Tiszabercelen egy negyedik osztályos diák is fújja Bessenyei életrajzát. A magyar felvilágosodás költőjének, Mária Terézia snájdig testőrének munkássága szülőfalujában már alsóban tananyag.

A Tarna-völgy számos meglepetést tartogat látogatóinak, amelyek közül ki kell emelni az erodált homokkőlépcsőket, a vulkáni eredetű fehér követ és a vidék földvárait. Szajlán az Attila-domb tartogat legendát, Bükkszéken pedig a Salvus gyógyvíz gyógyhatását élvezhetjük, míg Pétervásárán hazánk első romantikus stílusban épült templomát csodálhatjuk meg.

Szerény, falusias otthona volt Berzsenyi Dánielnek a Vas megyei Egyházashetyén. Erről győződhet meg a 84-es főúton Sopron irányából a Balaton felé gépkocsival utazó, ha nem siet nagyon. A főútról Sárvár és Jánosháza közt, Borgátánál lekanyarodva négy-öt kilométer után található a településen nagy becsben tartott Berzsenyi-emlékház.

Ha (sízés után) Ausztriából hazafelé tartva nem sietős az utunk, Bucsunál érdemes egy-két órára megpihenni az alpokaljai kapu környékén. A határátkelőtől Szombathely felé haladva néhány száz méter után például római vízvezetéket mutat be az egykori vasúti megálló épülete melletti szabadtéri kiállítás.

Az egykori Szverdlovszk a második világháborúban és az azt követő évtizedekben a szovjet nehézipar szíve volt. Emiatt zárt várossá nyilvánították, külföldit csak nagy ritkán engedtek be oda - ha igen, a KGB tudta nélkül akkor sem tehetett egy lépést sem. A közel másfél milliós várost azonban ma már ismét Jekatyerinburgnak hívják, és ennél nyitottabb nem is lehetne: az Urál fővárosa tárt karokkal várja a befektetőket és a turistákat egyaránt.

A Gyöngyös-Rába-Sorok térségben, a 87-es főút mellett, Csempeszkopácson mesterséges dombon áll a román kori Szent Mihály-téglatemplom. Bélletes kapujával, ikerablakaival, freskótöredékeivel a falusi építészet kiemelkedő emléke.

Ha igaz egy városra, hogy nyáron és télen más-más arcát mutatja, akkor az Stockholm. Nyáron a szikrázó napsütésben a csillogó tengeren hajók és csónakok százai, az élettel teli parkok, a mindenütt hallható zene, a fény majdnem éjfélig, míg télen a sehol másutt nem található hangulat; a borongós sötétségben a házak ablakaiban égő ezernyi kis lámpa fénye csillog a havon, csend van, a szigetek közt, a befagyott tenger felett csak a sirályok vijjogása hallatszik.

Békés környezet, barátságos táj, kedves fogadtatás, kellemes szállás és remek programok... Mindez, sőt számos feledhetetlen élmény várja azokat a családokat, baráti társaságokat, akik nyugalmas napokra, mégis különlegességekre áhítozva érkeznek a Tolna megyei Szedres közelében levő Apáti-pusztára, a Lovas Udvarház néven ismert Bezerédj-kastélyba és környékére.

A kedélyesen hullámzó tengerben monokinis európai lányok és színes száriba burkolózott indiai nők fürdenek. A parton szent tehenek bóklásznak a napozó családok között. Fürdőlepedőt, friss gyümölcsöt, hideg italokat, olcsó ékszereket kínálgató árusok járják a partot, a pálmafák alá bújtatott éttermekből frissen sülő hal illata száll. Vége a monszunnak, Goa legendás tengeri strandjain márciusig tart a főszezon.

A nomád életmód kedvelőinek számtalan örömöt kínál a Kelet-Dráva tájegység. A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) által ápolt, 1220 négyzetkilométernyi területet északról a 6-os főút, délről a Dráva, nyugatról a baranyai megyehatár, keletről pedig a Pécs-Görcsöny-Harkány vonal keretezi. A tájegység védett része a Dráva árterülete, ott a kirándulók kenuval, kerékpárral és gyalogosan indulhatnak felderítő útra.

A Tisza-tavi régió télen is barátságos, családias környezettel várja a vendégeket. Ilyenkor a nyugodt, csendes téli táj és a kristálytiszta levegő harmóniája váltja fel a nyári zsivajt.

Az átlag magyar szinte csak karácsonykor és halfesztiválon eszik halat. Ki hinné, hogy évente csaknem 50 helyen rendeznek halászléfőző fesztivált az országban. - Ha Magyarországon egyszer olimpiát rendeznek, bogrács formájúra kell építeni az olimpiai stadiont - mondja Martonosi Attila, a bajai Véndió étterem tulajdonosa, halfőző és gasztronómiai fesztiválok szervezője.

Hosszú vándorlás után ért Tolnába a bukovinai székelyek egy csoportja. Hagyományaikat őrzik a dél-dunántúli tájon is. Egyre többen igyekeznek megismerni hazánk értékeit, szépségeit. Ilyen felfedezőútra invitálom az olvasókat a Tolna megyei Bonyhádra és környékére, különös tekintettel a Völgység tájaira.

Lassan már a szüreti napokra készülődnek a szőlőtermelők a csepregi hegyen, az Alpokalján. A büki gyógyfürdőtől csupán néhány kilométerre lévő - a Kőszeg és Környéke Hegyközséghez tartozó - csepregi szőlőhegy szép pincéi éppúgy vonzzák a látogatókat, mint a gerincet borító erdő vagy a Nagyboldogasszony-kápolna alatt elterülő horgásztó.

Egyre közelebbről zeng az ég, viharfelhők gyülekeznek, amikor a törülközőt a csomagtartóba dobjuk. Mivel mindössze néhány kilométert kell autózni, még a felhőszakadás előtt leparkolunk a 47-es főút mellett, a korábban Szegedhez tartozott, ma önálló nagyközség Algyő határában. A Borbála fürdő vendégeit nem zavarja a zimankó: igaz ugyan, hogy a fürdő körüli zöld gyepről és napozóágyakról bekerülnek a piknikes kosarak, ám az óriás üvegablakokon át a fedett élménymedencéből még a szakadó eső is hangulatos.

Ráférne egy generáltatarozás a Tisza-tóra: ezt még a legelszántabb lokálpatrióták, a környék idegenforgalmát leginkább féltő szakemberek, kikötőtulajdonosok és strandüzemeltetők is elismerik, noha mindezzel annak kimondását is kockáztatják, hogy a tó nincs a legjobb állapotban.

Országszerte egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ökoturizmus népszerűsítésére: a kisebb folyók melletti önkormányzatok abban bíznak, hogy az Európai Uniótól támogatást kapnak a part menti területek rendbetételére és a kirándulóhelyek fejlesztésére.

Országos pisztrángozó bajnokságot rendeznek a hétvégén a Gyöngyös-patak lukácsházi és a Pinka-patak horvátlövői szakaszán. A cél: a magyar- osztrák határ menti térség helyreállított vízi élettereinek megismertetése.