Az LMP szerint az éghajlatváltozás miatt paradigmaváltást kell végrehajtani a mezőgazdaság és a katasztrófavédelem területén - erről Szél Bernadett és Csiba Katalin beszélt a párt vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

Április első napjaiban is télikabátban járunk, az időjárás-jelentést figyeljük, hogy Nyugat-Dunántúlon éppen hol épít újra hótorlaszokat a szél. Rendkívülinek tekinthető az áprilisi–májusi hó? Nem. Mika János éghajlatkutató maga is emlékszik olyan (pár évtizeddel ezelőtti) május elsejére, amikor havazott – Makón járt akkor egy sakkversenyen.

2005-ben a Mississippi torkolatánál a szél korbácsolta dagályt, óriási esőzést és a várost védő gát szakadását okozó Katarina hurrikán közel 2000 ember halálát okozta. 2008-ban a Nargis trópusi ciklon az Irrawaddy folyó deltájára lesújtva 138 000 emberéletet követelt. Nemrégiben Thaiföld fővárosa, a Chao Phraya folyó deltájában fekvő Bangkok belvárosa került hónapokra víz alá, súlyos gazdasági károkat és világszerte a merevlemezek árának drágulását okozva.

A császárpingvinek lehetetlen lények. Akkor költenek, amikor tél van a világ egyik leghidegebb pontján, az Antarktiszon. Hónapokon át, gyakran mínusz ötven fokban, orkánerejű szélviharokkal dacolva melengetik a tojásaikat. De nem csak ebben rekorderek. Ők a legnagyobb pingvinek a földön, felnőtt korukban túlléphetik az egyméteres magasságot, és kondíciójuktól függően 20-40 kg-ot nyomnak.

Váratlan mellékhatása lehet a globális felmelegedésnek: a sarki jég elolvadása nyomán csökkenő tengervíz-hőmérséklet átmenetileg egy-két fokkal lehűtheti a bolygót. Ez viszont klímakáosszal fenyeget: sosem látott vadságú viharokkal, helyenként (például Északnyugat-Európában) pedig drasztikus hideggel.

Nyakunkon a klímaváltozás, olvadnak a gleccserek, pusztulnak az erdők, gyakoribbak a hőhullámok – és közben továbbra is egyre több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Ha holnap leállítanánk a teljes kibocsátást, akkor is évtizedekig emelkedne a globális hőmérséklet, ami potenciális katasztrófákkal, árvizekkel, tengerszint-emelkedéssel jár – legalábbis sok kutató így tartja. Vajon tehetünk-e bármit is ellene?

Szokatlan körülmények között igen karcsú eredmények születtek a hét végén befejeződött dohai klímacsúcson. A konklúzió tökéletesen beleillik az elmúlt évek gyakorlatába: a megállapodások mindig csak a globális klímavédelmi erőfeszítések összeomlásának megelőzésére szorítkoznak, anélkül, hogy az érintettek érdemi kibocsátáscsökkentést vállalnának.

Nincs összeomlás, de előrelépés sem: nem született új klímaegyezmény, a régi, ez év végén lejáró kiotói kontraktus érvényességét azonban nyolc évvel meghosszabbították.

Az ENSZ klímakonferenciáján eddig egyedül abban sikerült megegyezni, hogy a következő találkozót Varsóban szervezik. Az USA nem akar felelősséget vállalni a fejlődő országoknak okozott károkért.

Totális kudarc a nemzetközi klímavédelem első két évtizede: egy friss UNEP-tanulmány szerint az üvegházhatású gázok kibocsátási szintje már most jelentősen a 2020-ra előirányzott érték fölött van, és az atmoszférában 2000 óta körülbelül húsz százalékkal nőtt az üvegházhatású gázok koncentrációja. Hogy miért, annak általában konkrét helyi, globálisan nehezen orvosolható okai vannak.

Egymásnak adják a kilincset Budapesten a zöldgazdaság és az energiaforradalom legfontosabb szakértői: a brit David MacKay után ezúttal a francia Paul Colonna látogatott hozzánk, hogy megossza a nézeteit a magyar közönséggel a karbonválság lehetséges megoldásairól.

„Rosszabb, mint gondoltuk” – ez a vélemény egyre általánosabb a klímakutatók körében. Öt évvel ezelőtt is meglehetősen borús képet festettek bolygónk jövőjéről, ám most még rosszabbnak látják a helyzetet.

„Az ENSZ munkatársaként semlegesnek kell lennem, az adott ország politikai élete az adott országra tartozik. Annyit azért elmondhatok, hogy a környezetvédők többsége örömmel fogadta Barack Obama elnök győzelmét, hiszen ő a környezetvédelem fontosságát is hangsúlyozta kampányában” – mondta lapunknak Brice Lalonde, az ENSZ Főtitkári Hivatal asszisztense és az ENSZ Rio+20 Fenntartható Fejlődés Konferencia ügyvezető koordinátora.

Már vagy száz éve úgy vélik a kutatók, hogy a klímaváltozás teljes kultúrák eltűnését okozhatta. Ám az elképzelés csak az 1990-es években kezdett megszilárdulni, miután a szakemberek a tómedrek és a cseppkövek vizsgálatának segítségével elkezdték kideríteni, mikor hogyan változott az éghajlat. Az eredményekről a New Scientist a közelmúltban számolt be.

A klímaváltozás egyik nem várt velejárója, hogy olyan növény- és állatfajok jelennek meg az országban, amelyek számára épp az éghajlat alig érzékelhető apró módosulása teremtette meg a további terjeszkedés feltételeit (vagy tette elkerülhetetlenné a továbbállást).

Az Északi-sarki jég zsugorodása egyszerre következménye és oka a felmelegedésnek.

Idén augusztus 22. az ökológiai túllövés napja: az emberiség szerdára felhasználta az egész évi erőforrásokat, amelyeket a Föld fenntartható módon képes előállítani - derült ki a Global Footprint Network (GFN) nemzetközi szervezet kutatásaiból.

A Déli-sarkvidék (az elvben minden katonai tevékenységet és bányászati aktivitást távol tartó Antarktisz-egyezménynek köszönhetően) gyakorlatilag nemzetközi védelem alatt áll, az Északi-sarkvidék azonban úgyszólván szabad prédának számít.

A jégkorszak óta nemcsak az Északi-sark, az Antarktisz is olvadásnak indult – derült ki egy kutatásból, pedig korábban a szakértők úgy gondolták, hogy a Déli-sark jégtakarója viszonylag stabil. Az új eredményeken alapuló új modellek szerint a korábban számítottnál is nagyobb lesz a tengerszint emelkedése a század végéig.

A legmelegebb nyári napokon akár negyedével is nőhet egy cég áramfogyasztása, elsősorban a klíma- és hűtőberendezések miatt – állapította meg az ügyfelei körében végzett felmérés kapcsán az Alteo. Energiaaudittal a fogyasztás akár ugyanennyivel lecsökkenhet. Némi odafigyeléssel azonban teljesen ingyen is komoly összegeket spórolhatunk.