Egy éve, 2010 szeptemberétől legálisan lehet otthon kisebb mennyiségű pálinkát, gyümölcspárlatot főzni. A Fidesz ötlete bőven kapott szakmai és politikai kritikát, a magyar pálinka hírnevét őrző egyesületek, szakmai szervezetek magát a védett nevet és a mögötte álló márkákat féltették a kontároktól.

Ön hogyan issza a pálinkát? Főz-e otthon, mitől lesz jó a pálinkája, mennyit iszik? Erről kérdeztük a Panyolán rendezett Határmenti Világzenei Fesztivál vendégeit és vendéglátóit. Készítette: Szemere Katalin, Perjéssy Gábor

A 2. Orbán-kormány első népegészségügyi szempontból releváns intézkedése a házi pálinkafőzés liberalizálása volt. Ez nem sokkal a tavalyi kormány-alakítás után történt – vélhetően az átpártolt kisgazdaérzelmű szavazók voksait meghálálandó. Hogy ezzel leginkább a kedvezményezettek egészségének ártott a kormány, arról nem sok szó esett.

A világ legnagyobb pálinkásüvegéből kínálják az ágyaspálinkát szombaton a Pest megyei Újszilváson, az ország egyetlen ágyaspálinka-fesztiválján.

Huszonötezren látogatták meg a (majdnem) teljesen készpénzmentes Pálinkafesztivált. Akinek a kártyáján maradt némi pénze, később bárhol levásárolhatja, a NOL megmondja, hogyan!

Mosolyogva távoznak Budapestről a külföldi delegációk – íme a magyar EU-elnökség eddigi legnagyobb vívmánya. Mondhatni: valódi hungarikum. Merthogy a jókedvet a magyar gyümölcsből, magyar földön készített párlat, azaz a pálinka teremti meg.

Két arany- és hét ezüstéremmel díjazták a Gyulai Pálinka Manufaktúra termékeit a World Spirits Award 2011-en, amely a világ egyik legrangosabb gasztronómiai rendezvénye.

A magyar főzdék ismét kiválóan szerepeltek az idei Destillata nemzetközi párlatversenyen, ahol 12 ország, 171 (ebből 24 magyar) főzdéje 1560 mintával vett részt. 120 érmet hoztak el a magyarok. A bírálatot nem befolyásolta az új magyar pálinkatörvény.

Saját pálinkájával kínálta meg a betörőt egy 62 éves Bihar megyei férfi. A rabló kékszesszel ünnepelte volna a sikeres akciót, de a házigazda aggódott egészségéért.

Javában fortyognak az otthoni lepárlókészülékek, hiszen az idei gyümölcsből már legálisan készülhet a házi pálinka, nem kell attól tartani, hogy a finánc meglepi a gazdát. A bérfőzők többsége március előtt már nem tud a főzésre időpontot adni.

Tiszta szerencse, hogy a hátránynak előnyei is vannak. Ha nem így volna, tán sosem dönt úgy két boldogkőváraljai házaspár, hogy pálinkakészítésbe fog. A sárgabarack-feldolgozás „adta magát”, ugyanis a közelben terem a híres gönci kajszibarack, amely amilyen finom, olyan sérülékeny: Miskolcig is problémás elszállítani, nemhogy az ország távolabbi városaiba. Lekvárnak és pálinkának ellenben nagyon is megfelelő – ezt ismerték fel a fiatal vállalkozók. Nevük is van, persze, Czakó Gábor és Vavrek Zsolt: előbbi a gyártásért, utóbbi a marketingért felel.

Beleszagol egy pálinkába, és titok nem maradhat rejtve előtte. Panyik Gáborné adjunktussal, a Pálinka Céh Egyesület elnökével jobb nem vitába keveredni – különben nekiáll saját maga cefrét készíteni.

Értelmessé válik végre kedvenc szavam, tisztességben meggárgyult utazási irodások és légi közlekedtetők eddig féllegális kifejezése: a desztináció.

A házi pálinkafőzésre vonatkozó szabályok hatálybalépése után évente akár négyszáz liter párlatot is lefőzhetünk otthon. Az így előállított párlatot el is lehet adni, igaz, ehhez már kistermelői engedély és zárjegy is kell.

Megjelent a közlönyben az adócsomag, így jogi akadálya már nincs a bankadó, illetve a párlatfőzés adómentessége bevezetésének. Az EU még közbeszólhat, ám az több hónapos folyamat lehet. Egy hétfői nap, szeptember 27-e fontos dátuma lesz az adófizetőknek.

Egyre többen érdeklődnek a lepárló berendezések után, amiben – szemben a sajtóban szereplő 50 literrel – akár 86 liter főzetet is elő lehet állítani adómentesen. Ez azonban nem lesz pálinka, annak minőségi feltételeit törvény szabja meg. Így legfeljebb a párlatfőzők felszabadításáról lehet beszélni.

Kisüzemi pálinkafőző berendezések gyártását is végzi majd az a gyár, ami az M6-os autópálya mellett épül fel. A beruházás német és szlovén tőkéből valósul meg.

Az Országgyűlés megszavazta a múlt héten - a nyári szünet előtti utolsó ülésnapján - a jövedéki törvény módosítását, amely kihirdetését követő 45. naptól, azaz szeptember közepétől hatályos, és lehetővé teszi a kistermelők számára, hogy saját gyümölcsből legálisan pálinkát állítsanak elő

Július elejétől immár hivatalosan is használhatja az uniós földrajzi eredetvédettséget a gyulai és a csabai kolbász. A siker azonban inkább erkölcsi. Komoly marketing- és promóciós ráfordítások nélkül a cím semmilyen előnyt nem jelent a piaci versenyben.