Ma, december 23-án kilencven éves Helmut Schmidt egykori nyugatnémet kancellár. Ugyan a nagy német politikai fordulatok nem az ő nevéhez fűződnek, ma már a világháború utáni korszak egyik legnagyobb alakjaként tekintenek rá Németországban.

Az öt szereplő sokat zabál. Pizzát, sült csirkecombot és csokoládétortát. A "barna" édességgel jól össze is kenik egymást. A csokikrém színének hangsúlyozása a berlini Der Tagesspiegel szerint fontos elem, mert a müncheni Kammerspiele színházban most bemutatott darab egy elhallgatott szörnytettről, Ausztria történetének sötét fejezetéről szól.

Angliában három, száztíz év körüli hadastyán vett részt a mai hagyományos fegyverszünetnapi ünnepségeken. Franciaországban viszont Sarkozy elnök változtatott az eddigi renden, s elmaradt a Diadalív alatti koszorúzás. A félig magyar francia államfő viszont tisztelgett az első világháborús francia győzelem atyjának tartott miniszterelnök, Georges Clemenceau sírjánál.

Kelet-európai sorstársaikhoz képest privilegizált helyzetben volt a kényszermunkára elhurcolt 600 ezer olasz – állítja Berlin. Róma megelégelte a rutinszerű elutasítást.

Arnold Schönberg avantgárd zenei tanulmányát és a berlini Dorotheenstrasse utcazaját keveri össze, majd lassítja-csupaszítja le "akusztikus semmivé" az a német szerzőpáros, amely megnyerte a Collegium Hungaricum Berlin Ligeti Stúdiója által kiírt "1938-11-09" nemzetközi pályázatot.

Német történészek szerint legalább 700 magyar zsidó holttestét rejtheti az a jamlitzi tömegsír, amelynek feltárását a cottbusi bíróság nem engedélyezte. A bíróság szerint a szóban forgó telek tulajdonosának akarata ellenére nem lehet feltárási munkálatokat végezni. A Brandenburg délkeleti részén fekvő, ötezer négyzetméteres terület tulajdonosa, Hans-Jürgen H. évek óta mereven elzárkózik attól, hogy az alig használt telken kutassanak.

Maroknyi veteránja él már csak Nyugaton az első világháborúnak, s két-három éven belül az utolsó is meghalhat közülük – derül ki a belga hírügynökség összeállításából, amelynek apropója: most 89 éve ért véget a tízmillió halálos áldozatot követelő 1914-18-as „Nagy Háború.”

Az észt parlament tegnap elfogadta a katonasírok "védelméről" szóló törvényt, amely értelmében, a balti országban lebonthatnak, máshova helyezhetnek át több második világháborús szovjet emlékművet.

Tenger alatti szarkofággal borítják be Norvégia partjai előtt egy náci tengeralattjáró roncsait, hogy a mérgező higanyrakomány ne szivároghasson ki. Tizenkét méter vastag, különleges homok-, kavics- és sóderrétegekkel terítik be az U-864-es maradványait. Norvég kutatóknak csak 2003-ban sikerült pontosan meghatározni az 1945. február 9-én megtorpedózott német tengeralattjáró helyét.