerveződnek szerte a világon, melyek során a szülők mindent megtesznek, hogy különféle kegyes csalásokkal tegyék minél felejthetetlenebbé gyermekeik számára az ünnepet.

A mai stockholmi és oslói Nobel-díj-átadási ceremónia előtt minden bizonnyal lesznek, akik az elismerés hangjai mellett fanyalognak a díjazottakon, s rajtuk keresztül a Nobel-díj rendszerének merev változatlanságán. Idén a patinás elismerés letéteményeseinek ennél komolyabb kritikával is szembe kellett nézniük. A jelek szerint sikerrel.

Az űrhajósbábu mögött, az üvegfalon túl monitorok és műszerek sokasága. Az egyik képernyőn tűzsárgán tündöklő golyóbis maga a Nap. Néhány kutató papírokat vizsgál, majd egyeztet valamit a képernyő előtt. Egy időjárás-előrejelző állomás rutin munkájába leshetek bele. Azazhogy van itt egy jelentős különbség. Ezek az időjósok a földi helyett űrbeli viharokról adnak hírt.

Fura kis készüléken akadt meg a szemem a San Franciscó-i repülőtér nemzetközi termináljának egyik folyosóján. Akár egy bankjegy-automata, de mégsem. Monitorjáról kiderül, ki-ki soron következő utazásának szénegyenlegét, egyfajta ökológiai lábnyomát számolhatja ki az automatával.

Amerika tudományos nagykövete, Obama tanácsadója, de szóba került a neve Mubarak elnök utódjaként is. Az 1946-ban Egyiptomban született Ahmed Zewail doktori tanulmányait már Amerikában folytatta, s 1999-ben kémiai Nobel-díjat kapott. A Califor-nia Institute of Technology professzora a Tudomány Világfóruma vendégeként nyilatkozott lapunknak.

A sötét teremben csak a földgolyó látszik. Azaz egy majd két méter átmérőjű kivilágított földgömb, melyen épp a földtörténet mozija pereg. Földrészek válnak szét és egyesülnek, tengerek tűnnek el és jelennek meg, közben peregnek a tízmillió évek, hogy lassan kialakuljon a jól ismert térkép. Elértük a jelent, hogy a mennyezet alatt lebegni látszó és lassan elforduló golyóbison egy másik mozi kezdődjön, mely épp földrészünk klímájának 5-6 fokos melegedését mutatja a század végéig. Elég rossz vég, mit mondjak!

Az októberi rekordhőséget néhány napon belül viharos széllel kísért téli hideg követte, de nagy vihar támadt a magán időjós szervezetek körében az Országos Meteorológiai Szolgálat radarképeihez való hozzájutás hó elejétől megszigorított feltételei miatt is. Két ok, hogy megkérdezzük Vissy Károly véleményét, ám ezekhez egy harmadik is társult. A neves szakember a múlt héten a szakma toulouse-i konferenciáján átvehette az Európai Meteorológiai Társaság nemzetközi zsűrije által odaítélt Az Év Médiameteorológusa Díjat, ami ezúttal életműdíjat jelentett.

Az októberi rekordhőséget néhány napon belül téli hideg követte, de nagy vihar támadt a magánidőjós szervezetek körében az Országos Meteorológiai Szolgálat radarképeihez való hozzájutás megszigorított feltételei miatt is. Két ok, hogy megkérdezzük Vissy Károly véleményét, aki a múlt héten vette át az Európai Meteorológiai Társaság által odaítélt Az Év Médiameteorológusa Díjat.

Mi a közös egy porkohászati alkatrész újfajta ultrahangos szerkezetvizsgálatában és a több nap alatt kimutatható Legionella baktérium pár perc alatt lefuttatható tesztjében? Mindkét eljárást egy kis magán-kutatóintézet szakemberei fejlesztették ki, akik sorra nyerik a külföldi pályázati pénzeket.