Hároméves szerdai csúcsához képest nem erősödött tovább a magyar valuta csütörtökön. Az eurót 244-245 forinton jegyezték. Az elemzők zöme úgy véli, hogy hétfőn ennek ellenére kamatot emel a jegybank, de ez lesz az utolsó a sorban. Az olaj közben újra drágult.

Vajon a gazdaság gyors gyógyulását tükrözi a hirtelen erőssé vált forint? Aligha. Ám ez a látszat, s a látszat néha csal.

A gyorsuló infláció és a lassuló gazdasági növekedés láttán tartotta a kamatot tegnap az angol és az európai jegybank. Az IMF igazgatóhelyettese pedig a hetvenes évek inflációs spiráljának ismétlődéséről beszélt.

A februári béradatban megbújó inflációs veszély miatt 0,25 százalékponttal, 8,25 százalékra vitte fel az alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa, s jelezte: a háromszázalékos inflációs cél elérése végett a további szükséges lépéseket is kész megtenni.

A Reuters által végzett felmérés szerint az elemzők többsége azt várja, hogy ma újra kamatot emel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és ezt az idén még egy hasonló lépés követheti.

A piac végül mégis "sarokba szorította" az MNB-t, a kamatemelés azonban "szinte bizonyosan rossz döntésnek fog bizonyulni", mivel a likviditáshiánytól eltorzított adósságpiac "gazdasági képtelenségeket áraz" - áll a Merrill Lynch londoni befektetési részlegének elemzésében.

Rákészültek a hazai pénzintézetek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői kamatemelésre, hiszen a piac már egy ideje számolt a monetáris szigorítással. A bankok egy része ennek megfelelően jó előre beárazta a hitel- és betéti kamatokba az irányadó ráta változását. Így volt ez az Erste Banknál is.

Inflációs és állampapír-piaci aggodalmai miatt fél százalékponttal nyolc százalékra emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, s jelezte: még tartogat hasonló lépéseket. A piaci reakció alig értékelhető - a koalíciós válság miatt.

Azt tette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amit a piac leginkább várt tőle: szeptember óta először megemelte az alapkamatot. A testület mai ülésén 50 bázisponttal, 8 százalékra növelte a jegybanki alapkamatot.

A gazdasági folyamatok, az infláció alakulása vagy a forint helyzete egyáltalán nem indokolna ma kamatemelést, ám az állampapír-piaci zavarok miatt az MNB alighanem rákényszerül a szigorításra. Az elemzők is erre számítanak. Csak a mérték a kérdés.

 A Pénzügyminisztérium - önkormányzatok nélkül - 344,5 milliárd forint hiányt vár márciusra, jelentette be Veres János pénzügyminiszter.

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) kamatot kell emelnie inflációs célja követése érdekében és amiatt, hogy szűküljön a különbség az alapkamat és a jóval magasabb állampapírhozamok között - jelentette ki Bihari Péter, az MNB monetáris tanácsának tagja.

A jegybankok széles köre alkalmazza az ún. inflációs célt követő rendszert. Ennek lényege négy pontba sűríthető: 1. Meg kell határozni az inflációs célt, ami vagy a túl magasnak tartott inflációs ráta csökkentését jelenti, vagy az árstabilitás mértékéül elfogadott, legfeljebb kétszázalékos ráta megtartását. 2. Meg kell határozni a cél teljesítéséhez rendelhető időtartamot, ami általában másfél-két év. 3. Össze kell állítani egy inflációs előrejelzésre alkalmas modellt, és az annak alapján készített inflációs előrejelzést negyedévenként (félévenként) a nyilvánossággal (a piaccal) közölni kell. 4. Ha az előrejelzés az inflációs cél fölött van, a jegybank szigorít (megemeli az alapkamatot), ha alatta, lazít (csökkenti az alapkamatot).

Nem korlátozza semmi sem mától a forint árfolyamának mozgását, legfeljebb a kamat szintje, amely megfontolásra intheti a spekuláló befektetőket. A lebegő kurzus elvileg fékezheti az inflációt, de károkat okozhat az exportálóknak. Tény: a kormány és a jegybank eltörölte a magyar valuta mozgási sávját, a monetáris tanács viszont nem emelte a kamatot. A lépés vitákat gerjeszt.

Néhány napi nyugalom után megint gyengült a forint. Mind többen spekulálnak arra, hogy hétfőn kamatot emel a magyar jegybank, a külföldi elemzők pedig hajlamosak minden kétség ellenére is erősíteni a feltételezést.

A piaci várakozásnak megfelelően fél százalékponttal, három százalékra vitte le a nyolc nappal korábban is csökkentett irányadó kamatot az amerikai jegybank, amely szembesült a gazdaság lassulását bizonyító friss adatokkal.

Tartotta a kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, arra hivatkozva, hogy az inflációs kockázat növekszik, miközben a gazdaság növekedési iramának lassulása észlelhető.