Az MNB monetáris tanácsa tagjainak is idő előtt búcsút kellene mondaniuk megbízásuknak, az új kormány nemzetgazdasági minisztere őket is felelőssé teszi a jegybank 2008 óta hozott döntéseiért. Matolcsy György nem elégedett a PSZÁF munkájával sem, s további szigorítást ígér a banki szerződések egyoldalú megváltoztatásánál. A korábbi 4,5–6,5 százaléknál szűkebb sávban, 5 és 6 százalék közé teszi az IMF és az EU által elfogadható idei hiánycélt.

A jegybank alkotmányos kötelezettsége együttműködni a kormánnyal - mondta a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában vasárnap este Navracsics Tibor, aki szerint furcsán nézne ki, ha különböző célokat követne a jegybank és a kormány.

Simor András együttműködést ajánlott a kormánynak és hangsúlyozta: nincs és nem volt offshore cége, amióta a Magyar Nemzeti Bankot vezeti. Közleményében úgy fogalmazott: mandátumának végéig az MNB teszi a dolgát.

Egy a Fidesz és a jegybank közötti elhúzódó konfliktus külföldi elemzők szerint a forint gyengülését, az állampapírpiaci hozamok emelkedését és a jegybanki alapkamat további csökkentésének ellehetetlenülését okozhatja. A magyar elemzők nem ennyire borulátók, de úgy vélik: Magyarország nemzetközi megítélésének biztosan árt a nyomásgyakorlás.

Lengyelország sietős euróövezeti csatlakozása ellen emelt szót halála előtt írt, a Financial Times által kedden közölt cikkében a lengyel jegybank néhai elnöke.

A monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,5 százalékra, rekord mélységbe csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét hétfőn. A forint árfolyamát egyelőre nem befolyásolja a döntés.

Karvalits Ferenc szerint (Amit lehetett, és amit nem, Élet és Irodalom, február 12.) „elgondolkodtató”, hogy Surányi György (Téves diagnózis, téves terápia, Népszabadság, január 30.) „mit is gondol a jegybank alapvető küldetéséről”, amelyet Karvalits kizárólag „a forint értékállóságának védelmében” határoz meg, iparkodván a jegybankot az inflációellenes héja tollaival díszíteni, Surányira az engedékeny galamb jelmezét ráhúzni. Gondolatmenetének lényege, hogy a héja cselekedeteinek minden következménye jogos és elfogadandó, hiszen minden lépés a nemes és törvénybe iktatott cél érdekében történik, miközben a másik oldal nemtelen célt szolgál.

Széteshet az euróövezet, ha a tagállamok nem tesznek további lépéseket szerkezetének javítására - írta a hétfői Financial Timesban Soros György, aki szerint ha Görögországot sikerül is megmenteni, az euróövezet jövője akkor is kérdéses.

A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai január végén 32,571 milliárd eurót tettek ki, december végéhez képest 1,895 milliárd euróval emelkedtek - közölte az előzetes adatot a jegybank a honlapján.

Dagadnak az üvegzsebek: a top 8 (a vezetőinek havonta bruttó 3 millió forintnál többet fizető) köztulajdonú társaság menedzsmentje évente 1 milliárd forintba kerül - prémium nélkül. A Népszabadság az eddig közzétett adatok alapján összeállította a legjobban fizető közcégek listáját. Klados és Simor az élen.

Gyurcsány Ferenc konzultál a jegybankelnökkel és a pénzügyminiszterrel

Nincs mód radikális kamatcsökkentésre - hangsúlyozta Simor András. A jegybankelnök szerint jövőre 3 százalék alá csökken az infláció, miközben a gazdaság enyhe recesszióba esik: a GDP értéke "egy százaléknál kisebb mértékben" csökken majd. Növekedés 2010-ben jöhet, de akkor is csak gyenge.

Változatlanul hagyta a monetáris tanács a május óta érvényben levő 8,5 százalékos jegybanki alapkamatot. Ez addig így marad, amíg nem látszik az inflációt növelő kockázatok visszaszorulása.

A pénzügyi felügyelet felmérése azt mutatja, hogy a magyar pénzpiac szereplőit egyelőre alig érinti a világméretű hitelválság. Simor András jegybankelnök szerint a magyar bankrendszer régiós összehasonlításban is fejlett, de átláthatóságát növelni kellene.

Száguld a magyar valuta, a kamatemelési várakozások pedig tovább erősítik. Az euróárfolyam megközelítheti az öt évvel ezelőtti 235 forintos rekordot is. Közben kiújulnak a viták e monetáris politika értelméről és gazdaságot fékező hatásáról.

Bihari Péter (A monetáris politika felelőssége, június 7.) megpróbálja érthetővé tenni a közvélemény számára az MNB döntéshozatalának elméleti alapjait. Szükség is van rá. Az elmúlt hét évben kialakult hamis kép szerint ugyanis a nemzetgazdaság állapota kizárólag a kormány felelőssége. Aki pedig a Nemzeti Bank döntéseit öszszefüggésbe hozza a jelenlegi gondokkal, vagy nem ért a monetáris politikához, vagy az MNB függetlenségét ássa alá.

Simor András, az MNB elnöke, Veres János pénzügyminiszter és Surányi György, a CIB bank mostani és az MNB korábbi elnöke Friderikusz Sándor műsorában vitatták meg Simor Népszabadságban megjelent írását. Surányi szóba hozta az MNB kamat- és árfolyam-politikájának káros hatásait, amire a jegybankelnök a még Járai Zsigmond által kidolgozott szokásos, de döbbenetesen téves választ adta: "a forint nem értékelődött fel reálértékben többet, mint Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, és a nettó export sem teljesített rosszabbul, mint ezekben az országokban. Tehát nem áll meg az, amit Surányi György mond."

Kilenc hónapja nem fordult elő, hogy az eurót 247 forinton jegyezték volna, ám tegnap rohamosan erősödött a magyar valuta, miután a jegybank alelnöke a kamatemelési sorozat lezárásának az eshetőségét említette. A pénteken publikált béradat is inkább megnyugtató, nem látszik veszélyeztetni az inflációs pályát.

Továbbra is megalapozatlannak és komolytalannak tartja a miniszterelnökségére vonatkozó felvetéseket Simor András.

Hullámzó sikerrel harcolt az elmúlt évben a jegybank a törvényben meghatározott legfontosabb céljáért, az árstabilitás megvalósításáért. A múlt év tavaszán még úgy gondoltuk, hogy átvészelve a költségvetési kiigazításból fakadó inflációs sokkokat (pl.: áfaemelés, gázár-, gyógyszerár-támogatás-csökkentés), megkezdődik az infláció fokozatos csökkenése, és ennek megfelelően a jegybank fokozatosan mérsékelheti az alapkamatot is.