Fiktív megsemmisülésünk a mozi egyik kedvenc témája: a filmgyáraknak súlyos dollárhegyek, a nézőknek kockázatmentes feszültség-levezetés. Gyilkos meteoritok, nukleáris kataklizma vagy világjárvány, még szép, hogy borzongani csak a moziülésbe süppedve szeretünk. Jövő-sokk, (poszt)apokalipszis és világvége a vásznon: a leglátványosabb pusztulásjelenetek és katasztrófák, ahogyan Hollywood és a filmesek elképzelik az utolsó ítéletet. Éljük át a végidőket a fotelből!

Sötét próféciák, csillagászati konfigurációk, tömegpszichológia és ökokatasztrófa: a végpusztulás filmen és könyvben is kelendő árucikk. Sci-fin innen és túl, vajon miért idézzük meg újra és újra az apokalipszist? Főszerkesztői interjúnak indult, de nagyon hamar rögtönzött műhelymunkává alakult: kollektív pusztulásunk rémképe a Galaktika szerkesztőségének egyik tagját sem hagyta hidegen.

Az RTL Klubon látható Dollhouse rétegsorozat. Nagy kunszt ez manapság, amikor a válság következtében a nagy tévétársaságok kísérletező kedve igencsak megcsappant, különösen ami az újonc produkciókat illeti. Az elvárás: legyen minél egyszerűbb, a lehető legszélesebb körben, a legtöbb korosztály számára közérthető. Joss Whedon szériája üdítő kivétel.

A vatikáni L’Osservatore Romano lap szerint szentimentális és felületes James Cameron legújabb kasszasikere.

Egykori szupermodell, állatvédő aktivista, aki a hírnevét a kritikusok és a nézők által egyaránt minden idők egyik legjobb tévésorozatának, a Csillagközi rombolónak köszönheti. A lapunknak a Monte-Carlo-i tévéfilm fesztiválon nyilatkozó Tricia Helfer szerencsésnek tartja magát, mivel az elején fogalma sem volt, hogy nem is egy, hanem több főszerepet fog alakítani. A sorozat befejező évadának DVD-változata a napokban került a boltokba.

Annyira jó nem csalódni. Legtöbbször ugyanis a szemünk előtt dől össze elismert rendezőink reputációja és életműve egy-egy újabban készített mű után.

Arthur C. Clark regényében kábelen jutnak az űrbe a lift utasai. A NASA az ötlet megvalósítására kiírt versenyén 900 ezer dollárt nyert egy cég a scifi-író elvén működő szerkezete.

Komárom-Esztergom megye egy része 2008. október 25-én arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi őket körül. Alternatív történelem, időutazás? Igazából egy gondolatjáték, amiben amatőr és profi blogszerzők a tőlük telhető alapossággal azt próbálják körüljárni, mi történne, ha a mai Magyarország egy darabja a múltban találná magát.

Több mint meglepő a Star Trek első helyezése a hazai mozikban. Elég csak abba a ténybe belegondolni, hogy a korábbi mozifilmek nem tartoztak a sikertörténetek közé - nálunk. Az új Star Trek mindenkinek tetszik.

Az ifjú legénység első útjára készül a valaha készült legfejlettebb csillaghajó, a U.S.S. Enterprise fedélzetén. Ezen az úton, mely csupa akció, humor, kozmikus veszély, az újonc kadétoknak meg kell állítaniuk egy gonosz lényt, akinek bosszúmissziója az emberiség létét fenyegeti. A galaxis sorsa két rivális kezében van. Egyikük, James Kirk, a bajkeverő, kalandkereső iowai farmerlegény. A másik, Spock egy logikán alapuló társadalomban nevelkedett, amely elvet mindenféle érzelmet...

Vissza az előzményekhez - az utóbbi években sokszor eljátszották már Hollywoodban. Nem volt kérdés, hogy a Star Trek is sorra fog kerülni, a kérdés csupán az, mikor. A válasz: most. J. J. Abrams rendező vállalkozott a mítosz alapjainak újradefiniálására, azaz Kirk, Mr. Spock és doktor McCoy triumvirátusának megalkotására. Kérdéseinkre a "fiatal" Mr. Spock, a Hősök című sorozatból is ismert Zachary Quinto válaszolt.

A tudományos és fantasztikus regények és filmek már régóta el-eljátszanak a gondolattal, hogy az emberi agy gépekkel kapcsolódjon össze. Lehet, hogy egyszer tényleg képesek leszünk tanulás helyett csak elménkbe tölteni a tudást?

George Lucas Star Wars-legendája újabb állomásához érkezett: az ősszel induló animációs tévésorozatot megelőzve, augusztusban a mozivásznon debütál a Star Wars: The Clone Wars című animációs film.

Harminc éve még meglehetősen mosolyogtató kísérletek folytak a trükkök alkalmazására a Magyar Televízió sci-fi földolgozásaiban. A műfajt később sem a magyar mozgókép fejlesztette a tökélyre. A rendszerváltás után szinte mindig financiális problémák voltak a filmgyártásban, a trükközést nem a vásznon mutatták be. Ott továbbra is a szerzői munkákat részesítették előnyben. Kivéve néhány komédiát, a műfaji film háttérbe szorult.