A dolgok jelenlegi állása szerint korszakos baklövés volt Irak megtámadása. Nemcsak azért, mert három és fél év után az ország polgárháborúban vergődik, és az amerikai katonai jelenlét ezt inkább táplálja, semmint csitítaná. Azért is, mert Irán politikája összehasonlíthatatlanul fenyegetőbb a szabad demokráciák biztonságára, mint amekkorát 1991-es kuvaiti vereségét követően Szaddám Huszein valaha álmodott. És a világ az iraki háború miatt nincs abban az állapotban, hogy hatékonyan védekezzen.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) csütörtökön jelentésbe foglalta: Irán nem tett eleget az ENSZ Biztonsági Tanácsa júliusi felszólításának, hogy augusztus 31-ig függessze fel az urándúsítással kapcsolatos minden tevékenységét.

Irán nem hagy fel az urániumdúsítással, de az így előállított radioaktív anyag még sokáig nem lesz elegendő a bombagyártáshoz. Egyebek között ezt tartalmazza a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ma nyilvánosságra hozandó jelentése - tudta meg a The Washington Post.

Az atombomba politikai fegyver (reméljük is, hogy soha többé nem lesz "katonai", a katonák még raktáron is utálják), de annak is túl veszélyes. Zsarolásra, illetve ellenzsarolásra használják ugyanis, nevezzék bár finomkodva elrettentésnek. A zsarolás ugyan valóban bevett diplomáciai műfaj, ám ahogy a bűnügyi zsarolásban, a politikában is csúnyán visszaüthet a zsarolóra.

Teherán az együttműködést részesíti előnyben a konfrontációval szemben és gondosan tanulmányozni fogja a nagyhatalmak ajánlatát a nukleáris válság megoldására - jelentette ki Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter.

A nukleáris ügyekben illetékes iráni főtárgyaló szerint kedvező, de félreérthető elemek is vannak az Iránnak átadott hathatalmi ajánlatcsomagban, amelyet Javier Solana, az Európai Unió külpolitikai főképviselője ismertetett vele tegnap Teheránban.

Kizárja a katonai erő alkalmazását Iránnal szemben az az ajánlatcsomag, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország dolgozott ki külügyminiszteri szintű, bécsi tanácskozásán - közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken.

Irán, nukleáris programja ellenére, nem jelent közvetlen atomveszélyt a világra - Mohamed el-Baradei, a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergiaügynökség főigazgatója e véleményét ezúttal egy kanadai tanácskozáson ismételte meg.

Nem sikerült minden kérdésben megállapodni az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország, illetve Németország Iránról tartott londoni konzultációján.

Elfogadhatatlan Teherán számára az atomprogramja ügyében kidolgozottminden olyan javaslat, amely a békés célú nukleáris tevékenységénekleállítását tartalmazza - mondta vasárnap az iráni elnök.

Atomfegyvergyártáshoz szükséges tisztaságú hasadóanyag nyomaira bukkantegy iráni létesítményből származó mintában a NemzetköziAtomenergia-ügynökség (NAÜ) - szivárogtatták ki diplomaták az ügynökségszékhelyén, Bécsben. A hírrel kapcsolatban Teherán azonnal cáfolatot adott ki.

Csak Irántól függ, lesz-e "iszlám" atombomba. Ha az Izraelt rendszeresen elpusztítással fenyegető Mahmud Ahmadinezsad tényleg ezt akarja, a külvilág képtelen lesz megakadályozni. Ehhez ugyanis le kellene radírozni Iránt a térképről, ami nem fog megtörténni. Lassan fel kell magunkat készíteni a gondolatra, hogy potenciálisan atomtámadás célpontjává válhatunk - bár Teherán soha nem lesz abban a helyzetben, hogy valóban bevesse a fegyvert. Az a szó legszorosabb értelmében vett öngyilkosság lenne.

Előzetesen elutasított Irán mindenfajta ENSZ-határozatot, amely az urándúsítás beszüntetését követelné, illetve Teheránnal szemben szankciókat helyezne kilátásba.

Szerdán, két nappal az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az iráni urándúsítás leállítására szabott határidő letelte előtt, magas rangú küldöttség kezd tárgyalásokat Bécsben, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség székhelyén.

Hullámzanak a viták az iráni bejelentés után, mely szerint sikeresen dúsítottak uránt, s azt a jövőben ipari méretekben szeretnék tenni. Teherán minden leállításra vonatkozó felszólítást visszautasított. Tegnap rövid látogatásra Iránba érkezett Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. A látogatást korábban eldöntötték, vagyis közvetlen kiváltó oka nem a bejelentés volt.

A Nemzetközi Atomenergia-ügyökség (NAÜ) főigazgatója az urándúsítás felfüggesztésére szeretné rábeszélni Iránt; Mohamed el-Baradei szerda éjszaka érkezett Teheránba, hogy az ország atomprogramjáról tárgyaljon. Baradei a teheráni repülőtéren nyilatkozva elmondta: azért utazott Iránba, hogy a nemzetközi közösség követeléseinek (teheráni) teljesítéséről és bizalomerősítő lépésekről tárgyaljon, beleértve az urándúsítás felfüggesztését is. Baradei reményét fejezte ki, hogy újraindulhatnak az iráni atomprogramról szóló tárgyalások.

Irán titokban centrifugát vásárol, és ez a nemzetközi egyezmény egyértelmű megszegése - állítja lapunknak egy bécsi szakértő.

Végleg lekerült a napirendről az a moszkvai javaslat, hogy Iránatomerőművei számára Oroszországban dúsítsanak urániumot - jelentetteki az iráni külügyminisztérium szóvivője vasárnap teheránisajtértekezletén.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának nagykövetei helyi idő szerint szerdán New Yorkban megvitatták az iráni atomprogram kérdését és a tanács által elfogadásra kerülő dokumentum alapelveit.

Kiderült, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az ENSZ-nek az atomfegyverek elterjedését hivatalból akadályozó/megelőző szerve nincs abban a helyzetben, hogy kimondja: Irán nem rendelkezik hasadóanyaggal, és nem bonyolít le titkos atomprogramot.