Legalább 210 halálos áldozatot követeltek az Egyesült Államok déli részén a viharok és tornádók.

– Lenin örökké élni fog! A folyosón felejtett transzparens tévedése elenyésző ahhoz képest, amennyire mulandónak bizonyult maga az iskola, az otthont adó várossal együtt, amelyet 25 éve a csernobili atomerőmű balesete néptelenített el örökre.

A csernobili baleset egészségügyi és környezeti következményeiről – beleértve az áldozatok számát is – negyedszázaddal a történtek után még megközelítően pontos adatokat sem ismer a világ. Ennek oka részben az atomipar (és a nagy kockázatú energiatermeléshez kapcsolódó, bőkezűen finanszírozott PR) természetében, részben pedig a helyi adminisztratív és politikai viszonyokban keresendő.

– Évfordulón? Dehogy, minden nap eszembe jut a robbanás – az egykori Pripjaty lakója a csernobili atomerőmű szarkofágjára néz. A csendet csak az állítólag radioaktív pontyoktól roskadó közeli csatorna csobogása töri meg. A halak lelkes farkcsapásokkal hálálják meg a kenyérfalatokat – a bátrabb még a betonpartra is felugrik – amelyeket a tragédia 25. évfordulóján rendezett megemlékezésre, valamint az orosz és az ukrán elnök érkezésére várakozó tömeg dobál be.

A japán kormány pénteken hatalmas méretű pótköltségvetést hagyott jóvá a természeti katasztrófát követő helyreállítás költségeinek a finanszírozására.

Negyvenmilliárd dollárt követel a brit BP energetikai társaság a Deepwater Horizon fúróplatformot üzemeltető cégtől a mexikói-öbölben egy éve történt olajkatasztrófa miatt elszenvedett veszteségek ellentételezésére.

Megkötötték az utolsó szerződéseket is az új építésű lakásokra a vörösiszap-katasztrófa károsultjaival, így jogi akadálya már nincs annak, hogy határidőre, június végére befejeződjön a kolontári és a devecseri lakóparkok építése. A károsultak a hétvégenként szervezett nyílt napokon kukkanthatnak be a leendő otthonukba.

"Filléres emlékeim oly drágák nekem. Ők tudják, mennyit ér az életem" - énekelte Bródy János. A japán katasztrófa túlélői szinte minden emléküket, fényképüket elvesztették. És vannak megtalált képek, amelyeket már nem visz haza soha senki. Egy katasztrófa mindenki számára átélhető emberi dimenziója egy tucat képekről készült képen!

Hetes, vagyis a nagyon súlyos szintre emelték tegnap a japán hatóságok a fukusimai atombaleset besorolását. Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója lapunknak azt valószínűsítette: az atomerőmű húsz kilométeres körzete évekig zárva lesz. De a csernobilihez hasonló időtávú korlátozást nem kell elrendelni – nyilatkozta lapunknak.

Gyorsan összegyűjtik a javaikat, és hosszú időre búcsút mondanak a házaiknak a Fukusimához közeli japán kísértetvárosok – néha titokban visszatérő – lakói.

Fákat, növényzetet megérinteni szigorúan tilos. Földre ülni tilos. Bármit letenni is. Hosszú ruha, vastag talpú cipő kötelező. A zóna elhagyásakor a megengedett sugárzást túllépő műszaki eszközöket, ruhadarabokat a hatóság elkobozza – ezeket a szabályokat kell elfogadnia annak, aki a Csernobili atomerőmű 30 kilométeres sugarú zárt zónáját felkeresi. 25 évvel a katasztrófa után.

Megújította együttműködési megállapodását a MÁV és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). A cél a hatékonyság javítása.

Rendezett sorok, semmi pánik, jele sincs erőszaknak – így számolt be a világsajtó a japán társadalom reakciójáról a katasztrófák után. A tegnapi, 7,1-es erősségű újabb földmozgást is megfelelő gyakorlattal vették tudomásul, a rengések idejére bebújtak az asztalok alá, aztán mindenki folytatta a munkáját.

A devecseriek közül néhányan nem hajlandók kiköltözni a vörösiszap-tragédiában megsérült otthonukból.

Több mint száznegyven sérültje és négy halálos áldozata van a tegnap esti, 7,4-es erősségű földrengésnek Japánban. A mostani volt a legerősebb földmozgás a március 11-i természeti csapás óta.

A 7,4-es erősségű rengés ugyanott pusztított, ahol a márciusi. Cunamiriadót is elrendeltek.

„A kolontári katasztrófa bekövetkeztében minden érintett felelős, nem lehet egyvalakire – például a Mal Zrt.-re – hárítani a felelősséget” – Jávor Benedek LMP-s parlamenti bizottsági elnök szerint ez a legfőbb tanulsága a tegnap bemutatott Kolontár-jelentés című anyagnak. Az akadémiai intézetek, egyetemek és zöldszervezetek részvételével készült anyag másik következtetése az, hogy a katasztrófa talán be sem következett volna, ha a hatóságok megfelelően végzik a dolgukat. De nem tették. Jávor szerint a rendszer csődöt mondott.

Nincs robbanóanyag, és nem találtak mérgező vagy radioaktív anyagot sem azon a repülőgépen, amellyel Lech Kaczynski lengyel államfő és kísérete halálos balesetet szenvedett tavaly április 10-én.

Új helyzet állt elő Japánban, hiszen a pusztító március 11-i földrengés óta először mutattak ki radioaktivitással erősen szennyezett vizet a sérült fukusimai blokkok épületein kívül.