Az euróövezetben tizenegy havi csúcsra, 1 százalékra emelkedett az éves infláció januárban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken ismertetett végleges adata szerint.

A vártnál lassabban csökken majd az infláció - állapítja meg frissített negyedéves előrejelzésében a Magyar Nemzeti Bank. Elemzői szerint a 3,8 százalékos, GDP-arányos hiánycélt további megszorító intézkedések nélkül sem az idén, sem jövőre nem tudja teljesíteni a kormány, ehhez a tartalékok zárolása nem elég.

A vártnál kisebb mértékben nőttek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban januárban az előző hónaphoz képest: 0,2 százalékkal emelkedtek a decemberi 0,1 százalék után.

Kisebb ütemben zsugorodott a gazdaság tavaly, mint amire a kormány számított. Az utolsó negyedévi teljesítmény lett jobb a vártnál. Az infláció viszont megugrott januárban.

Az elemzőket meglepte a januári 6,4 százalékos infláció: pénteken 3,8-4,5 százalékos átlagos éves inflációt jeleztek előre 2010-re.

A pénzpiacokra nem lesznek érdemi, közvetlen hatással a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett magyar GDP és inflációs adatait, az árfolyamokat a nemzetközi befektetők Magyarországgal kapcsolatos helyzetértékelése befolyásolja majd - vélekednek az Equilor Befektetési Zrt. szakértői. A javuló gazdasági teljesítmény kiegészülve a nemzetközi színtéren kedvezőnek mondható befektetői hangulat kedvez a magyar tőzsdének és az állampapírok piacának.

Tavaly 4,2 százalékkal nőtt az infláció, ezen belül a háztartási energia ára emelkedett legnagyobb mértékben, 8,2 százalékkal. Idén a nyersanyagárak okozhatnak meglepetést, a kereslet oldaláról ugyanis nem várható élénkülés, így a cégek legfeljebb visszafogottan tudják emelni a termékeik, szolgáltatásaik árát.

A KSH adatai szerint tavaly átlagosan 4,2 százalékkal emelkedtek itthon a fogyasztói árak. A legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, ruhát viszont közel annyiért vehettünk, mint egy évvel korábban.

Magyarországon az infláció februárban tetőzik, majd onnan először – az év közepéig fokozatosan, az év második felében pedig már meredeken csökken, és 2,5 százalék lesz az év végén – állítják a Barclays Capital befektetési csoport londoni elemzői.

A fogyasztás, a kereslet lassú megindulása, s a válságból való kilábalás jeleként értékelhető a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban mért legfrissebb, tavaly novemberi inflációs adat.

Januártól a nyugdíjak 4,1 százalékkal nőnek, folytatódik a korrekciós nyugdíjemelés, a nyugdíjba menetel feltétele ezentúl a munkaviszony megszüntetése – számolt be az országos nyugdíjbiztosító főigazgatója az idén esedékes változásokról. A válság és a 13. havi járandóság megszüntetése nem maradt hatás nélkül: tavaly a duplájára nőtt a méltányossági nyugdíjemelést kérők száma.

A várakozásoknak megfelelően az euróövezetben kissé felgyorsult az infláció tavaly decemberben a várakozásoknak megfelelően.

Szinte valamennyi termékért és szolgáltatásért többet kell fizetni Romániában januártól, miután drágult az üzemanyag és a villanyáram.

Németországban a vártnál nagyobb mértékben, havi összevetésben 0,7 százalékkal, éves szinten 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak decemberben a német statisztikai hivatal kedden közölt előzetes adatai szerint.

A gazdasági és pénzügyi válság a mélypontjára jutott, innen már előre kell tekintenünk - hangoztatta Lámfalussy Sándor professzor a Magyar Nemzeti Bank évzáró konferenciáján.A neves közgazdász szerint az államnak ideje megkezdenie a kivonulást a bankszférából és fel kell hagynia a direkt gazdaságélénkítő intézkedésekkel.

Az előzetesen várt 5 százalék helyetti 5,2 százalékos éves inflációs adat nyilvánosságra hozatala gyengítette le a forint árfolyamát. A devizakereskedők szerint a hatás átmeneti lesz csupán.

A magyarországi infláció gyorsulhatott valamelyest a múlt hónapban a bázishatások és az üzemanyagárak miatt, de jövőre mindenképpen folytatódik a meredek ütemű dezinfláció és a jegybanki kamatcsökkentés is - jósolják londoni felzárkózó piaci elemzők.

A harmadik negyedévben 8,3 százalékkal csökkent a szlovén hazai össztermék (GDP) az egy évvel korábbihoz képest, míg az előző negyedévhez viszonyítva, szezonális kiigazítással 1 százalék volt a növekedés a statisztikai hivatal hétfőn nyilvánosságra hozott adatai szerint.

A jegybank szerint Magyarország lassabban lábalhat ki a válságból, mint a legtöbb európai állam, ám végül egy egészségesebb szerkezetű gazdaság épülhet ki. Öröm az ürömben, hogy a recesszió hatására az infláció gyors ütemben lassul.