Meglepően sok, a tavalyival együtt mintegy 410 millió forintot zsebelt már be a kormány a végkielégítéseket terhelő 98 százalékos adóból. A befizetések felgyorsulása az éves adóbevallási időszak végére tehető, hiszen addig kell teljesíteni a kötelezettséget. Úgy tudjuk, az adóhatóság számít arra, hogy sokan kérnek majd részletfizetési lehetőséget.

Az MSZP szerint ne az a Szász Károly beszéljen a nyugdíjrendszer átalakításának szükségességéről, akinek "a Fidesz-KDNP bűnszövetség a lex Szásszal", illetve egy százmillió forintos végkielégítéssel már jó ideje gondoskodott a gondtalan nyugdíjas évekről.

Amilyen kemények, olyan esetlegesek – sokszor keletkezik ez a benyomás az utóbbi hónapokban a miniszterelnök, illetve a kormány döntéseiről. Egyik pillanatról a másikra születnek, és gyorsan meg is változnak. Túl sok az improvizáció, a cikcakk. De ami a hatalomgyakorlás szempontjából fontos döntéseket illeti, ott rend van. Mi az ellentmondás oka?

A büntetőadó miatt a kormánytöbbség magát az alaptörvényt is támadja, mert annak rendelkezései – a jogállamiság elve és a visszamenőleges adóztatás lehetővé tétele – szembemennek egymással. Az Alkotmánybíróságnak a nyugdíjpénztári befizetések ügye és a 98 százalékos büntetőadó is újabb fejtörést okozhat. Egyelőre nem lehet tudni, fölveszik-e a kesztyűt az alkotmánybírák.

A végkielégítés-adó kezelését, vagyis az érintettek ellenőrzését biztosan nem tudná ellátni az adóhatóság - idézi a Napi Gazdaság Varga Árpádot, az APEH elnökhelyettesét.

Teljeskörű normakontroll és megsemmisítési jog nélkül nincs Alkotmánybíróság - közölte Sólyom László volt köztársasági elnök egy konferencián. Kifogásolta, hogy a parlamenti többség szembeállítja a mostani és a majdani alkotmányt, mondván, hogy a jelen alkotmány akadályozza az igazságos társadalmi rendszer kialakulását és felelős az elmúlt húsz év bajaiért. Figyelmeztetett: ha bűnbakként odadobják az alkotmányt, az alkotmányosságba vetett hitet erodálják az emberekben.

„Nincs ellentmondás.” Ezt mondta lapunknak tegnap Répássy Róbert igazságügyi államtitkár annak kapcsán, hogy az Országgyűlés elfogadta a jogalkotásról szóló törvényt.

Valakiből ritkán lesz valóban senki. Legfeljebb akkor, ha magas tisztsége előtt is senki volt. És a köztes időben sem sikerült kinőnie magát.

Lázár János az utolsó pillanatban kimentette Szász Károlyt, a PSZÁF jelenlegi elnökét a 98 százalékos különadó megfizetése alól egy kedden benyújtott módosító javaslattal, mely szerint nem kell fizetnie annak, akit 2005 előtt bocsájtottak el, de a bíróság ítélete alapján később kapott végkielégítést.

A Fidesz frakcióvezetője szerint az Országgyűlés keddi döntéseivel nem a demokrácia, hanem a "pofátlan végkielégítések" vannak veszélyben.

A munkavállalóknál 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára. A különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni.

Nekem csak egy kérésem van azokhoz, akik az új alaptörvényt készítik elő: szíveskedjenek kivenni az alkotmányból a szakaszt, amely szerint a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam, mert már nem az - értékeli az elmúlt hetek eseményeit Kilényi Géza, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

A kormánytöbbség egy neki nem tetsző alkotmánybírósági döntésre válaszul módosítani kívánja az alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, jelentősen csorbítva az AB hatáskörét. Jelen írásban nem kívánok vészharangot kongatni, azt már megtették/megteszik sokan, én itt most csak a konkrét ügy által felvetett egyes általános alkotmányjogi kérdéseket vizsgálnám.

Egészen 2005-ig visszamenőleg szednék be a 98 százalékos büntetőadót az állami és az önkormányzati vezetők számára kifizetett végkielégítések kétmillió feletti része után.

Te nem tudod, hogy milyen az, évekig ellenzékben lenni! – fakadt ki egy ismerősöm tavaly ősszel. A rendszerváltás óta a Fidesz parlamenti padsorában ül, alapvetően higgadt, józan gondolkodású ember, szavai mégis megteltek indulattal, s elismerte, igenis van benne revánsvágy.

Elnök úr! Mondjad, Jánosom. Lenne rám néhány perce? Hát hogyne lenne, Jánosom! Te vagy a mi frakcióvezetőnk, hogy a bánatba ne lenne...

Ez az az út, amelyen az Alkotmánybíróság (Ab) megszűnik alkotmánybíróság lenni - mondta Sólyom László volt köztársasági elnök, az Ab első elnöke.

A Fidesz szerint szerdán a szocialisták "kórusban hazudtak" a parlamentben, amikor a Lázár János-féle alkotmánymódosításhoz benyújtott módosító indítvány szavazása után azt állították, hogy a fideszes Meggyes Tamás nem volt jelen az ülésteremben.