Megtelt a földszint a szegedi Belvárosi moziban a Szó és zene című felolvasó estre, amelyen Závada Pál, Parti Nagy Lajos, Spiró György és Esterházy Péter olvasott fel részleteket kész vagy készülő művéből. A szövegeket zenével kiegészítette, feldobta, értelmezte Dés László, Barcza Horváth József és Dés András.

Az olvasók szeretik, ellenségei képtelenek megbocsátani egy-egy kritikusabb megnyilvánulását. Pedig nem pályázik a társadalom lelkiismeretének szerepére. Nem megmondó, inkább kibeszélő. Mesél vallásról, utópiáról, örök jelenünkről. Erről szólnak könyvei, ha történelmiek, ha külföldön játszódnak is. Megértettem, hogy nem akar aktuálpolitikai nyilatkozatokat tenni, így nem a mai eseményekről, hanem műveiről, társadalmunkról kérdeztem. A tegező formát több évtizedes ismeretségünk magyarázza. Interjú Spiró Györggyel, aki szerint a kultúrát meg szokták teremteni maguknak az emberek.

Spiró György A Tavaszi Tárlat című új könyvének főhőse egy tipikus ötvenes évekbeli kommunista, egy zsidó gyökerű, de magyar tudatú hazafi, egy naív, jámbor lélek, akinek folyamatosan azon jár az agya, hogy miképpen lehetne Magyarországot jobbá tenni. A regény "premierjét" Debrecenben tartották.

Most persze megint föl kellene háborodni. Normális országban ez lenne a természetes. Ha az ember felháborítót, gyalázatost és vérlázítót...

A XIII. kerület díszpolgárává avatta szerdán Tóth József polgármester Bodrogi Gyula színművészt, rendezőt, Marton László rendezőt, a Vígszínház volt igazgatóját és Spiró György írót, műfordítót és irodalomtörténészt.

Egy képzeletbeli közeljövőbe kalauzolja el az olvasókat Spiró György új regénye: a Feleségverseny Magyarországán király uralkodik, akinek valóságshow keretében keresnek hitvest, és kitör a magyar-roma polgárháború is, amelynek következményeként létrejön a független Romanisztán.

Érettségi tétel lett Spiró György. Föllángoltak a régi indulatok: negyedszázada írt Jönnek című verse körül újfent kitört a csetepaté, még a volt kormányfő is szükségét érezte, hogy blogjában aktuálpolitikai célzatú verselemzéssel rukkoljon elő. Spiró versét megjelenésekor is rossznak tartottam. Nem is értettem, hogy kik lennének azok "a dúlt-keblű mélymagyarok", kik azok a "fűzfapoéták, fűzfarajongók", akik megint "jönnek a szarból", s akik "ha gyilkolni szabadna újra, / csámcsogva, hersegve szívnák a vért". A szöveg mögött lappangó indulat meghökkentett.

A jövő héten lesz a Magvetőnél megjelenő új Spiró-könyv bemutatója. A Feleségversenyt az író utópisztikus-szatirikus műnek szánja. Arról szól, hogy milyen lesz Magyarország húsz év múlva.

Mikszáthtal indult a magyar írásbeli érettségi, majd Spiró György, Lázár Ervin, illetve Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor között választhattak a diákok. Az emelt szintű érettségin a pláza-kultúráról kellett írni. Frissítve.

Kávéházi asztalok körül ülnek a Magyar Író Akadémia hallgatói. Háziasszonyok, egyetemisták, tanárok, nagymamák és unokák. A többség jegyzetel. Most éppen Bächer Iván szavait, aki a hírlapírásról beszél. Benyit egy férfi farmerban, fekete ingben és szürke mellényben. Leül a lépcsőre, megigazítja barnakeretes szemüvegét. A következő tanár az, Spiró György.

Pénteken nyílik a VI. győri könyvszalon, ahová vasárnap estig huszonötezer embert várnak a szervezők. A könyvtári kölcsönzések alapján odaítélt alkotói díjat az idén Spiró György kapja meg.